tanár
2085 Pilisvörösvár, Kisfaludy u. 4.
Határozat: 148/2003.(IX.11.) Kt.
2085 Pilisvörösvár, Kisfaludy u. 4.
Határozat: 148/2003.(IX.11.) Kt.
posztumusz
2085 Pilisvörösvár, Erkel F. u.
Határozat: 147/2003.(IX.11.) Kt.
posztumusz
2085 Pilisvörösvár, Fő u.
Határozat:145/2003.(IX.12.) Kt.
2085 Pilisvörösvár, Rákóczi köz 7.
Határozat: (185/2004.(IX.11.) Kt.
2085 Pilisvörösvár Horgász sor utca 1062/6
Határozat:187/2004.(IX.11.) Kt.
2085 Pilisvörösvár, Arany J.u.1/b.
Határozat:186/2004.(IX.11.) Kt.
2085 Pilisvörösvár, Dózsa Gy. ú 13.
Határozat:184/2004.(IX.23.) Kt.
2085 Pilisvörösvár, Fő utca 92.
Határozat: 129/2005.(IX.19.) Kt.
kulturális, hagyományőrző és közösségi munkájáért
2085 Pilisvörösvár,Tompa Mihály út 12.
Határozat:131/2005.(IX.19.) Kt.
az egészségügy terén kifejtett több évtizedes munkájáért
2085 Pilisvörösvár,Zrínyi u. 46.
Határozat: 130/2005.(IX.19.) Kt.
kulturális, hagyományőrző és közösségi munkájukért
Immár 112 éves múltra tekint vissza. Mauterer Jakab vezetésével 1893. május 15-én alakult a zenekar jogelődje. Mauterer Jakab 1898. július 5-ig állt a zenekar élén, Őt fia, Mauterer János követte 1902. július 15-ig, majd Mauterer János Jakab nevű testvére irányította a zenekart. Ez alatt az idő alatt a 18-20 zenészből álló együttes igazi zenekarrá érett. A karnagy maga is tanult muzsikus volt. A zenekar híres karmester volt Fricsay Richárd 1953-ig, aki egyben az első szárnykürtös is volt. Tőle Nick János vette át a stafétabotot. Őt Vörösvári József követte, aki több évtizeden keresztül vezette a zenekart. Tőle Feldhoffer János vette át a stafétabotot.
1989-ben 18 taggal alakult újjá a zenekar Brandhuber János vezetésével, aki 1994-ig látta el a karnagyi teendőket. Ezután majd egy évig Feldhoffer János a jelenlegi Egyesület vezetője látta el a karnagyi feladatokat. 1995 októberétől 2 év kivételével Buzás Bálint karnagy látja el a feladatokat. A két év során Kovács Tibor karnagy vezetésével működött a zenekar.
2002-ben közhasznú egyesületté alakultak.
1996-ban a IX. Országos Fúvószenekari minősítésen Német nemzetiségi KATEGÓRIÁBAN, és SHOW zenekari kategóriában kiemelt aranydiplomát kaptak, így elnyerték az FESZTIVÁLzenekar címet. 1997. május 1-én jelent meg a zenekar első kazettája, szeptemberben, Sopronban az Országos Német Nemzetiségi Fúvószenekari Fesztiválon az első hat helyezett között szerepeltek. 2003 októberében a Nagymányokon megrendezésre került német nemzetiségi zenekarok országos döntőjében a 7. helyezést érték el. 2004 áprilisában megjelent a zenekar 2. kazettája és CD-je. 2005 áprilisában pedig jelent meg a válogatás CD-jük. 2004 áprilisában ünnepelték 15 éves jubileumukat.
Tevékenységük szorosan összeolvad Pilisvörösvár kulturális életével. A város, a katolikus egyház, és a német nemzetiségi egyesületek rendezvényei elképzelhetetlenek a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Fúvószenekara részvétele nélkül. E rendezvények közül is kiemelkedők a hagyományos Szüreti felvonulás, Pünkösdi utcabál, Vörösvári napok . Aktívan részt vettek és vesznek a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában, ápolásában. A német nemzetiségi hagyományőrzésben, és hagyományok ápolásban kifejtett tevékenységük kiemelkedő. A zene iránti szeretetük, tiszteletük jellemzi egész tevékenységüket, mely példaértékű.
