Pilis–Dunakanyar Hírportál
  • Főoldal
  • Pilis-Dunakanyari Hírmondó
  • Programnaptár
  • Hírek járásonként
    • Szentendrei járás
      • Szentendre
      • Pomáz
      • Csobánka
      • Budakalász
      • Dunabogdány
      • Kisoroszi
      • Leányfalu
      • Pilisszentkereszt
      • Pilisszentlászló
      • Pócsmegyer
      • Szigetmonostor
      • Tahitótfalu
      • Visegrád
    • Pilisvörösvári járás
      • Pilisvörösvár
      • Pilisborosjenő
      • Pilisszántó
      • Üröm
    • Szobi járás
      • Szob
      • Kismaros
      • Kóspallag
      • Márianosztra
      • Nagymaros
      • Szokolya
      • Verőce
      • Zebegény
    • Váci járás
      • Vác
      • Sződliget
    • Dunakeszi járás
      • Dunakeszi
      • Göd
    • Esztergomi járás
      • Esztergom
      • Dömös
      • Pilismarót

Pilisvörösvár hírei

Pilisvörösvár

Bányai József asztalosmester (2013)

Bányai József asztalosmester (2013)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

asztalosmester

Az európai hírű, Magyarországon piacvezető konyha- és fürdőszobabútor-gyártó cég, a Bányai Bútorok Kft. alapítójának több évtizedes kimagasló szakmai teljesítménye, a város gazdasági fejlődéséhez való jelentős személyes hozzájárulása, a város hírnevének öregbítése, valamint példamutató családi élete elismeréseképpen.

Pilisvörösvárért emlékérem

Bányai-Braun József 1939. május 15-én született Pilisvörösváron, mindkét ágon tősgyökeres sváb családban. Édesapja Braun József asztalos, édesanyja Szatura Mária, háztartásbeli.

Általános iskolát Pilisvörösváron végezte. Már 8-10 éves korában segített édesapjának az asztalosműhelyben. 14 éves korában Budapestre került a Práter utcai szakmunkásképzőbe. 1955-ben szabadult fel, jeles bizonyítvánnyal. Miután felszabadult, segéd lett a Szikra Ktsz.-ben. Nappal ott dolgozott, esténként pedig otthon segített édesapjának a kis műhelyében.

1965. július 24-én megnősült, Peller Annát vette feleségül. Két éven át a Braun szülőknél laktak, majd 1966-ban a Kápolna utcában építkezni kezdtek. A ház másfél év alatt elkészült, 1967 júniusában költöztek be. Az újonnan épült ház szuterénjében egy ideiglenes műhelyt rendezett be, amely homokos volt és fűtetlen, de mégis lehetővé tette, hogy önállóan vállaljon munkákat.

1968-ban munkahelyet váltott, Solymárra ment a PEVDI nevű faipari cég kísérleti műhelyébe.  Itt irodabútor prototípusokat terveztek, állítottak össze, és készítettek elő tömeggyártásra. Munka után otthoni műhelyében is sokat dolgozott: főleg mindennapi igényeket kielégítő bútorokat: asztalokat, ágyakat, szekrényeket, előszoba-falakat készített.

Közben sorra születtek meg gyermekei: József (1966), Péter (1968), Zita (1970) és Balázs (1975), s mivel a nagy család is már nehezen fért el a lakásban, a családi házat is bővíteni kellett.  

Egy idő után már nem győzte a munkát, s előbb sógorai segítettek be a termelésbe, majd solymári kollégái közül is többen. Hamarosan szűkké vált a családi ház szuterénjából és a mellette lévő garázsból kialakított műhely, ezért 1976-ban a családi ház mellé egy 40 m2-es új műhelyt építettek.

Az új műhely elkészülte után elhatározta, hogy kiváltja az ipart, “maszek” lesz. 1978. május 1-jén megkapta az iparengedélyt, s ettől kezdve csak otthon dolgozott, négy alkalmazottal és a segítő családtagokkal. Mivel teherautója még nem volt, lovaskocsival helyi fuvarosok szállították ki a bútorokat a megrendelőkhöz.

A vállalkozás virágzott, egyre nagyobb híre lett, egyre több munkájuk lett, így rohamosan nőttek ki minden helyiséget. 1980-ban ezért egy újabb, 58 m2-es műhelyrészt építettek, de rövid időn belül ezt is kinőtték, úgyhogy a nagyobb megrendeléseket az udvaron kellett összerakniuk.

Az első teherautót 1985-ben vette, ettől kezdve a kész bútorokat ezzel szállították. Ebben az évben ismerkedett meg Budapesten egy ’56-os disszidens magyarral, aki Svédországban konyhabútorokat gyártott, a legkorszerűbb technikával, csúcsszínvonalon. Meghívására meglátogatta őt Svédországban, s látva az ottani példát, elhatározta, hogy véglegesen a csúcsminőséget célozza meg a tömegáruk helyett.

1987-ben egy újabb 120 m2-es új épületszárnnyal bővíttették otthoni telkükön a munkaterületet. Ebben ki tudták alakítani a gépműhelyt, a kéziműhelyt, a festőműhelyt, a forgácslapolót és egy összeszerelő helyiséget. Így összesen már 300 m2-esre növekedett a Kápolna utcai asztalosműhely. Mikorra elkészült, már ismét az újabb bővítés tervén kellett dolgozniuk, mert ekkorra már nagyon komoly megrendeléseik voltak Németországból, Ausztriából.

1988-tól ráálltak a magas minőségi követelményű, egyedi formatervezésű konyhabútorok gyártására.

1989-ben a Budapesti Nemzetközi Vásáron önálló bemutatkozásuk volt. A nemzetközi szakma is felfigyelt rájuk: még abban az évben meghívást kapott egy müncheni kiállításra, s ettől kezdve rendszeresen jártak kiállításokra, szakvásárokra. Ugyanebben az évben sikerült megvásárolniuk a Bányai Bútorok mai telephelyét, ahol hitelből és pályázati támogatásból építették meg a mai üzemcsarnok első blokkját. Attól kezdve két helyen folyt a gyártás: a Kápolna utcai műhelyben és az iparterületi új, 1000 m2-es csarnokban.

A rendszerváltozást követő 10-12 év a Bányai József számára egy sikertörénet volt. Sorozatos exportnövelő állami pályázatok révén egyik fejlesztés követte a másikat: 1994-ben elkészült a csarnok második üteme (egy 600 m2-es új csarnokrész), majd 1997-ben a III. ütem (egy újabb 600 m2-es csarnokrész: szerelőműhely, irodák, raktár). A cég ettől az évtől viseli a Bányai Bútorok Kft. nevet (addig Bányai József egyéni vállalkozóként működött). 2000-ben elkészült a IV. ütem (egy 350 m2 területű raktár), a még ugyanebben az évben az V. ütem (egy 200 m2-es bemutatóterem).

A folyamatos fejlesztéseknek, az alkalmazott csúcstechnikának és a termékek magas minőségének köszönhetően a Bányai Bútorok Kft. ma a legjelentősebb magyarországi bútorgyárak közé tartozik, konyha- és fürdőszobabútor terén piacvezető. A cégnek jelenleg 50 alkalmazottja van, éves termelésük 500 millió forint körül mozog. A termelés egy 3000 m2-es üzemcsarnokban folyik, termékeiket folyamatosan három bemutatóteremben állítják ki (Pilisvörösvár, Szeged, Budapest).

Bányai József tehetségével, szorgalmával, kitartásával egy olyan vállalatot épített fel, amely a családi vállalkozások mintapéldája lehet Magyarországon, de bárhol Európában is. Ezzel nemcsak magának és családjának, hanem egész Vörösvárnak hírnevet és dicsőséget szerzett, jelentősen hozzájárult városunk fejlődéséhez.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Bányai József asztalosmesternek az európai hírű, Magyarországon piacvezető konyha- és fürdőszobabútor-gyártó cég, a Bányai Bútorok Kft. alapítójának több évtizedes kimagasló szakmai teljesítménye, a város gazdasági fejlődéséhez való jelentős személyes hozzájárulása, a város hírnevének öregbítése, valamint példamutató családi élete elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2013. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/banyai-jozsef-asztalosmester-2013

Sax László (2013)

Sax László (2013)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

A német nemzetiségi kultúra ápolása, a német nemzetiségi hagyományok átörökítése és a német nemzetiségi identitástudat erősítése érdekében kifejtett több évtizedes kimagasló tevékenysége elismeréseképpen.

Pilisvörösvárért emlékérem

Sax László 1948. november 25-én született Pilisvörösváron, tősgyökeres sváb családban. Az általános iskolát Pilisvörösváron végezte el, majd kőszobrász mesterséget tanult.

