Pilis–Dunakanyar Hírportál
  • Főoldal
  • Pilis-Dunakanyari Hírmondó
  • Programnaptár
  • Hírek járásonként
    • Szentendrei járás
      • Szentendre
      • Pomáz
      • Csobánka
      • Budakalász
      • Dunabogdány
      • Kisoroszi
      • Leányfalu
      • Pilisszentkereszt
      • Pilisszentlászló
      • Pócsmegyer
      • Szigetmonostor
      • Tahitótfalu
      • Visegrád
    • Pilisvörösvári járás
      • Pilisvörösvár
      • Pilisborosjenő
      • Pilisszántó
      • Üröm
    • Szobi járás
      • Szob
      • Kismaros
      • Kóspallag
      • Márianosztra
      • Nagymaros
      • Szokolya
      • Verőce
      • Zebegény
    • Váci járás
      • Vác
      • Sződliget
    • Dunakeszi járás
      • Dunakeszi
      • Göd
    • Esztergomi járás
      • Esztergom
      • Dömös
      • Pilismarót

Pilisvörösvári járás hírei

Pilisvörösvári járás

Molnár Sándor 2021

Molnár Sándor 2021

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Kőfaragó mester

Molnár Sándor 1953. november 13-án született Egerben. Gyermekkora nagy részét Poroszlón töltötte, majd 1965-ben Pilisvörösvárra költöztek. Általános iskolai tanulmányait már városunkban fejezte be. 1971-ben a Bokányi Dezső Szakmunkásképző Iskolában kőfaragó végzettséget szerzett, majd 1975-ben mestervizsgát tett. 1989 májusától önálló vállalkozóként dolgozott. 1994-ben megalapította saját cégét, a Varázskő Kft.-t, melynek azóta is ügyvezetője.

 1975 májusában házasságot kötött Botzheim Máriával.  Házasságukból három gyermek született: Mária, Éva és Zsuzsanna. Molnár Sándor ma már nem csak büszke férj és apa, hanem boldog nagyapa is. Unokái, Benedek, Boróka és Adél teszik teljessé az életét.

 A művészet, a kulturális értékek közvetítése, a hagyományok ápolása és továbbörökítése, az értékek megőrzése rendkívül fontos szerepet töltenek be az életében. Kőfaragóként és magánemberként is sokat tett és tesz városunk fejlődéséért. Kevés olyan szobor, emlékmű található városunkban, melyhez ne kötődne két keze munkája: pl. a Török-kút, az 1848-as emlékmű, a mentőállomásnál álló emléktábla, a zsidótemetőben található Holocaust-emlékmű, a Cziffra György Zeneiskola domborműve, a Polgármesteri Hivatalban függő vörösvári és testvérvárosi címerek valamint a Nagytemplom külső oltára.

Molnár Sándor közéleti tevékenysége igen jelentős. Két cikluson keresztül tevékenykedett városunk képviselő-testületében. Több helyi alapítvány és egyesület kuratóriumi tagja illetve mecénása. A Pilisvörösvári Ipartestület valamint a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének elnöke. Saját alapítványa a Pilisi Kulturális Örökség Védelméért Alapítvány, melyet azért hívott életre, hogy a helyi és környékbeli műemlékeket rekonstruálják, állaguk megőrzésre kerüljön az utókor számára. További fontos célja a hagyományos kézműves szakmák fennmaradásának támogatása.

 Nevéhez fűződik több jótékonysági est és koncert megszervezése, s alkalmanként támogatója a helyi sportegyesületeknek is. Rendszeresen közreműködik a mára hagyománnyá vált Nemzetközi Kőkonferencia megszervezésében, ezzel is növelve városunk hírnevét. A világon egyedülálló, kézzel faragott márvány hegedűje is ezen a rendezvényen került bemutatásra. Ezzel az alkotásával a Magyar Kézművesség Remeke címet is elnyerte 2004-ben.

Az általa fenntartott Varázskő Galéria számos külföldi és hazai művésznek adott lehetőséget a bemutatkozásra a Vörösvári Napok keretén belül és azon túl is. Létrehozta a tojáskiállítást, mely több, mint 5000 míves tojásnak ad otthont.

Molnár Sándort egyedi gondolkodás jellemzi, mely alkotásaiban is visszatükröződik, említhetnénk például a lakatolós szobrot vagy a közel 3 m magas tojásszobrot.

Szívesen törődik a jövő generációjával is: a korábbi években „Orchidea gyerekszemmel” címen rajzpályázatot, „Mozaik gyerekszemmel” címen mozaiképítő pályázatot, 2019-ben Zsuzsa lányával közösen Adventi koszorúkötő versenyt, 2021. tavaszán pedig tojásfestő pályázatot hirdetett az iskolák tanulói számára.

15 éven keresztül minden kisgyermek örömére Mikulásként várta a kicsiket és nagyokat saját üzlete előtt. A Templom Téri Általános Iskolában is éveken ő volt a Mikulás.