Tevékenységüket ma már nemcsak Pilisvörösváron és környékén, de nemzetközileg is elismerik, ezzel öregbítve szülővárosuk jó hírnevét. A környék kulturális rendezvényein kívül az elmúlt években megfordultak a németországi Gerstettenben, Werheimben, részt vettek a Szlovákiai Nemzetközi Fúvósfesztiválon.
Pilisvörösvár, 2005. október 23.
2085 Pilisvörösvár, Kálvária u. 21/2.
Határozat:180/2006.(VIII.22.) Kt.
kiemelkedő pedagógiai, kulturális és hagyományőrző munkájának elismeréseként
Pilisvörösvárért emlékérem (2006)
1938. december 26-án született Pilisvörösváron.
Édesapja hivatásos katona volt századosi rangban. Négyéves korában lett árva, édesapja a II. világháborúban hősi halált halt. Óvodába és általános iskolába is szülőfalujában járt, majd a cinkotai Tanítóképzőt végezte el, mint bentlakó diák.
1957-ben férjhez ment. Férje, Bokor Árpád szintén pedagógus volt. Két fiúgyermeknek adott életet. Idősebb fia 1979-ben autóbaleset áldozata lett.
Pedagógusi pályafutását szülőfalujában, Pilisvörösváron a Vásár téri Általános Iskolában kezdte meg 1957-ben, ahonnan 1992-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Kezdetben csak első osztályos fiúkat tanított 45 fős osztálylétszámmal, majd első és másodikos vegyes osztályok tanítását végezte.
Szerette a választott pályáját, hivatásnak tekintette, szívesen foglalkozott a kisgyermekeket. Fontosnak tartotta nevelő-oktató munkája során azt, hogy kialakuljon a gyermekekben a megfelelő szokásrend, kiemelt feladatának tekintette a rendszeres és önálló munkára nevelést. Céljának tartotta azt, hogy növendékei képesek legyen az önálló tanulásra, a felelősségvállalásra, és hogy megalapozott tudással kerüljenek ki a kezei közül.
Munkáját mindig magas szaktudással, igényesen végezte. Határozott egyénisége, következetessége, rendkívüli munkabírása elősegítette azt, hogy a gyermekek egyéni képességei kibontakozhattak, sikeresen teljesíthették a követelményeket. Oktató-nevelő munkája során fontosnak tartotta, hogy a gyermekek minden nap sikerélményhez jussanak.
Célja az volt, hogy a szülőkkel közösen következetes munkával minden gyermekből az adottságainak megfelelő maximumot hozhassa ki. Jó alapokat teremtett ahhoz, hogy a gyermekek további tanulmányaikat eredményesen végezhessék. Az idő múlásával a volt tanítványok gyermekeit nevelhette, ami segítette pedagógusi munkáját.
Mint céltudatos pedagógus hitvallása az volt, hogy a reá bízott gyermekek megfelelő oktatása és nevelése érdekében a szülői házzal közösen végzett rendszeres munka alakítja, formálja megfelelően a gyermeket. Ennek érdekében a szülőkkel folyamatosan jó kapcsolatot alakított ki.
Sok fiatal kollégát vezetett be a pedagógus pálya rejtelmeibe. 1985-től alsó tagozatos munkaközösség-vezetőként segítette kollégái oktató-nevelő munkáját. Bátran vállalta az új módszerek bevezetését. Gyakran tartott helyi és térségi bemutató órákat.
Munkájának elismeréseként 1985-ben Kiváló Munkáért kitüntetést, 1992-ben Szolgálati Emlékérmet kapott.
Pilisvörösvár, 2006. október 23.
posztumusz
2085 Pilisvörösvár, Rákóczi út 11
Határozat:181/2006.(VIII.22.) Kt.
kiemelkedő pedagógiai, kulturális és hagyományőrző munkájának elismeréseként