A szakmunkás oklevél megszerzése után, 1963-ban a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál helyezkedett el, ahol 26 éven át dolgozott, egészen 1989-ig, a rendszerváltásig. Fő munkahelye mellett 1973-tól egyéni vállalkozóként is tevékenykedik.

Munkája és a magánélet mellett a rendszerváltozás éveitől kezdve a helyi közéletben is aktív szerepet vállalt, először civil szervezetekben, majd választott képviselőként a nemzetiségi és a települési önkormányzatban is.

Alapító tagja a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Vegyeskórusnak (1989) és a Gradus Egyesületnek (1990), amely úttörő szerepet vállalt Pilisvörösváron a német nemzetiségi óvodai nevelésnek a rendszerváltozás utáni elindításában. Kezdeményezésére emlékezünk meg Pilisvörösváron évről évre a Hősök napjáról. 1994-től 1998-ig német kisebbségi önkormányzati képviselő, 1998-tól 2002-ig települési önkormányzati képviselő, 2002 októberétől mind a mai napig a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Önkormányzatelnöke. 1995-től a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának is tagja, 2011-től a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Mandátumvizsgáló, Vagyonnyilatkozati és Összeférhetetlenségi Bizottságának elnöke.

Két évtizede aktívan részt vesz a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában. Partnertelepüléseinken nemcsak az önkormányzatok és a civil szervezetek vezetőivel, hanem magánszemélyekkel és családokkal is állandó, közvetlen kapcsolatban van, ezáltal az egyik motorja a partnerkapcsolatoknak. Ugyanígy jó kapcsolatot ápol a környékbeli német nemzetiségi intézményekkel, egyesületekkel, német nemzetiségi önkormányzatokkal is.
A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökeként hosszú évek óta egyik fő szervezője a pilisvörösvári német nemzetiségi rendezvényeknek. Minden évben személyesen is szerepet vállal a farsangtemetési műsorban, a májusfaállításon és -bontáson, az erdei kápolna pünkösdi búcsúján, a Vörösvári Napokon, a tutajhúzó versenyen, a szüreti felvonuláson.

Az egyházközség munkájában is aktívan tevékenykedik. Felolvasóként közreműködik a német nyelvű szentmisén, a Nemzetiségi Vegyeskórus tagjaként pedig a kórus egyházi hangversenyein. Feleségével együtt szívesen veszi fel a sváb népviseletet. Lelkesen vesz részt a német nemzetiséggel kapcsolatos bármilyen munkában, minden jó ötletet támogatásra talál nála. Nagy türelme van a fiatalokhoz, szívesen mesél nekik, tanítja őket a hagyományok ápolására.

Családon belül is nagyon fontosnak tartja a német nemzetiségi kultúra ápolását, a német nemzetiségi hagyományok, tradíciók átörökítését, a nemzetiségi identitástudat erősítését. Három gyermekét és öt unokáját ebben a szellemben nevelte, neveli. Legnagyobb örömére mindhárom gyermeke jól beszél németül, s emellett különböző hangszereken is játszanak, ami a nemzetiségi hagyományápolás és hagyományőrzés egyik legfontosabb feltétele. Norbert fia a pilisvörösvári Cziffra György Alapfokú Művészeti Iskola, Zeneiskola harmonikatanáraként adja át a fiataloknak a német népzenei hagyományokat.

A hagyományőrző munkában kőszobrászként is részt vesz – nemcsak Pilisvörösváron, hanem a környék német nemzetiségű településeinek többségén. Az ő munkája Pilisvörösváron a II. világháborús német emlékmű, a Kálvária márványba gravírozott stációképei és a Kápolna utcai régi kút felújítása az Erdei kápolna közelében; Budaörsön ő végezte az ótemető német sírköveinek restaurálását; az ő műve Pusztavámon a kitelepítési emlékmű, Solymáron a betelepülési emlékmű, ill. a helytörténeti múzeum főablakkereteinek restaurálása, Pilisszentivánon a Bem utcai Bildstock (képkő) restaurálása, Budajenőn egy útszéli kereszt restaurálása. 2009-ben 45 éves kőszobrászi munkásságért “Aranykoszorús mester” címet kapott.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Sax László, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke részére a német nemzetiségi kultúra ápolása, a német nemzetiségi hagyományok átörökítése és a német nemzetiségi identitástudat erősítése érdekében kifejtett több évtizedes kimagasló tevékenysége elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2013. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/sax-laszlo-2013

„A Tempo” Koncertfúvós Zenekar (2014)

„A Tempo” Koncertfúvós Zenekar (2014)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Határozat: 133/2014. (IX. 25.)  Kt.

Két évtizedes művészei tevékenységéért, a hagyományos indulók és polkák, az igényes könnyűzene, a fúvószenekarra írt koncertdarabok, a szimfonikus komolyzenei átiratok és filmzenék magas színvonalú előadásáért és népszerűsítéséért, valamint a város kulturális életében végzett kiemelkedő tevékenységéért.

Pilisvörösvárért emlékérem

A Cziffra György Zeneiskola és Művészeti Iskola Ifjúsági Fúvószenekara 1994-ben alakult meg, Hoós Sándor karmester, akkori igazgató és trombitatanár vezetésével. A zenekar megalakulásának célja egyértelműen az volt, hogy a hangszeres oktatásban részt vevő tanulók a megszerzett tudásukat kamatoztathassák, megélhessék a közös zenélés örömét, s közben megismerkedhessenek a fúvószenekari irodalom sokszínűségével.

A zenekarban a hagyományos pilisvörösvári sváb fúvószene, az indulók és polkák mellett olyan műveket is megismerhettek a tanulók, melyeknek műfaja az igényes könnyűzenétől a komolyzenei átiratokon át a kifejezetten fúvószenekarra íródott koncertdarabokig terjed. A tanult darabokat rendszeresen bemutatták koncertjeiken, nemcsak szűkebb környezetükben, hanem külhonban is. A különböző városi megemlékezések, ünnepségek, kulturális események állandó fellépési lehetőséget jelentenek a zenekar számára. A zenekar fennállásának 5., valamint 10. éves jubileumán egy-egy hanghordozó is kiadásra került. Az évente megrendezésre kerülő Újévi koncertekkel hagyományt teremtettek, s évről évre nagy örömet szereznek a vörösvári és a környékbeli zeneszerető polgároknak.

A zenekar 2005-ben különvált a Zeneiskolától, és megalakult a működését biztosítani tudó „A Tempo” Koncertfúvós Zenekar Közhasznú Egyesület. A zenekar jelenlegi taglétszáma 49 fő, amely nagyrészt korábbi zeneiskolás diákokból és más ifjú zenészekből áll össze. Az egykori alapító tagok közül jónéhányan még ma is aktívan zenélnek az egyesületben.

A zenekar rendszeres résztvevője a különböző szintű hazai és külföldi fesztiváloknak, versenyeknek. Idehaza az ország számos pontján, valamint különböző fővárosi rendezvényeken is képviseltették magukat, legutóbb a Városligeti Műjégpályán megrendezésre került Oktoberfesten. Az itthoni szereplések közül különösen emlékezetes a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Vegyeskórus, a Pilisszentiváni Vegyeskórus és Fers Márta operaénekesnő közreműködésével 2013 áprilisában megrendezett „Operáról-operára” koncertjük.

A sikeres itthoni fellépések mellett számos európai és Európán kívüli országban, például Finnországban, Svájcban, Németországban, Szlovákiában, Olaszországban, Franciaországban, Görögországban, Törökországban és Tunéziában népszerűsítették már a magyar fúvószenei hagyományokat, képviselték Magyarországot és Pilisvörösvárt. 

Az elmúlt 20 esztendő során elért sikereik közül a legkiemelkedőbbek:

  • 1996:  Veszprémi Nemzetközi Balaton Fesztivál – Bronz minősítés
  • 1999:  Svájc, Saas-Fee Nemzetközi Alpok Zenei Fesztivál Koncert-fúvószenekari

kategória – Bronz minősítés

  • 2001:  Dunakanyar Zenei Fesztivál – Kitüntetéses első díj
  • 2002:  Zeneiskolai Zenekarok IV. Országos Versenye – III. helyezés
  • 2004:  Dunakanyar Zenei Fesztivál – Kitüntetéses első díj
  • 2007:  WASBE Minősítés, Kiemelt arany minősítés „C” kategóriában (Ez az amatőr

együttesek számára teljesíthető legmagasabb kategória.)