Mindig szívesen és nagylelkűen segíti embertársait: legyen az egy árvízvédelmi helyzet (segélyszállítmány), bármely helyi szervezet (pl. önkéntes tűzoltó egyesület, polgárőrség), a COVID miatt kialakult pandémiás helyzet vagy akár egy helyi vonatkozású könyv kiadásának támogatása – Molnár Sándorra mindig lehet számítani.

Rengeteg korszakalkotó gondolat van még a tarsolyában, melyekkel városunkat szépítené és ékesítené a jövő nemzedéke számára.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Molnár Sándor kőfaragó mester részére magas szintű szakmai tudása, a város több pontján látható alkotásai, a művészetek iránti elkötelezettsége, városunk közössége érdekében végzett önzetlen munkája, közéleti, mecénási tevékenysége és példás segítőkészsége elismeréseként Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/molnar-sandor-2021

Botzheim István 2021

Botzheim István 2021

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

posztumusz

Pilisvörösvár egykori polgármestere

Botzheim István 1946-ban született Pilisvörösváron, tősgyökeres sváb családban. Édesapja, Botzheim István bányagépész volt, édesanyja, Kaifer Mária háztartásbeli. Testvérével, Ildikóval szerető és támogató, vallásos családi közegben nevelkedtek.

Az általános iskolát Pilisvörösváron végezte, majd az esztergomi Hell József Gimnáziumban érettségizett 1964-ben. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1969-ben bányagépész mérnök diplomát szerzett, majd a Mélyépítési Tervező Vállalatnál helyezkedett el Budapesten, ahol 13 éven át dolgozott, először tervezőként, majd irányító tervezőként, végül műszaki gazdasági tanácsadóként.

1970-ben megnősült, feleségül vette Vida Máriát. Házasságukból három gyermek született: Balázs, Bálint és Barbara. 1980-ban beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol gazdasági mérnöki diplomát szerzett. 1982-től a Duna-menti Regionális Vízművek Pilisi Üzemének vezetőjeként dolgozott. Az 1980-as évek második felétől már közéleti szerepet is vállalt: tanácstag volt. Társadalmi munkában végezte a helyi református templom, valamint a szabadságligeti Szent Család templom tervezését, és közreműködött a kivitelezésben is.

A rendszerváltozás fordulatot hozott az ő életében is. 1989-ben alapító tagja és elnöke lett a Magyar Demokrata Fórum (MDF) Pilisvörösvári szervezetének. 1990-ben a képviselő-testület által megválasztva lett Pilisvörösvár polgármestere. Polgármesterként elkötelezetten, hittel és lelkiismeretesen dolgozott a városért.  Már az első polgármesteri ciklusában is jelentős fejlesztések történtek. Megépült a Templom téri iskola tornaterme, a Vásár téri iskola emeleti szintje, a Gimnázium új, déli épületrésze, valamint a Zeneiskola épülete. Létrejött a Napos Oldal Szociális központ, befejeződött a gázhálózat kiépítése, megkezdődött a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése; elkészült a Templom tér körüli és a Vásár téren átvezető út.

Az 1994-es választásokat nem sikerült megnyernie, így a következő négy évben magántervezőként dolgozott. 1998-ban viszont ismét elnyerte a választók bizalmát. A második polgármesteri ciklusában épült meg a Liegl-körforgalmi csomópont, a Városháza melléképületének tetőtérbeépítése, 21 aszfaltburkolatos út, a szennyvízcsatorna-hálózat döntő része. Létrejött az Okmányiroda, a Széchenyi utcai óvoda, a Szabadságligeti vasúti megálló, ekkor történt meg a II. világháborús német és orosz katonasírok rendezése. Felavatták a II. világháborús emlékművet, elkészült a Hősök téri és a Vásár téri park és a közvilágítás korszerűsítése.

Polgármesterként és magánemberként is aktív résztvevője és előmozdítója volt a testvérvárosi kapcsolatoknak, élete végéig gondosan ápolta a külhoni barátságokat.

A 2002-es választások után újra magántervezőként dolgozott, egészen a nyugdíjba vonulásáig. Amellett, hogy hivatását magas szinten űzte, sok kedvelt szabadidős tevékenysége is volt, s továbbra is érdeklődéssel kísérte a helyi és az országos közélet eseményeit. Lelkesen kutatta Vörösvár helytörténetét, új eredményeit szívesen osztotta meg az érdeklődőkkel. Utolsó éveiben a természetfotózásban lelte örömét, sok szép képet hagyva emlékül családjának.

Botzheim István hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után, 2021. július 15-én visszaadta lelkét Teremtőjének. Dr. Fetter Ádám polgármester temetési beszédében ezzel a szép idézettel búcsúzott tőle: „Nehéz elviselnünk az elmúlás gondolatát, de tudjuk, hogy csak azok halnak meg igazán, akik semmilyen nyomot nem hagytak maguk után. Ha nem csak magunknak éltünk, továbbadott hatásunk akkor is érvényesülhet, ha már senki sem emlékszik ránk személyesen, valahogyan úgy, ahogyan rég elfeledett őseink génjeit is megőrizzük.” (Álló Géza)

Botzheim Istvánra mindannyian nagy tisztelettel emlékezünk: lelkiismeretes, elkötelezett munkálkodása, sokoldalúsága, a világ és az emberek iránti nyitottsága magánemberként és közéleti szereplőként egyaránt például szolgálhat a jelen és a jövő nemzedéke számára.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Botzheim István egykori polgármester részére Pilisvörösvár fejlődéséért végzett lelkiismeretes és maradandó eredményeket örökül hagyó tevékenysége, valamint a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként posztumusz Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/botzheim-istvan-2021

Valencsics Emil  2022

Valencsics Emil 2022

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

posztumusz

mestercukrász

Valencsics Emil 1939-ben született Pilisszántón. Az idősebbek még emlékezhetnek Valencsics Ottóra, az édesapára, aki egész életében saját pékműhelyében dolgozott. Ez a családi otthon adta meg az indíttatást Valencsics Emilnek a cukrász szakmához. Budapesten, a Hauer cukrászdában kezdte meg tanulmányait, majd segédként folytatta, később a Magyar Rádió székházában kényeztette remek, hagyományos süteményeivel a kor hírességeit. Legkeresettebb finomsága a rétes volt, amelyet mind a mai napig kínálnak az Emil cukrászdában, számtalan variációban.

25 éven át Pilisvörösváron, az akkori Pest Megyei Vendéglátó Vállalatnál dolgozott, végigjárva a ranglétrát. 1985-ben feleségével, Terkával saját cukrászdát nyitottak Fő utcai házuk földszintjén. A cukrászdát az évek során három ütemben bővítették, mire elnyerte mostani kényelmes, elegáns formáját. Ma már itt dolgozik a fia, menye és unokái is, akik fokozatosan nyertek beavatást a cukrász szakma rejtelmeibe.

Emil bácsi nem csak finom süteményeiről ismert, hanem valódi lokálpatriótaként közösségi szerepvállalásairól is. Munkáját szakmai alázat, mindig kiváló minőség és csillogás nélküli, állandó helytállás jellemezte. Cukrászdája híre messze túlszárnyalt városunk határain.  Aki kóstolta édes és sós süteményeiket, a hagyományos tortáikat vagy fagylaltjaikat, sosem felejti el a csodás ízeket. Az évek során számtalan elismeréssel jutalmazták munkáját: különösen büszke volt a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége és a Gasztronómiai Újságírók Nemzetközi Szövetsége által adományozott Védnöki Táblára, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete Dobos C. József-díjára, az Első Magyar Fehérasztal Lovagrendtől kapott lovagi címre és az IPOSZ Aranykoszorús mester címre. Ezek a kitüntetések ma a boltban láthatók, és hűségesen őrzik Emil bácsi emlékét, aki 2021. szeptemberében adta vissza lelkét Teremtőjének.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Valencsics Emil mestercukrász, az Emil Cukrászda alapítója részére magas szakmai színvonalon, az etikai és szakmai normák szem előtt tartásával végzett, lelkiismeretes munkája és Pilisvörösvár jó hírnevének öregbítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként posztumusz Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/valencsics-emil-2022

Grószné Krupp Erzsébet 2022

Grószné Krupp Erzsébet 2022

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Pilisvörösvár korábbi polgármestere

Grószné Krupp Erzsébet pilisvörösvári sváb családban született, és ez a körülmény egész életére és pályafutására kihatott. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán szerzett építészi diplomát. A helyi közéletbe a ’90-es években megalakult gáztársulás szervezésével kapcsolódott be, ahol az intézőbizottság elnökeként dolgozott, és valósította meg két ütemben a beruházást. A földgáz egyre több háztartásba történő bevezetése a település számára nagy előrelépés volt. A gáztársulásban végzett munkája, valamint az ezzel megszerzett ismertség volt az alapja annak, hogy Grószné Krupp Erzsébet indult az önkormányzati választásokon a polgármesteri címért, melyet 1994-ben és 2002-ben is elnyert. Társadalmi szerepvállalása megyei szinten is jelentős volt: 1998 és 2002 között a Pest Megyei Önkormányzat alelnökeként tevékenykedett, továbbá több bizottságban is fontos tisztséget töltött be. Különösen büszke arra, hogy 1999-ben a Pest Megyei Tűzoltó Szövetség elnökévé választották.

Polgármesterként mindig Pilisvörösvár érdekeit tartotta szem előtt, fejlesztési tervei hosszútávra szóltak. Fontosnak tartotta a német testvérvárosi kapcsolatok előmozdítását, 1996-ban ő írta alá a partneri megállapodást Gerstettennel. Elkötelezetten támogatta a helyi sváb kultúra és hagyományok ápolását is. Polgármesteri működésének ideje alatt, 1997-ben nyerte el Pilisvörösvár a városi rangot, amely a fejlődési lehetőségeknek a korábbinál szélesebb tárházát nyitotta meg településünk számára.