  • 2010:  V. Balatonföldvári Térzene Fesztivál és Verseny (WASBE zsűri) – III. helyezés
  • 2012:  Svájc, Zürich Welt Jugendmusik Festival, H1 kategória II. helyezés.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva az „A Tempo” Koncertfúvós Zenekar részére két évtizedes művészi tevékenységéért, a hagyományos indulók és polkák, az igényes könnyűzene, a fúvószenekarra írt koncertdarabok, a szimfonikus komolyzenei átiratok és filmzenék magas színvonalú előadásáért és népszerűsítéséért, valamint a város kulturális életében végzett kiemelkedő tevékenységéért  Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2014. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/a-tempo-koncertfuvos-zenekar-2014

Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes és Wenczl József (2014)

Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes és Wenczl József (2014)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Határozatok száma: 134/2014. (IX. 25.)  Kt. sz. és 135/2014. (IX. 25.)  Kt. sz.

A német nemzetiségi hagyományok ápolásában és őrzésében játszott kiemelkedő szerepükért, megosztott díjként, közösen.

Pilisvörösvárért emlékérem
(megosztott díj)

A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes  

1954-ben alakult Hidas-Herbst György vezetésével. Első jelentős fellépésük 1955-ben volt a Nemzeti Színházban. 1957-ben pedig nagy sikerrel szerepeltek a Gyulai Nemzetiségi Fesztiválon. Első koreográfusuk Tímár Sándor volt, aki később éveken át a Magyar Állami Néptáncegyüttest vezette. A hatvanas években a legendás hírű Lányi Ágoston vette át a művészeti munka irányítását, majd 1976-tól Wenczl József lett a csoport koreográfusa, aki ezt a feladatot 30 éven át, 2006-ig látta el.

A hatvanas évekre tehetők az első külföldi fellépések, Ausztriában és az egykori NDK-ban. Később az együttes számos turnét tett Németországban, és több más európai országba – Franciaországba, Olaszországba, Lengyelországba és Litvániába is elvitték a magyarországi németek hírét.

A 1980-as évek elején az együttes egészen rendkívüli sikereket ért el: 1981-ben harmadszor is megnyerte a Soproni Néptáncfesztivált, így végleg hazahozta a jelentős szakmai elismerést jelentő vándordíjat. 1982-ben a hesseni tartományi fesztiválon a közönség tombolva fogadta a vörösvári táncosok fellépését.

Az együttes hazai és külföldi sikerei a magyar állam elismerését is kivívták: 1984-ben és 1989-ben nívódíjat kapott az együttes, 1987-ben a Kulturális Minisztérium a Kiváló Együttes címet adományozta a tánccsoportnak.

A kilencvenes évektől kezdve az együttes a tengerentúlra is eljutott: 1993-ban meghívást kaptak az Amerikai Egyesült Államokba, ahol Clevelandben, Chicagóban és Detroitban szerepeltek kirobbanó sikerrel. 1995-ben a gyermek tánccsoport vendégeskedett Milwaukee-ban. 1998-ban az együttes brazíliai turnén járt, 2000-ben pedig a babarciakkal együtt Ausztráliában szerepeltek. Az együttes kétszer vett részt a híres Európa Fesztiválon: 2010-ben Olaszországban, Bolzanoban, 2013-ban pedig Németországban, Gotha-ban. Ezen kívül jártak Gröbenzellben, Neuhausban és Altheimben is.

A Táncegyüttes 2006. október 30-án Közhasznú Egyesületté alakult. Azóta Molnárné Breier Anita az egyesület elnöke, Wenczl József pedig a táncegyüttes tiszteletbeli elnöke, koreográfusa és művészeti vezetője. A táncegyüttesnek jelenleg 5 csoportja van: 1. Felnőtt csoport, 2. Ifjúsági csoport, 3. Haladó gyermekcsoport, 4. Középső gyermek csoport, 5. Kezdő gyermekcsoport.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes részére hat évtizedes kiemelkedő, példaértékű művészeti tevékenységéért, a német nemzetiségi hagyományok ápolásában és őrzésében, a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában és fenntartásában, valamint városunk jó hírnevének öregbítésében játszott kiemelkedő szerepéért Wenczl József táncos-koreográfussal közösen, megosztott díjként Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

 

Wenczl József  

1945. május 5-én született Pilisvörösváron. Itt végezte el általános iskolai tanulmányait, majd a helyi középiskolában tett érettségi vizsgát 1979-ben. Kisgyermek kora óta élénken érdeklődött a német nemzetiségi hagyományok, különös tekintettel a nemzetiségi tánc iránt. 1961-ben id. Hidas György buzdítására kezdett táncolni a pilisvörösvári táncegyüttesben, itt szerette meg a szép német táncokat és népdalokat. 1965-ben Budapesti Központi Nemzetiségi Táncegyüttesnek is tagja lett, ahol megismerkedett más népek táncaival is.

1969-ben beiratkozott a Kulturális Minisztérium által szervezett német nemzetiségi néptáncoktatói szakra, amelyet 1973-ban sikeresen elvégzett. Ekkor a tánc mellett már a koreográfia is érdekelte. Bejárta Tolnát-Baranyát, a magyarországi németek körében gyűjtve népdalokat, néptáncokat, hagyományokat. A gyűjtőutakon látottakat azután beépítette koreográfiáiba. 1970-től kezdődően készít tánckoreográfiákat. 1974-től vezette a gyermek tánccsoportot, majd 1976-ban átvette a felnőtt csoport vezetését is. 1981-ben a Népművelődési Intézetnél „C” kategóriás néptánc vezetői képesítést szerzett. 1996-ban középfokú közművelődési szakvizsgát tett.

Wenczl József országosan és nemzetközi viszonylatban is elismert koreográfus. 1994-től tíz éven át volt a Magyarországi Németek Táncszekciójának elnöke. Csaknem 100 koreográfia fűződik nevéhez, amelyek közül többet nemcsak hazánkban, hanem külföldön, többek között Németországban, Franciaországban, Ausztráliában és Brazíliában is bemutattak. Néptánc-fesztiválokon többször kapta meg a legjobb koreográfiáért járó díjat. A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes háromszor lett fesztiváldíjas a vezetésével (Nívó díj: 1984 és 1989-ben, Kulturális Minisztérium Kiváló Együttes díja 1987-ben). Táncai a Budapesti Táncművészeti Főiskola tananyagában is szerepelnek.

Wenczl József az alábbi kitüntetéseket tudhatja magáénak:

  • 1994 – Nívó-díj (Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége) 
  • 2000 – Piliscsabáért emlékérem (Piliscsaba Község Önkormányzata)
  • 2003 – Északi Régió Németségéért Kitüntetés (ÉMNÖSZ)
  • 2004 – Pest Megye Művészetéért Díj (Pest Megye Közgyűlése)
  • 2005 – A Magyarországi Német Tánckultúráért Díj (Landesrat)
  • 2007 – Nívódíj – Dunai Svábok Világ-szövetsége, Stuttgart
  • 2008 – Művészeti díj – Művészetek Háza Pilisvörösvár

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Wenczl József táncos-koreográfus részére több mint fél évszázados kiemelkedő táncművészeti tevékenysége, a magyarországi németek tánckultúrájának megőrzésében és továbbadásában táncosként, koreográfusként és művészeti vezetőként játszott kiemelkedő szerepe elismeréseképpen a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttessel közösen, megosztott díjként Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2014. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/pilisvorosvari-nemet-nemzetisegi-tancegyuttes-es-wenczl-jozsef-2014

Fogarasy Attila (2015)

Fogarasy Attila (2015)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Lakcím: 2085 Pilisvörösvár, Kápolna u. 20/A. 
Határozat: 142/2015. (IX. 03.) Kt.

Több évtizedes könyvszerkesztői, újságszerkesztői és helytörténeti munkájának elismeréseképpen.

Pilisvörösvárért emlékérem

Fogarasy Attila 1957-ben született, szüleinek harmadik gyermekeként. Édesanyja Richtár Ibolya, édesapja vitéz Fogarasy-Fetter Mihály tanító, könyvtáros, Pilisvörösvár díszpolgára.

Általános és középiskolai tanulmányait Pilisvörösváron végezte. 1976-ban sikeresen felvételizett a Szombathelyi Tanárképző Főiskola könyvtár–magyar szakára, ahol 1980-ban szerzett diplomát. Végzettsége: magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanár és könyvtáros.

1994-1995-ben részt vett az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja által szervezett könyvtár-informatikusi tanfolyamon. 2000 szeptemberében a Pilisborosjenői Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ kétéves felsőfokú tanfolyamát elvégezve felsőfokú (OKJ) oktatásinformatikus végzettséget és ECDL-jogosítványt szerzett.