 Az 1994-1998 közötti polgármesteri ciklus legfontosabb beruházásai a következők voltak:

• 6 km útépítés,

• szennyvíztisztító telep építése,

• szennyvízcsatorna I.- II.-es ütemek építése,

• a Gimnázium homlokzatfelújítása és kollégiumi szárny építése,

• a Napos Oldalban az Átmeneti gondozóház kialakítása.

Grószné Krupp Erzsébetnek a 2002-2006 közötti ciklusban – immár városvezetőként- még több fejlesztésre volt lehetősége, melyek közül a legjelentősebbek a következők:

egy szabadidőközpont kialakításának megvalósíthatósági tanulmányterve, és a megvalósítás megalapozása ingatlanvásárlásokkal és elővásárlási jog bejegyzéssel, melynek eredményeként épülhet most a Tanuszoda,

• az Okmányiroda önálló épületbe költöztetése,

• a Gimnázium bővítése tetőtérbeépítéssel,

• közétkeztetés bevezetése, és ehhez kapcsolódóan az intézményi tálalókonyhák kialakítása

• intézményfelújítások, nyílászáró-cserék,

• a Nevelési tanácsadónak a településen történő elhelyezése,

• parkolóudvar kialakítása a Fő utca közelében,

• temetői parkolók kialakítása, utak burkolása, a terület bekerítése,

• a Szabadság utcai óvoda kialakítása a meglévő épület átépítésével,

• valamint útépítések, melynek eredményeként a régi településrészeken a közművesített utcák nagy része szilárd burkolatot kapott.

Grószné Krupp Erzsébet neve szorosan összeforrt városunk rendszerváltás utáni történelmének első két évtizedével, polgármesteri működésének máig ható eredményei magukért beszélnek.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Grószné Krupp Erzsébet korábbi polgármester részére 8 éven át, a város alapvető infrastruktúrájának megteremtéséért és Pilisvörösvár fejlődéséért végzett elkötelezett és maradandó eredményeket örökül hagyó tevékenysége, valamint a testvérvárosi kapcsolatok létrehozása és elmélyítése terén végzett munkája elismeréseként Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.

 



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/groszne-krupp-erzsebet-2022

Rehákné Moór Anna (2023)

Rehákné Moór Anna (2023)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

posztumusz

színésznő


Moór Anna a magyar színjátszás hajnalának csodája. A semmiből jött, és vált az első ünnepelt magyar színésznővé. Ő volt a legelső, a bátor úttörő, aki magyarul szólalva meg a színpadon elbűvölte mind a földszint, mind a páholyok nézőit, akik II. József, a kalapos király halála utáni szabadabb levegőn önnön magyarságukra találva mohón itták az addig háttérbe szorított anyanyelv szavait, és nem tudtak betelni velük.

Gyermek- és ifjúkoráról csak keveset tudunk. 1773-ban született a ma már Ausztriához tartozó Alsóőrön, nemesi család sarjaként. 17 éves korában csatlakozott az alakuló Kelemen László-féle első magyar színjátszó társasághoz, melynek hat éven át volt tagja. Megjelenésével, előkelő tartásával, nemes mozdulataival, őszinte gesztusaival, tisztán szóló beszédével már az első előadáson valósággal elbűvölte a közönséget. Született őstehetség volt. Soha nem tanulta a színészetet, ösztönösen érezte, hogyan kell mozognia, mit kell tennie a színpadon. A színtársulat 1793. március 13-án a budai Várszínházban tartotta a Rómeó és Júlia első magyar előadását. Júlia szerepét Moór Anna játszotta kirobbanó sikerrel. Ő volt az első, ünnepelt, magyar nyelven játszó színésznő. Mindamellett dramaturgként is megmutatta a tehetségét. Dugonics András drámái közül többeket színpadra állított.

20 évesen férjhez ment Rehák József pesti ügyvédhez, aki lelkes támogatója volt a magyar nyelvű színjátszásnak. Később visszavonult a színpadtól, s férjével együtt Vörösvárra költözött. Itt a postát működtették, és gazdálkodtak saját birtokukon. Rehák Józsefné Moór Anna adományozta a település katolikus egyházközsége számára a helyi templom ma is látható keresztelőkútját, és számos más adományt is tett az egyházközség javára. 69 éves korában, 1842. május 27-én hunyt el. Klasszicista stílusú síremléke, mely a Nemzeti Sírkert része, a Csobánkai utcai köztemető 1-es parcellájában található.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Rehákné Moór Anna, egykor Pilisvörösváron élt színésznő részére a magyar színművészetben játszott úttörő szerepe, jótékonykodása, és a helyi egyházközösségnek nyújtott kiemelkedő támogatása elismeréseként posztumusz Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/rehakne-moor-anna-2023

Feldhoffer János (2023)

Feldhoffer János (2023)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

fúvószenész, zenekarvezető


Feldhoffer Jánost az önkormányzat Képviselő-testülete 2023. június 23-án egyhangúlag Pilisvörösvár Város Díszpolgárává választotta, s ezzel ismét egy arra minden szempontból méltó személlyel gazdagodott a díjazottak köre. A képviselő-testületi határozat kihirdetése óta nagyon sokan gratuláltak neki a megtisztelő kitüntetéshez, és családjával együtt ő maga is nagy örömmel készült az oklevél ünnepélyes átvételére.