1981-ben házasságot kötött a pilisszentiváni származású Schuck Gabriellával, aki a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskolában dolgozott magyar-történelem szakos tanárként, később intézményvezetőként. Két gyermekük született, Tamás és Balázs.
Fogarasy Attila 1981-től 1994-ig a pilisszentiváni, a pilisvörösvári, majd ismét a pilisszentiváni általános iskolában dolgozott könyvtárosként és tanárként. 1994. augusztus 1-jétől 2005 augusztusáig a Német Nemzetiségi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (ma: Schiller Gimnázium) könyvtárosa volt, és nyolc éven át informatikát is tanított. 2009 januárja óta a Vásár téri iskolában dolgozik, magyar nyelvet és irodalmat tanít, osztályfőnök, szerkeszti az iskola honlapját, műsorokat, koncerteket, rendezvényeket szervez.
Újságírással és újságkészítéssel 1989 óta foglalkozik. Ekkor jelent meg szerkesztésében a Paca című diáklap első száma. 1991-ben szerkesztője lett a Szentiváni Újság / Sanktiwaner Zeitung című közéleti havilapnak, melynek főszerkesztője a felesége volt. Több mint húsz szám elkészítésében vett részt 1992 decemberéig. 1993-ban OPUS néven regionális irodalmi-kulturális folyóiratot jelentetett meg. 1994-től 1998-ig Showder néven szerkesztett diáklapot a helyi gimnáziumban. 1995 októberétől 2011 augusztusáig – egy év megszakítással (2002.) tizenhat éven át –  a Vörösvári Újság felelős szerkesztője és tördelőszerkesztője volt.

1999-ben és 2000-ben elvégezte a Pest Megyei Önkormányzat által szervezett újságírói tanfolyamot. 1999-től 2013-ig tagja volt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, tagságát 2014-ben megszüntette. 2005 márciusától 2009 szeptemberéig munkatársa, majd szerkesztője volt a Magyar Sportlövők Szövetsége Hírlevelének, amely 2007 januárjától Magyar Sportlövész főcímmel jelent meg. 2005 szeptemberétől 2008 decemberéig szerkesztette a Magyar Természetjáró Szövetség Természetbarát Híradó című kiadványát. 2005 nyarától 2009 januárjáig szabadúszó újságíróként dolgozott, a Vörösvári Újság, a Magyar Sportlövész és a Természetbarát Híradó szerkesztőjeként. 2014 óta cikkeket, tudósításokat ír társadalmi munkában (főleg helytörténeti témákban) a Vörösvári Újságnak.

Fogarasy Attila tanár úr – édesapja nyomdokain járva – évtizedek óta végez helytörténeti gyűjtőmunkát és kutatásokat. Értékmentő tevékenységének eredményeit közzé teszi a fogarasy.hu c. honlapon (honismereti anyagok) és a Pilisvörösvár Anno című Picasa Web-albumon (helytörténeti fotótár). 2006 óta szerkeszti a karatsonyi.hu c. honlapot, az egykor Vörösvárt is birtokló Karátsonyi család történeti honlapját. Az utóbbi években gyakran tart előadásokat különböző helytörténeti témákban.

Az elmúlt két évtized alatt számos helytörténeti jellegű kiadvány létrehozásához járult hozzá, nemcsak szerzőként, hanem szerkesztőként, tördelőszerkesztőként, borítótervek készítőjeként is.

Szerzőként jegyzi az alábbi műveket: A Pilisszentiváni Német Nemzetiségi Általános Iskola és Művészeti Iskola centenáriumi évkönyve. 1894-1994.; Német Nemzetiségi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola JUBILEUMI ÉVKÖNYV 1963-1993-2003.; Friedrich-Schiller-Gymnasium, Berufliches Gymnasium und Schülerwohnheim. 2004-2009. Jahrbuch im Schiller-Jubiläumsjahr 2009.; 50 Jahre Werischwarer Gymnasium / 50 éves a vörösvári gimnázium 2013.; 60 éve a színpadon / 60 Jahre auf der Bühne a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes évkönyve 1954‐2014.

Sorozatszerkesztőként jegyzi az Otthon a világban c. honismereti könyvsorozatot, melynek eddig 6 kötete jelent meg: Dr. Réthy Zoltán: Én így imádkozom. Összegyűjtött versek 2008.; Vitéz Fogarasy-Fetter Mihály önéletírása 2009.; Fogadj szívedbe. Portrékötet négy pilisvörösvári képzőművészről 2010.; Fogarasy Attila – Sax Ibolya. „Hol sírjaink domborulnak.” Temetők könyve. 2011.; Bányai-Braun József: Életem története 2012.; Zs. Dobozy Erzsébet: Régi és új utak 2015.

A következő művek szerkesztője illetve tördelőszerkesztője szintén Fogarasy Attila volt: Unser heiligstes Erbe. Katholische Gebäte und Kirchengesänge aus Werischwar 1997., 2015.; A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskola jubileumi évkönyve 1999.; Fogarasy-Fetter Mihály: Akik itt hagyták lábuk nyomát. Die berühmten Werischwarer 1999.; A Pilisvörösvári Katolikus Egyházközség évkönyve 2000.; Pilisszentiván anno… 2009.; Egyszer volt, régen volt… 2012. Előkészületben van, s hamarosan megjelenik a tavaly októberben elhunyt Wenczl József táncos-koreográfusnak emléket állító könyv, Tíz talentum címmel.

Újságírói, könyvszerkesztői valamint helytörténeti gyűjtő- és kutatómunkája mellett Fogarasy Attila irodalmi, művészeti tevékenységet is végez: verseket, versciklusokat, színdarabokat ír. Irodalmi műveit szintén áthatja a szűkebb és tágabb haza iránti elkötelezettség és szeretet.
Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 04.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Fogarasy Attila  tanár, újságíró részére több évtizedes könyvszerkesztői, újságszerkesztői és helytörténeti munkájának elismeréseképpen  Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.


Pilisvörösvár, 2015. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/fogarasy-attila-2015

özv. Hoffer Károlyné [sz. Zs. Dobozy Erzsébet] (2015)

özv. Hoffer Károlyné [sz. Zs. Dobozy Erzsébet] (2015)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Lakcím: 2085 Pilisvörösvár, Mátyás király u. 37. 
Határozat: 143/2015. (IX. 03.) Kt.

Több évtizedes, helytörténeti értékű költői és írói munkájának elismeréseképpen

Pilisvörösvárért emlékérem

Zs. Dobozy Erzsébet, vagy ahogyan városunkban mindenki ismeri: Tuti néni, nagy múltú nemesi család sarjaként látta meg a napvilágot Pilisvörösváron, 1923. október 25-én, egy bányatelepi szolgálati lakásban. Tuti néni édesapja, Zs. Dobozy Gyula a Budapestvidéki Kőszénbánya főkertésze volt, a Bányatelep gesztenyefáit is ő ültette.

Zs. Dobozy Erzsébet Pilisvörösváron végezte el az általános iskolát és a polgári középiskolát is. Már elemista korától szívesen szavalt, s írt saját, ritmikus kis verseket. Éppen elvégezte a polgári iskolát, amikor bezárt a bánya, s ezzel nehéz idők jöttek a Dobozy családra. A diplomás édesapa B-listára került, nem kapott munkát. Az édesanya és négy lánya varrásból tartotta fenn a családot. Komiszruhát: katonaingeket varrtak, darabját 25 fillérért. Ekkoriban már a város szélén, a vasút mellett laktak saját házukban, amelyet ma mindenki így emleget Vörösváron: a Dobozy-ház.

1940-ben, amikor Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, Dobozyék szerencsecsillaga is felragyogott: gróf Bánffy Miklós jól képzett szakembert keresett bonchidai birtokára, a park újjávarázsolására. Tuti néni édesapja elnyerte az állást, így decemberben az egész család átköltözött Bonchidára.

Ez a sorsforduló a fiatal lány egész életére nézve meghatározó jelentőségű volt. Bánffy gróf, az ekkor már elismert író-polihisztor, az Erdélyi Helikon c. folyóirat szerkesztője, hamar észrevette Erzsébet irodalom iránti fogékonyságát, s lehetővé tette számára, hogy megismerje a kastély több száz éves könyvtárát, segítve ezzel a lány tanulását, írói-költői szárnypróbálgatásait.

Tuti néni tizenhat évesen kezdett el dolgozni. Először a bonchidai községházán, majd a kolozsvári vármegyeházán volt gép- és gyorsíró. A második világháború végén családjával együtt visszakerült Pilisvörösvárra, saját régi otthonukba. Menekült erdélyi tisztviselőként tovább dolgozott a vörösvári községházán, majd a tanácsok megalakulása után Orosházára került – ahová időközben nővére férjhez ment – a Járási Főszolgabíróságra.

Orosházán ismerkedett meg későbbi férjével, Hoffer Károllyal, aki Budapesten dolgozott a Láng Gépgyárban, de edzősködni hazajárt szülővárosába. 1951-ben házasságot kötöttek, s visszaköltöztek Pilisvörösvárra. Két fiuk született, Károly és Gábor.

Visszaköltözésétől kezdve Tuti néni a Pilisi Szénbányák pilisszentiváni bányaüzeménél dolgozott: először titkárnőként, majd munkásellátási előadóként. A bánya megszűnésekor a solymári PEMÜ-be került, ahol a munkaügyi, majd az igazgatási és jogi főosztályon dolgozott.

Közben alap- és középfokú könyvtárosi képesítést szerzett. Társadalmi munkában, szakszervezeti segítséggel 6000 kötetes könyvtárat létesített a gyár területén. Mivel minden egyes kötetet maga válogatott be a könyvállományba, mindig tudott olvasóinak ízlésüknek és érdeklődésüknek megfelelő könyveket ajánlani. Nyugdíjazása után még 23 éven át dolgozott a PEMÜ könyvtárában, ahol hosszú éveken át rendszeresen szervezett nagysikerű irodalmi délutánokat, könyvnapokat, Költészet-napi rendezvényeket, író-olvasó találkozókat és előadói esteket. Kortárs magyar írókat és jó nevű színészeket hívott meg, akik közvetlen emberi hangot, jókedvet s egyben irodalmi műveltséget hoztak a gyár dolgozóinak.

Írásait, melyeknek túlnyomó része költemény, tizenhat éves kora óta gyűjti. Szerelmes és istenes verseinek bőven adott témát saját magának és családjának küzdelmes sorsa, a XX. század hányattatásokkal teli magyar történelme. Élettapasztalataiból, élményeiből asszonykorában novellák is sarjadni kezdtek. Ezeknek a többnyire visszaemlékező elbeszéléseknek a témái a gyermekkor, az iskola, a bonchidai Bánffy-birtokon és a pilisszentiváni bányában szerzett emlékek. Tuti néni hosszú életének irodalmi gyöngyszemei Fogarasy Attila tanár úr szerkesztésében, Pilisvörösvár Város Önkormányzatának kiadásában, 2015 júniusában, könyv formájában is megjelentek.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Zs. Dobozy Erzsébet részére több évtizedes, helytörténeti értékű költői és írói munkájának elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2015. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/ozv-hoffer-karolyne-sz-zs-dobozy-erzsebet-2015-1

Nosztalgia Dalkör (2016)

Nosztalgia Dalkör (2016)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Határozat: 152/2016. (IX. 08.) Kt. sz.

Pilisvörösvárért emlékérem

A Pilisvörösvári nyugdíjas Klub Nosztalgia Dalkörének története 2006. szeptember 6-ra nyúlik vissza, amikor Prohászka István, a Nyugdíjas Klub elnöke, valamint Guth Ferenc alelnök – későbbi dalköri elnök – mint alapítók, a klub énekelni szerető tagjaival létrehozták a Nyugdíjas Klub kórusát, a Nosztalgia Dalkört.

A kórust a kezdeti időben Manhertz Istvánné és Körmendiné Ica vezette, majd 2007-ben Schlotter Ferenc karnagy úr vette át a szakmai irányítást. Az ő vezetésével a dalkör számos városi és nyugdíjas rendezvényen fellépett. Főként magyar és német népdalokat, népdalfeldolgozásokat adtak elő, s szereplésüket mindig nagy siker koronázta. Olyannyira, hogy néhány év alatt elérték az „aranyérmes” minősítést, ami erőt és jó alapot adott a kórus további munkájához.

2011-től Holló Miklósné, Piroska vette át a dalkör vezetését. Az ő kiváló zenei tudása, ízlése, stílusérzéke, valamint a kórustagokkal való jó kapcsolata lett az alapja a kórus további fejlődésének. Vezetése alatt a kórus a LANDESRAT kórusminősítő versenyein 2013-ban „Ezüst”, 2016-ban pedig – immár második alkalommal – „Arany” minősítést ért el.

A kórus sikeres működésnek elengedhetetlen feltétele a jó zenei kíséret, melyet a kezdetektől fogva Tagscherer János tangóharmonikás biztosít a kórusnak. Neki elvitathatatlanul nagy érdeme van az örömteli, sikeres munkában és a kiemelkedő eredmények elérésében.

A Nosztalgia Dalkör megalakulása óta céljának tekinti, és egyre tudatosabban vállalja fel a helyi és a tágabb környezet magyar, német, sváb és más nemzetiségi dalkincsének bemutatását és megőrzését, s ezeken keresztül az összetartozás érzésének és az éneklés örömének közvetítését a hallgatóság felé.

A kórus folyamatosan részt vesz a város rendezvényein, az Önkormányzat, a Német Nemzetiségi Önkormányzat és egyéb városi intézmények által szervezett eseményeken, s fellépéseivel színesíti közösségünk ünnepeit. Emellett szívesen vesz részt a környező települések dalos találkozóin, ahol a kórusok baráti hangulatban, nagy érdeklődéssel ismerkednek egymás régi és újabb dalaival, s értékes tapasztalatokat cserélnek egymással. Számos oklevél bizonyítja a Nosztalgia Dalkörnek az „Életet az éveknek” Nyugdíjas Szövetség Országos Fesztiváljain nyújtott sikeres szerepléseit is. 2012-ben a kórus már külföldön is szerepelt, amikor erdélyi testvérvárosunk, Borszék polgármesterének a meghívására felejthetetlen napokat töltöttek el Borszéken, és fellépéseiken szép sikereket értek el.

A kórus évenként átlagban 10-14 fellépést teljesít, aminek hátterében igen komoly, fáradságos munka rejlik. A sikerek fontos összetevője a dalköri vezető, Guth Ferenc fáradhatatlan szervezői munkája, a karvezető és a zenei kísérő lelkiismeretes szakmai munkája és – nem utolsó sorban – a 74 év átlagéletkorú kórustagság lelkes és elkötelezett hozzáállása.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva a Pilisvörösvári Nyugdíjas Klub Nosztalgia Dalköre részére a helyi és a környékbeli német nemzetiség dalkincsének és hagyományainak megőrzése, helyi kulturális életünk gazdagítása, a különféle városi rendezvények és ünnepek zenei színesítése valamint a város jó hírének öregbítése elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2016. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/nosztalgia-dalkor-2016

Manhercz Krisztián (2016)

Manhercz Krisztián (2016)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

vízilabdázó olimpikon

Határozat: 153/2016. (IX. 08.) Kt.

Pilisvörösvárért emlékérem

Manhercz Krisztián 1997. február 6-án született Budapesten. Édesanyja Manherczné Ruppel Györgyi, édesapja Manhercz Kálmán. Születése óta Pilisvörösváron él. Bátyja, Ádám szintén vízilabdázó, mindketten a Contitech Szeged Diapolo felnőtt csapatában játszanak.

Krisztián általános iskolai tanulmányait a Vásár téri iskolában, középiskolai tanulmányainak nagy részét a Friedrich Schiller Gimnáziumban végezte, majd Szegedre igazolt, s az érettségi vizsgát már ott tette le. Jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetem elsőéves, kereskedelem- és marketing szakos hallgatója.

Az Akarat DSE-ben tanult meg úszni 4 évesen, majd a Széchy SE-ben versenyzett. 9 éves korában kezdett vízilabdázni a Csapó Gábor és Faragó Tamás nevével fémjelzett pólósuliban, majd a Vasasban folytatta pályafutását. Céltudatosságára és áldozatkészségére jellemző, hogy éveken keresztül reggel tanulás előtt, majd délután az iskola után is beutazott Budapestre edzeni. Reggel 7-től ½ 9-ig edzett a Margitszigeten, aztán busszal vissza Pilisvörösvárra, a gimnáziumba. Iskola után hazament ebédelni, majd vissza Pestre a Vasashoz edzeni. Amikor aztán bekerült a Vasas felnőtt csapatába, akkor magántanuló lett, mivel az edzések délig tartottak.

Kiváló játékával hamar felhívta magára a figyelmet. 2012-ben, 15 évesen került be a dr. Horkay György vezette utánpótlás válogatottba, amellyel ettől kezdve minden évben kiváló eredményeket ért el: 2012-ben Perthben az Ifjúsági VB-n 2. helyezés, 2013-ban Szombathelyen a Junior VB-n 4. helyezés, 2014-ben Isztambulban az Ifjúsági VB-n 1. helyezés és az All Star csapat tagja, 2014-ben Tbilisziben a Junior EB-n 2. helyezés.