Sajnos azonban a sors könyörtelenül közbeszólt, és János augusztus 3-án tragikus hirtelenséggel elhunyt. Most az öröm helyett a bánat tölti el lelkünket, melyben János elvesztése pótolhatatlan űrt hagyott. Közkedvelt és fontos személy volt a város életében, szinte nincs olyan ember itt Pilisvörösváron, aki ne ismerte és szerette volna őt. Méltatását sajnos már csak múlt időben olvashatjuk fel, az életpálya lezárult. Fájdalmas büszkeséggel gondolunk legújabb díszpolgárunkra, aki sajnos ma nem lehet közöttünk, de hangja, nevetése, trombitajátéka, és kedves, megbízható, szeretetreméltó lénye a szívünkben él tovább.

Feldhoffer János régi pilisvörösvári sváb család sarjaként, 1957. március 23-án született. Általános iskolai tanulmányait Pilisvörösváron végezte, majd szerszámkészítő szakmát szerzett.

A zene már gyermekkorától érdekelte. A szomszédságukban lakó családban szinte mindenki játszott valamilyen hangszeren, s neki is nagyon megtetszett a zenélés. Szüleit addig-addig kérlelte, míg beíratták a zeneiskolába. Két év után választhatott hangszert, s választása a trombitára esett. Hetente kétszer járt zeneórára, trombitatanára kezdettől fogva Németh János volt, aki nagy türelemmel, odaadással tanította őt. Ezzel párhuzamosan a Peregi-zenekar vezetőjéhez, Peregi Pista bácsihoz is járt, aki a sramlizene rejtelmeibe vezette be.

1971-ben tagja lett a Mauterer-zenekar utódjának, a Vörösvári Jóska bácsi által vezetett Fúvószenekarnak. 21 éves korában két évre a Zalaegerszegi Helyőrségi Katonazenekarba került sorkatonaként, ahol 1. szárnykürtösként szolgált. Az itt eltöltött idő meghatározó volt a zenei pályáján. 1982-ben átvette a Fúvószenekar vezetését, s két év múlva megalapította a Pilischer Sramli zenekart, melyben 25 éven át aktívan játszott.

1989-ben a Gerstettenből hazalátogató Eduard Gillitzer, az ottani fúvószenekar támogatója segítségével megalakult a Fúvószenei Egyesület, amely ettől kezdve jelentős támogatást adott a zenekarnak. A két fúvószenekar azóta is kitűnő kapcsolatot ápol.

Feldhoffer János vezetésével a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Fúvószenekar számos díjat elnyert, melyek közül a teljesség igénye nélkül megemlítünk néhányat: a Landesrat több ízben is kiemelt arany minősítéssel ismerte el tevékenységüket, 2005-ben Pilisvörösvárért Emlékérmet, 2013-ban a „Für Ungarndeutschtum Region Nord” díjat kaptak, 2018-ban pedig magas fokú állami kitüntetésben a „Pro Cultura Minoritatum Hungariae” Díjban részesültek.

Feldhoffer János több mint ötven éven át szolgálta zenéjével Pilisvörösvár közösségét, kiemelkedő szerepet töltött be az egyházközség és a város zenei életében. Szinte elképzelhetetlen volt nélküle az úrnapi körmenet, a bérmálás, az Erdei kápolna pünkösdi búcsúja, a farsangtemetés, a Hősök Napja, a májusfaállítás, a szüreti felvonulás, a Schwabenfest és a Hallo Werischwar fúvóstalálkozó. Nemzeti ünnepeinken szintén az ő vezetésével játszotta a Fúvószenekar a Himnuszt, a Szózatot, az alkalmi indulókat. Több cikluson át aktív képviselője volt Pilisvörösvár Német Nemzetiségi Önkormányzatának.

Feldhoffer János zenekari tagként és vezetőként több mint öt évtizeden át példát mutatott zeneszeretetből, önzetlenségből, közösségi szellemből. Munkáját szerényen, alázattal végezte. Legfőbb célja volt, hogy örömet szerezzen közönségének. Vállalt munkáját mindig kitartóan, lelkiismeretesen, becsületesen látta el. Családi élete is példaértékű volt.
Feldhoffer János zenei és közéleti tevékenységét már eddig is számos díjjal elismerték:

2011-ben Pilisvörösvárért emlékérmet kapott,

2015-ben elnyerte a Landesrat Josef Gungl Emlékérem kitüntetését,

2017-ben megkapta az 50 éves zenei tevékenységért kitüntető oklevél arany fokozatát,