A 2014-es év fontos változásokat hozott az életében: ettől az évtől játszik – bátyjával, Ádámmal együtt – a Contitech Szeged Diapolo felnőtt csapatában, s ebben az évben kapott először meghívót – 17 évesen – a felnőtt válogatottba.

2015-ben Almati-ban a Junior VB-n 3., 2016-ban Belgrádban a felnőtt EB-n szintén 3. helyezést ért el. Ezután következett élete eddigi legnagyobb megmérettetése, az olimpia. A 2016. augusztus 6. és 21. között a brazíliai Rióban megrendezett Nyári Olimpiai Játékokon a felnőtt férfi vízilabda-válogatott tagjaként 5. helyezést ért el. A pontszerző hely megszerzéséhez játékával jelentősen hozzájárult: 18 éves létére mind a nyolc mérkőzésen játszott, a nyolc mérkőzésen összesen kilenc gólt dobott, ebből a japánok ellen egy mérkőzésen négyet.

Az olimpia után rögtön a hollandiai Junior Eb következett, ahol csapatával ugyan „csak” a 7. helyezést érte el, de ő maga elnyerte mind a gólkirályi, mind a torna legjobb játékosa címet.

Manhercz Krisztián szinte hihetetlenül fiatalon került be a világelitbe tartozó felnőtt vízilabda válogatottba, ennek ellenére mégis szerény és alázatos. Egy korábbi nyilatkozatában ezt mondta magáról: „Az, hogy valaki eljut-e a válogatottba, rengeteg dolgon múlik, de régen nekem azt mondták, hogy három mindenképp kell hozzá: tehetség, szorgalom és szerencse. Én mindig maximalista voltam magammal, és mindig nyerni akartam, még az iskolai kidobósban is. … A tehetségről nem tudok mit mondani, de mindig úgy dolgoztam, hogy a szorgalmammal ne legyen gond, és úgy éreztem, hogy szerencsés típus vagyok.”

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 04.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Manhercz Krisztián vízilabdázónak a riói olimpiára való kijutásáért, az olimpián nyújtott kiváló teljesítményéért és a vízilabda csapat tagjaként elért olimpiai ötödik helyezésért Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2016. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/manhercz-krisztian-2016

Oláhné Szabó Anita (2017)

Oláhné Szabó Anita (2017)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

zenepedagógus, intézményvezető

Határozat: 154/2017. (IX. 07.)  Kt.

Oláhné Szabó Anita 1970. október 20-án született Debrecenben. Nyírbátorban nevelkedett, általános iskolai és zeneiskolai éveit is ott töltötte. Nővére nyomdokaiba lépve 6 évesen hegedülni kezdett, és hamar kiderült: tehetséges is ezen a hangszeren. Nyírbátorban állandó fellépője volt a városi rendezvényeknek, koncerteknek: versmondóként, énekesként és hangszeres szólistaként is megmutathatta tudását.

Már gyerekként kezdett dalokat írni. Elsőként versek megzenésítésével foglalkozott, majd saját gondolatait, érzéseit próbálta meg dalokba foglalni. A klasszikus zene mellett, 10 éves korától játszott különféle könnyűzenei formációkban is.

1994-ben felvételt nyert a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolába. Felsőfokú tanulmányait szintén Debrecenben végezte, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Mindig is a tanítás volt az álma, a gyerekek oktatására és a zene megszerettetésére tette fel az életét, ezért lett zenetanár.

A diploma megszerzése után, főiskolai tanárai biztatására Budapesthez közeli zenetanári álláshelyet keresett pedagógusi pályafutásának megkezdésére. 1994-ben egy hirdetés alapján talált rá Pilisvörösvárra. Mivel apai ágon rátkai német nemzetiségi családból származik, szinte sorsszerű volt, hogy éppen Pilisvörösvár lett az első, és az eddigi egyetlen munkahelye. Hamar beilleszkedett közösségünkbe, s aktív résztvevője lett városunk zenei, kulturális életének.

A pilisvörösvári zeneiskola tanáraként kezdetben a legnagyobb kihívást a vonóstanszak újraépítése jelentette számára. A fúvós tanszakok hagyományos pilisvörösvári népszerűsége ellenére nagyon hamar jelentős eredményeket ért el, és ma már – hosszú évek óta – a hegedű az egyik legkedveltebb hangszer a vörösvári zeneiskolában.

Szakmai munkája elismerésekén meghívást kapott a portugáliai Concurso Internacional Cidade do Fundao nemzetközi klasszikus zenei verseny hegedűzsűrijébe, ahol számos amerikai és európai művésszel dolgozhatott együtt. 1998-tól 2002-ig, második gyermeke születéséig hegedűtanári munkája mellett az igazgatóhelyettesi feladatokat is ellátta a zeneiskolában. 2005-ben közoktatási vezetői diplomát szerzett. 2012-től egy éven át ismét igazgatóhelyettes lett, 2013 augusztusától pedig kinevezett igazgatója a Pilisvörösvári Cziffra György Alapfokú Művészeti Iskolának.

Az Oláhné Szabó Anita által vezetett Művészeti Iskola országos szinten is kimagasló szakostanári ellátottsággal, állandósult növendéklétszámmal és lelkes, támogató szülői háttérrel büszkélkedhet. Igazgató asszony munkájának gyümölcse egy innovatív, lelkes tanári gárda és egy jó csapatszellem, ami megtartó erő, és vonzó mindenki számára. Igazgatói és hegedűtanári munkája mellett gyakorló muzsikus is. A mára már városi szintű, közkedvelt és népszerű karácsonyi zeneiskolai koncert egyik állandó szervezője, szereplője. Jelenlegi zenekarát, a Gyémántpolgárt már több ízben hallhatta a pilisvörösvári közönség. Kedveli és pártolja a társművészeteket is, így jó példát mutat a zenetanuló diákoknak, ösztönzi, buzdítja őket a művészetek aktív művelésére.

Mind zenepedagógusként, mind vezetőként lelkiismeretesen, példaértékű szorgalommal, s alázattal látja el feladatait. Növendékeit a zene szeretetére neveli. Fontos számára, hogy tanítványai sikerélményben részesüljenek, ezért a hegedűtanszak átszervezése után két évvel létrehozott egy kis vonószenekart is. Meggyőződése, hogy csakis a közösségi élmény és annak összetartó ereje az, ami a mai világban segítséget és támaszt nyújthat a fiataloknak, azért minden szinten segíti és támogatja az általa vezetett intézményben a zenekari, kamarazenei és a kórusmunkát.

Fontosnak tartja a térség oktatási és kulturális értékeinek összefogását. Támogatója és kezdeményezője a térségi szintű rendezvényeknek. Az ő kezdeményezésére indult el a Művészeti Iskolák Találkozója, melynek keretében a járásban működő művészet-oktatásban érdekelt iskolák találkoznak évente, és mutatják be legkiválóbb alkotásaikat, produkcióikat. Szintén egyik elindítója az Udvari Vigadalom elnevezésű rendezvénynek, melynek az igényes szórakozás, szórakoztatás az egyik fő célja, s az ő nevéhez fűződik az Ifjúsági Fúvóstalálkozó és a Hangliget énekverseny megszervezése is. Oláhné Szabó Anita hathatós közreműködésével a pilisvörösvári zeneiskola 2011-ben elnyerte a „Referenciaintézmény” címet.

A térségi zenei találkozón kívül nemzetközi zenei találkozók szervezésében is aktívan részt vesz. Ezek közül a 2011-ben indult Trina-rendezvénysorozat a legjelentősebb, melynek kere-tében három testvértelepülés: Gerstetten (német), Cebazat (francia) és Pilisvörösvár (magyar) zeneiskoláinak egyesített fúvószenekara, a TRINA Orchestra évente egyszer egy hetet közösen gyakorol, s az adott évben házigazda testvérvárosban koncertet ad. Az évente megrendezett TRINA-koncertek a közös muzsikálás igényes megnyilvánulásai, és egyben erősítik testvárvárosaink fiataljaink összefogását és barátságát is.

Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 154/2017. (IX. 07.)  Kt. sz. határozata Pilisvörösvárért emlékérem adományozásáról Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 04.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Oláhné Szabó Anita hegedűtanár, a Cziffra György Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója részére több évtizedes kiemelkedő zenepedagógusi és intézményvezetői munkájának elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2017. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/olahne-szabo-anita-2017

Manhertz István (2017)

Manhertz István (2017)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

díszítőszobrász

Határozat: 155/2017. (IX. 07.)  Kt.

Pilisvörösvárért emlékérem

1938. június 21-én született Pilisvörösváron, tősgyökeres sváb, katolikus családban, a pilisvörösvári kőszobrász dinasztiák egyikében. (Az ő dédnagyapja készítette például a Kálvária-dombon lévő keresztút stációit.) Édesanyja Müller Terézia, édesapja Manhertz Mátyás földműves, testvérei: Mátyás, József és Mária.

Az általános iskolát Pilisvörösváron végezte el. Bátyjától, Mátyástól kedvet kapott a kőszobrászathoz, ezért az általános iskola elvégzése után, 1952-ben kőszobrász tanulónak állt a 3. Sz. Iparitanuló Iskolában, ahol két évvel később szerzett szakmunkás oklevelet.

Oklevele birtokában a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál helyezkedett el, ahol sok művészi alkotással volt dolguk. Műemléképületek külső és belső díszítése és restaurálása volt a feladata, kastélyokon, templomokon, középületeken dolgoztak. Olyan csodaszép műemléképületeken dolgozott, mint például a soproni Szent György templom, a bükki Szapáry kastély, a keszthelyi Festetics kastély, a budapesti Operaház vagy a Szent István Bazilika. Részt vett a Margit-híd felújítási munkáiban is.

Huszonöt éves korában, 1963-ban megnősült, a pilisszentiváni Radosai Juliannát vette feleségül. Három gyermekük született, István, Judit és Péter, akik összesen hét unokával ajándékozták meg.

Kőszobrászként évtizedeken keresztül bátyjával, Mátyással dolgozott együtt, majd később, mivel mindkettőjük fia is ezt a szakmát választotta, már négyesben dolgoztak. Külföldön is többször vállaltak munkát. Dolgoztak például Bécsben a Magyar Nagykö-vetség épületén, Berlinben, valamint Brüsszelben a Királyi Palotán és egy múzeumon is.

Manhertz István különösen kedveli az egyházi témájú szobrokat. Készített már szobormásolatot Szent Antalról, Assisi Szent Ferencről, Szent Józsefről, Szent Erzsébetről, Szent Istvánról, Szent Mihályról, Nepomuki Szent Jánosról. Egyik leghíresebb ilyen alkotása a Budapest, Hegyalja út (XII. kerület) és a Németvölgyi út kereszteződésénél álló templom kertjében látható Szent István-szobor.

Vörösváron, Solymáron és Pilisszentivánon számos olyan szobormásolat található, amely Manhertz István gondos keze munkáját dicséri. A Vörösváron álló szobormásolatai közül legfontosabbak: a Petőfi Sándor utca és az Eperjesi utca találkozásánál felállított Petőfi-szobor, a Karátsonyi-ligeti Szent Család templom kertjében felállított Szent Erzsébet-szobor, a bányatelepi Szent Borbála templom előkertjében látható Szent István-szobor és Szent József-szobor, a bányatelepi templom ólomüveg ablakában álló Szent Borbála-szobor, valamint a templom udvarán álló Assisi Szent Ferenc-szobor és Szent Erzsébet-szobor.

A más településeken található alkotásai közül a legfontosabbak a Borszéken, a Petőfi-forrásnál felállított Petőfi-szobor, a solymári Szent József-szobor, a pilisszentiváni paplaknál található Szent Erzsébet-szobor, a pilisszántói Trézsi-kútnál lévő kápolnában álló Mária-szobor és a Zalaegerszegen álló Szent Mihály-szobor.

Kenyérkereső munkája mellett Manhertz István nagyon sok társadalmi munkát is végzett. Felajánlásból több köztéri szobormásolatot készített ingyen, és évtizedeken át (70 éves koráig) aktív szerepet vállalt a bányatelepi egyházközségi képviselő-testület munkájában is, mint képviselő-testületi tag.

Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 155/2017. (IX. 07.)  Kt. sz. határozata Pilisvörösvárért emlékérem adományozásáról  Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Manhertz István díszítőszobrász részére a Pilisvörösvár közterein és egyházi ingatlanain társadalmi munkában, ingyenes felajánlásként elkészített és felállított szobraiért, valamint több évtizedes, kiemelkedő díszítőszobrászi tevékenységének elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2017. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/manhertz-istvan-2017

Tácsik Pékség és Cukrászda (2018)

Tácsik Pékség és Cukrászda (2018)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Határozat: 113/2018. (IX. 06.)  Kt.

Pilisvörösvárért emlékérem

Aligha van valaki Pilisvörösváron, aki ne ismerné a Tácsik Pékség és Cukrászdát. A 10-es főút mellett elhelyezkedő üzlet jelentős forgalmat bonyolít. A cég sütőipari termékeit sok százan fogyasztják naponta, de fagylaltjai és süteményei is nagy népszerűségnek örvendenek.

A Piliscsabai út 64. szám alatti Tácsik pékség helyén 1985-től a rendszerváltásig egy jól felszerelt, és igen sikeres gépműhely működött, melyet a mostani ügyvezető, Tácsik Tamás édesapja, Tácsik Géza alapított és vezetett, s amely a szocialista nagyvállalatok számára gyártott jó minőségű fémalkatrészeket. A rendszerváltás idején azonban egymás után összeomlottak a termékeiket felvásárló szocialista nagyvállalatok, így a Tácsik gépműhely megrendelések, és munka nélkül maradt.

A család ekkor úgy döntött, hogy minden megmaradt anyagi, fizikai és szellemi erejét latba vetve egy pékműhelyt létesít a leállt gépcsarnokban. Ebben egy véletlen találkozás segített nekik. Ekkortájt rendezték meg ugyanis Budapesten az első sütőipari kiállítást, ahol összetalálkoztunk egy német sütőipari gépeket gyártó cég képviselőjével, akik szerettek volna Magyarországon egy referenciaüzemet létrehozni, a kiállított gépeiket pedig lehetőleg eladni. Ennek érekében pedig hajlandóak voltak a gépeket egy szinte kezdőrészlet nélküli lízingszerződéssel a Tácsik család rendelkezésére bocsájtani.

A lízingelt gépekkel felszerelt pékségben 1992 nyarán kezdődtek meg a próbasütések, Tácsik Tamás és három alkalmazott részvételével. Az édesapa, Tácsik Géza a piacszerzéssel és az irodai munkákkal, fia a termelőmunkával, a termelésirányítással és a fejlesztésekkel foglalkozott. Céljuk kezdettől fogva a magas minőségű, színvonalas termékek előállítása volt, s azóta is a “MINDIG CSAK JOBBAT” jelmondat szerint próbálnak tevékenykedni.

A kezdeti időszak olyan sikeres volt, hogy néhány hónap elteltével már újabb jelentős beruházásokat hajtottak végre, gyakorlatilag alig győzték a munkát. Négy-öt év elteltével már 65-en dolgoztak a cégnél. Ekkor már a cukrászat is beindult, elsősorban diákétkeztetéssel foglalkozó cégeknek szállítottak süteményeket. 2000-ben a korábbi kis “üzlet” helyébe egy szép 50 nm-es szakboltot építettek. A cég vezetője Tácsik Tamás lett. 
Tácsik Tamás Budapesten született 1967. január 9-én. Édesapja, Tácsik Géza vállalkozó, édesanya gyógyszerész asszisztensként dolgozott a szakorvosi rendelő melletti gyógyszertárban.

Tácsik Tamás Pilisvörösváron nőtt fel két testvérével, Zsuzsannával és Zoltánnal, itt végezte az általános iskolai tanulmányait is. Középiskolás éveit az óbudai Árpád Gimnáziumba töltötte, itt tett érettségi vizsgát 1985-ben. Egészen kiskorától műszaki érdeklődésű volt. Gyakorlatilag minden szabadidejét édesapjának a házuk alagsorában lévő fémmegmunkáló műhelyében töltötte, ahol kiváló szakemberektől, nagyon sok mindent megtanulhatott.

Érettségi után felvették a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolára, ahol gépész üzemmérnökként végzett 1989-ben. Két évig dolgozott mérnökként a hadiüzemként működő budapesti Finommechanikai Vállalatnál, majd 1992-től – annak megnyitásától – a családi pékségben dolgozik. Közben megnősült; felesége, dr. Bartus Beáta aneszteziológus és intenzív-szakorvos, a Margit Kórházban dolgozik. Két fiúk és egy leányuk van.
Az elmúlt két és fél évtized kemény munkájának köszönhetően a Tácsik Pékség termékei ma Pilisvörösváron és környékén szinte minden üzletben megtalálhatók. Közel hetven környékbeli üzletbe szállítanak, Szentendrétől Esztergomig. Legnagyobb piacuk a főváros, Budapest, ahonnan sokan még Pilisvörösvárra is rendszeresen kijárnak a cég egy-egy különleges termékéért. A cég 120 féle pékárut, 25 féle kenyeret, 150 féle cukrászati terméket és 110 féle – köztük több díjnyertes – fagylaltot készít. Jellegzetes termékeik a kenyerek, a pék- és cukrászsütemények, az esküvői házias sütemények, torták, formatorták, a különleges fagylaltok és fagylalttorták.