2020-ban 50 éve a Fúvószenéért kitüntetést kapott.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Feldhoffer János fúvószenész, zenekarvezető részére több mint öt évtizedes magas színvonalú fúvószenészi és zenekarszervezői tevékenysége, a német nemzetiségi fúvószenekari hagyományok és az egyházi fúvószenei hagyományok ápolása, a testvérvárosi kapcsolatok kialakítása és ápolása terén kifejtett kiemelkedő munkája, valamint  a helyi német nemzetiségi önkormányzatban végzett közéleti tevékenysége elismeréseként a Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományozta.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/feldhoffer-janos-2023

Zelenai István (2024)

Zelenai István (2024)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

 

nyugalmazott bányagazdasági üzemmérnök

Zelenai Zelenai István bányászcsalád gyermekeként született 1938-ban Pilisvörösváron.  Szülőfalujában járt általános iskolába. 1956-ban végezte el Tatabányán a négyéves bányaipari technikumot. 1956–1966 között a Pilisi Szénbányaüzemben dolgozott föld alatti termelésirányító, segédaknász, műszakvezető és főaknász munkakörökben.

A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem levelező tagozatán szerzett üzemmérnöki képesítést, majd 1966-tól 1976-ig az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség műszaki állományában dolgozott a dorogi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség illetékességi területén.

Népgazdasági érdekből 1976-ban a Dorogi Szénbányák Vállalathoz helyezték, ahol az NSZK (Ruhr-vidék) területén tevékenykedő bányaépítési kirendeltség szervezésével bízták meg. 1976–1980 között német feketeszénbányákban vállalt földalatti beruházások műszaki és a kirendeltségvezetője volt.

1980-tól a Dorogi Szénbányák újonnan épülő „Lencsehegy II.” bányaüzem beruházási és a „Kutatási és Bányaépítési Üzem” (KBÜ) műszaki ügyeinek intézését segítette, 1990-ben történt nyugdíjaztatásáig.

A bányászatban eltöltött 38 évnyi szolgálati időben a Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst, arany, gyémánt fokozata és a Bányamentő Szolgálati Érdemérem (25 éves szolgálatért) kormányelismerésben részesült.

Nyugdíjba vonulása után fáradhatatlanul kezdte gyűjteni a pilisi bányászattal, különösképpen a Lipót-aknaüzem működésével, a vörösvári bányászcsaládok életével kapcsolatos dokumentumokat. Személyesen kereste fel a bányatelepen élő bányászokat, illetve azok leszármazottait, és gyűjtötte a fotókat, dokumentumokat, tárgyi emlékeket.

Gazdag és sokrétű tevékenységének főbb állomásai:

– 2008 novemberében ünnepséget szervezett a bányászsztrájk 80. évfordulója alkalmából. Kezdeményezésére és gyűjtőmunkája eredményeképpen ekkor került felavatásra a volt bányaigazgatói épületben a Bányász emlékszoba.

– 2010-ben a Bányatelepen felavatták a Bányász emlékparkot az áthelyezett bányászsztrájk-emlékművel. Az emlékpark megtervezésében, kialakításában aktív szerepet játszott.

– A 2011. évi Bányásznapon átadták a Bányász emlékparkban a bányamunkát és a széntermelést jelképező Bányacsille emlékművet. Az emlékmű terveit ő készítette.

– 2019-ben kezdeményezésére kegyeleti emlékhelyet alakítottak ki a Csobánkai utcai köztemetőben a vörösvári bányászmártíroknak.

– A 2022. évi Bányásznapon a Bányász emlékparkban felavatták a Bányászmártírok emlékművét, amellyel teljessé vált az általa elképzelt emlékműegyüttes.

– 2022 októberében több évtizedes gyűjtő- és feldolgozómunka, valamint kétévi írói-szerkesztői munka után megjelent „A Pilisi-medence bányászatának története” című nagyívű munkája. A 340 oldalas könyv értékes és pótolhatatlan fényképek és egyéb dokumentációk felhasználásával mutatja be a Pilisi-medence bányászatának múltját. A leírtakkal a pilisi bányászok életéről, munkájáról, küzdelmeiről és a már megszűnt szénbányászatról kívánt megemlékezni a szerző.

Zelenai István a Pilisi-medence szénbányász szakembereinek egyik utolsó képviselője, akinek még van személyes érintettsége. Elkötelezettsége, szenvedéllyé váló múltfeltáró és -megőrző munkája, a bányász elődök, különösen a bányászmártírok iránti tisztelete példamutató. Az ő tevékenysége révén Pilisvörösvár bányász múltja nem fog a múlt ködébe veszni, örökké emlékezni fogunk az áldozatos, verejtékes munkát végző bányászokra, akik a mi jelenünket is építették.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Zelenai István nyugalmazott bányagazdasági üzemmérnök részére kiemelkedő honismereti és helytörténeti tevékenysége, a bányász hagyományok megőrzésében, valamint a bányászélet erkölcsi és szellemi értékeinek átörökítése terén végzett példaértékű munkája elismeréseként Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/zelenai-istvan-2024

Koczka Gábor posztomusz (2025)

Koczka Gábor posztomusz (2025)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

rendőr-alezredes

Koczka Gábor rendőr-alezredes úr 1965-ben született Miskolcon. Tiszalúcon töltötte gyermekkorát és fiatalságát, majd Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai főiskolán folytatta tanulmányait. 1996-tól a Pilisvörösvári Rendőrőrs tagjaként, majd 1998-tól egészen 2019-ig annak parancsnokaként szolgálta a közösséget, amely hamar második otthonává vált.