A sokrétű termékskálához és a jó minőséghez manapság már elengedhetetlen a korszerű, sokat tudó gépek használata. Legtöbb gépük számítógépes vezérlésű. Az üzemben elektromos fűtésű pékkemencék, hagyományos- és az infratechnikával működő cukrászkemencék s a legkorszerűbb fagylaltfőző gépek sorakoznak. Jelenleg fennállásunk legjelentősebb fejlesztésén dolgoznak: üzletüket modern cukrászdává kívánják átalakítani; olyan kellemes hellyé, ahol vendégeiket még magasabb színvonalon tudják kiszolgálni.

Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 113/2018. (IX. 06.)  Kt. sz. határozata Pilisvörösvárért emlékérem adományozásáról

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva a Tácsik Pékség és Cukrászda részére a pilisvörösvári élelmiszer-ellátásban évtizedek óta betöltött jelentős szerepe, magas színvonalon gyártott, kiváló minőségű sütőipari és cukrászati termékei valamint városunk jó hírének öregbítése elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

 Pilisvörösvár, 2018. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/tacsik-pekseg-es-cukraszda-2018

Breier Fogászat és Egészségközpont (2018)

Breier Fogászat és Egészségközpont (2018)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Határozat: 112/2018. (IX. 06.)  Kt.

Pilisvörösvárért emlékérem

A pilisvörösvári Árpád utcában sétálva íves formájával és finom színeivel egy különleges, háromszintes épület tűnik ki a családi házak közül – a Breier Fogászat és Egészségközpont épülete.

Az impozáns külsejű egészségügyi komplexumba belépve harmonikus légkör, barátságos fogadtatás és igényes, ízléses környezet fogadja a látogatót. A földszinten elhelyezkedő fogászati rendelők – melyekben az általános fogászat mellett fogbeültetéssel, fogszabályozással is foglalkoznak – a legújabb fogászati technológiával, eszközökkel, berendezésekkel vannak felszerelve, s a rendelő panoráma röntgenkészülékkel is el van látva.

A fogászaton túl az egészségközpontban ultrahang-vizsgálat, kardiológiai és bőrgyógyászati szakrendelés is van, továbbá gyógytorna igénybevételére és gyermekpszichológiai konzultációra is van lehetőség. Ezek a szakrendelések az első emeleti rendelőkben, illetve az alagsorban lévő tornateremben működnek.

A Breier Fogászat és Egészségközpont alapítója és motorja: dr. Breier László fogszakorvos és implantológus.

Dr. Breier László 1961-ben született. Általános iskolai tanulmányait Pilisvörösváron, a Templom téri iskolában végezte; a budapesti Apáczai Csere János Gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán folytatta tanulmányait, ahol 1987-ben diplomázott.

Pályája kezdetén a Pilisvörösvári Gimnáziumban látott el fogorvosi feladatokat, majd több évig dolgozott a pilisvörösvári Szakorvosi Rendelőintézetben. Első önálló praxisát a pilisvörösvári Dózsa György utcában alakította ki, itt két széken dolgozott. 1994-ben megnyitotta a Vágóhíd utcai rendelőjét is, két fogorvossal. Ettől az évtől kezdve a Breier Fogászat csapata 2 helyszínen, összesen 4 fogászati széken dolgozott. A rendelő napi 12 órán át, sőt sokszor azon túl is fogadta a betegeket, s kezdettől fogva igen nagy forgalma volt.

Közben 1989-ben fog- és szájbetegségekből, majd 2005-ben konzerváló fogászatból és fogpótlástanból tett szakvizsgát, 2006-ban pedig az első 13 magyar fogszakorvos között implantológiai mesterdiplomát szerzett a németországi Universität Münster-ben. A Breier Fogászat hamarosan a Semmelweis Egyetem oktatórendelője lett, ahol szakvizsgára készítettek fel fogorvosokat. A felkészített rezidensek közül később többen is a Breier Fogászat orvosai lettek.

A rendelőben dolgozó fogorvosok száma az első tizenöt év alatt 5-re, a munkatársak száma 16-ra bővült, a regisztrált páciensek száma pedig elérte tizenhatezret. A bűvölő létszámok miatt Dr. Breier László már 2000-ben elkezdte tervezgetni egy új rendelő megépítését. A Daragó László tervező által megtervezett 420 m2 hasznos alapterületű egészségügyi komplexum 2009-re készült el az Árpád u. 21. szám alatt. A minden igényt kielégítő, jól felszerelt, és építészeti szempontból is figyelemre méltó új magánrendelőt 2009. november 14-én avatták fel, ünnepélyes keretek között.

A cég jelenlegi létszáma körülbelül 30 fő, de a háttérben összesen közel 50 ember járul hozzá a folyamatos működéshez. Az alkalmazottaknak majdnem a fele több mint 15 éve erősíti a rendelő csapatát. Az egészségközpontban több helyi születésű ill. Pilisvörösváron élő orvos is rendel, például dr. Gábeli Tamás kardiológus, valamint Dr. Breier László középső lánya, a szintén fogszakorvos Dr. Breier Anna. 2018 májusától Dr. Gábeli Ádám fogszakorvos szintén a Breier Fogászat és Egészségközpont csapatát erősíti.

A Breier Fogászat irányítása a jelentős bővülés után is családi kezekben maradt. Dr. Breier László szakmai vezetőként és tulajdonosként, Breierné dr. Kovács Ildikó gyermekorvosként és tulajdonosként, Mónika és Anna lányaik operatív vezetőként vesznek részt a mindennapi munkában, és Katalin lányuk is egyre több részt vállal a Fogászat és Egészségközpont mindennapi működésének alakításában.

Dr. Breier László több mint három évtized után, ma is kimagasló lelkesedéssel s elhivatottsággal végzi munkáját, nap mint nap kora reggeltől késő estig a fogászati székek mellett dolgozik. Fő jellemzői a lelkiismeretes, precíz munkavégzés, a rendkívüli munkabírás és a rugalmasság. Betegei leginkább azért szeretik, mert gyorsan, precízen és fájdalommentesen dolgozik, s 
amennyire a körülmények engedik, kezelés közben mindenkivel vált néhány barátságos szót, mondatot. Breier doktor híres jó humoráról és közvetlen, emberi hozzáállásáról. Kimagasló szakmai sikerei mellett mind a mai napig megmaradt alázatos orvosnak, akinek elsődleges célja a fogfájdalomtól szenvedő páciens gyógyítása. Ebben a szellemben működteti rendelőjét, és erre a szemléletre „neveli” csapatának tagjait is. Rendelője már az ország határain túl is ismert: Németországból, Ausztriából és Franciaországból is rendszeresen jönnek betegek, akik hazatérve városunk hírnevét a határokon túl is öregbítik.

Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 112/2018. (IX. 06.)  Kt. sz. határozata Pilisvörösvárért emlékérem adományozásáról

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva a Breier Fogászat és Egészségközpont részére a pilisvörösvári betegellátásban évtizedek óta betöltött jelentős szerepe, a betegek magas szakmai színvonalú ellátása, valamint a rendelőnek a város határán messze túlnyúló jó híre és sikerei elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2018. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/breier-fogaszat-es-egeszsegkozpont-2018

42. oldal / 50

  • 37
  • 38
  • 39
  • 40
  • 41
  • 42
  • 43
  • 44
  • 45
  • 46
Pilis–Dunakanyar

A Pilis és a Dunakanyar térségének független hírportálja – 6 járás, 32 település legfrissebb hírei egy helyen.

Járások

  • Szentendrei járás
  • Pilisvörösvári járás
  • Szobi járás
  • Váci járás
  • Dunakeszi járás
  • Esztergomi járás

Kiemelt települések

  • Szentendre
  • Pomáz
  • Budakalász
  • Visegrád
  • Pilisvörösvár
  • Vác

Hasznos linkek

  • Pilis-Dunakanyari Hírmondó (PDF)
  • Programnaptár (összes esemény)
  • Impresszum
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Kapcsolat
  • Oldaltérkép
  • Menetrendek
© 2026 Pilis–Dunakanyar Hírportál – Minden jog fenntartva
Honlapkészítő: Bartim Media 2026