Szakmai pályáját a hivatástudat, az elhivatottság és a rendíthetetlen igazságérzet jellemezte. Kiváló nyomozóból határozott és rátermett vezetővé vált, aki alatt a rendőrőrs személyi állománya számban és minőségben folyamatosan erősödött. Vezetése idején a bűncselekmények száma jelentősen csökkent városunkban, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a munkáját nemcsak szakértelemmel, hanem szívvel-lélekkel végezte.

Őrparancsnok úr olyan vezető volt, akire minden beosztottja felnézett. Operatív gondolkodása, gyors észjárása, határozottsága és következetessége mellett mindig kiállt embereiért, támogatta őket, és megtartotta mind az idősebb, mind a fiatalabb rendőröket, emberséges hozzáállásával. Példát mutatott szakmaiságból, emberségből, tartásból – a munkahelyen és a magánéletben egyaránt.

Ám Koczka Gábor nem csupán rendőr-alezredes volt, hanem mindenekelőtt egy különleges ember. Jó humorával bárhol mosolyt tudott csalni az emberek arcára. Baráti társaságban versírói tehetségével szórakoztatta a környezetét, sőt színészi vénáját is megmutatta: a pilisvörösvári színpadon a La Mancha lovagja előadásban láthatták a nézők.

Egyenes jelleme, igazságossága, embersége miatt sokan tisztelték és szerették őt. Példamutató családapaként három gyermeket nevelt fel – két fiút és egy lányt –, és bár sajnos unokáit már nem ismerhette meg, emlékét ma is őrzik, és a szívükben él tovább.

Korai távozása hatalmas űrt hagyott maga után. Nemcsak családja, hanem Pilisvörösvár közössége, a rendőri állomány, barátai és mindazok szívében, akik ismerték és tisztelték. Nyomot hagyott maga után, amelyet soha nem felejtünk el.

Koczka Gábor rendőr-alezredes úr nemcsak kiváló rendőr és vezető, hanem kivételes ember is volt. Életpéldája, munkássága és emberi nagysága előtt ma méltón hajtunk fejet, és ezzel a posztumusz díjjal fejezzük ki tiszteletünket és hálánkat.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Koczka Gábor rendőr alezredes, a Pilisvörösvári Rendőrőrs korábbi őrsparancsnoka részére Pilisvörösvár közbiztonságáért végzett, több évtizedes, kiemelkedően eredményes tevékenysége elismeréseként posztumusz Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/koczka-gabor-posztomusz-2025

Fogarasy Attila (2025)

Fogarasy Attila (2025)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

helytörténész, tanár, szerkesztő

Fogarasy Attila 1957-ben született egy pilisvörösvári sváb család harmadik gyermekeként. Édesanyja Rihtár Ibolya, édesapja vitéz Fogarasy-Fetter Mihály tanító, tanár, könyvtáros, későbbi pilisvörösvári díszpolgár.

Általános és középiskolai tanulmányait Pilisvörösváron végezte, majd a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán diplomázott magyar nyelv és irodalom, valamint könyvtár szakon. Később könyvtár-informatikusi és oktatásinformatikus végzettséget és ECDL-jogosítványt is szerzett.

1981-ben kötött házasságot, felesége a pilisszentiváni származású Schuck Gabriella pedagógus lett. Két gyermekük született, Tamás és Balázs.

Fogarasy Attila 1981-től 1994-ig a szentiváni és a vörösvári általános iskolában tanított, majd 11 éven át a Német Nemzetiségi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola könyvtárosa volt, ahol nyolc éven át informatikát is oktatott. 2005-től 2009-ig szabadúszó újságíróként működött. 2009 januárjától nyugdíjba vonulásáig a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskolában tanított magyar nyelvet és irodalmat, látott el osztályfőnöki teendőket és szerkesztette az iskola honlapját. Műsorokat, koncerteket, projekteket szervezett, színdarabokat írt.

1995 októberétől 2011 augusztusáig – egy év megszakítással – a Vörösvári Újság felelős szerkesztője és tördelőszerkesztője volt.

Fogarasy Attila évtizedek óta kutatja Pilisvörösvár múltját, helytörténetét. Értékmentő tevékenységének eredményeit az általa szerkesztett honlapokon, könyveken, előadásokon keresztül teszi közzé. Rendkívül gazdag helytörténeti fotótárat hozott létre. Az elmúlt bő 3 évtizedben több mint 35 könyv írásában, szerkesztésében és nyomdai előkészítésében vett részt, melyek egy része Pilisvörösvárról szóló honismereti, helytörténeti kiadvány, városunk intézményeihez kapcsolódó évkönyv. Ő indította útjára az „Otthon a világban” című honismereti könyvsorozatot.

2021-ben édesapja iránt érzett tiszteletből és az ő szellemiségét követve jelentkezett a Vitézi Rendbe; 2022-ben kinevezték Pest vármegye vitézi hadnagyává.

Újságírói, könyvszerkesztői, valamint helytörténeti gyűjtő- és kutatómunkája mellett Fogarasy Attila irodalmi, művészeti tevékenységet is végez: verseket, versciklusokat, színdarabokat ír. 2015-ben újság- és könyvszerkesztői tevékenységéért „Pilisvörösvárért” emlékérem kitüntetést kapott. Városi rendezvényeink rendszeres résztvevője, alkalmanként saját verseivel fellépője is. Alapító tagja a Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesületnek és a Pilisvörösvári Honismereti Klubnak; ez utóbbi keretében gyakran tart előadásokat különböző helytörténeti témákban. Tagja a Pilisi Nyugdíjas Bányász Szakszervezetnek, tiszteletbeli tagja a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttesnek, és tiszteletbeli örökös tagja a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Fogarasy Attila helytörténész, tanár, szerkesztő részére több évtizedes, szerteágazó kulturális, valamint elkötelezett helytörténeti és hagyományőrző tevékenysége elismeréseként Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/fogarasy-attila-2025

Pilisvörösvár múltja és jelene

Pilisvörösvár múltja és jelene

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

 

A mai Pilisvörösvárnak a Karátsonyi-liget (Szabadságliget) nevű részén valaha egy római tábor állt, mely valószínűleg Traianus császár uralkodása idején vagy a körül létesült. A római légiók a mai Pilisvörösvár északi határán húzódó, Aquincumból induló római úton haladtak Vindobona (a későbbi Bécs) felé. A római út a temető mögötti dombvonulaton, a „Dörfl” földek táján haladt Pilisszántó felé.

Az egykori út mentén három római mérföldkövet találtak, ezek közül az egyik Kr. u. 237-ből, a másik Kr. u. 305/306-ból való.

A Római Birodalom bukása után az egykori Pannonia helyén maradt népek beolvadtak a népvándorlás során egymást váltó különféle népekbe (hunok, gótok, longobárdok, gepidák, avarok). A honfoglalás korában a Megyeri törzs, majd Géza fejedelem illetve Szent István korában a német eredetű, Svábföldről származó Hont-Pázmány (Patzmann) nemzetség létesített településeket a Pilisi-medencében a mai Pilisvörösvár helyén, illetve annak közvetlen környékén. Név szerint hat olyan településről van tudomásunk, amelyek már a tatárjárás előtt is léteztek: Boron, Födémes, Garancs, Kande, Királyszántó/Kisszántó, Kürt.

A mai Pilisvörösvár városközpontjának területén a Királyszántó/Kisszántó nevű falucska feküdt, amelyben földművelésre kötelezett királyi szolganépek éltek. Egy 1367-es váci káptalani jelentésben már szerepel Királyszántó neve. 1528-ban már udvarház (castellum) is állt itt. Buda törökök általi bevételét (1541) követően a pilisi térség is török kézre került. Alig két évvel ezután az egykori Királyszántó/Kisszántó, azaz a mai Pilisvörösvár területén egy török palánkvár építése kezdődött. A törökül „kizil hiszár palankaszi” (vörös vár palánka) nevet viselő várat Lala Musztafa építette. Az építkezés kezdete 1543. április 6., befejezése 1544. március 24. volt. Evlija Cselebi beszámolója szerint az 1000 lépés kerületű, széles árokkal körbevett, négyszögű, hármas palánkerődítmény egy réten épült, s területén mintegy száz deszkatetős katonaházat alakítottak ki. A vár az Esztergomba vezető országút közelében létesült; ugyanitt egy dzsámi, egy fogadó és öt bolt is állt. A palánkvár falait vörösre festették. Településünk vélhetően erről a palánkvárról kapta a nevét: Vörösvár (1901-től Pilisvörösvár). 1683. október 28-án a törökök feladták az esztergomi várat, s rá nemsokára Vörösvárt is kiürítették. Hamarosan megkezdődött a Budavár visszafoglalásáért indított hároméves küzdelem, melynek során az itt élő lakosság egy része elpusztult, más része fogságba került vagy elmenekült.

1685-ben a hely már teljesen puszta volt. Az elnéptelenedett Vörösvárt I. Lipót német-római császár és magyar király telepítési okirata alapján a XVII. század végétől németekkel telepítették be. Az első csoport 1689- ben érkezett délnémet területről, Svábországból (Feketeerdő, Baden-Württemberg). A Budai-hegység települései közül Vörösvár volt az első, ahol újra élet támadt a török hódoltságot követően. Az első telepesek a mai nagytemplom közelében telepedtek le. Az itt létrejött utcát később Sváb utcának nevezték el (ma Iskola utca). A betelepülési folyamat 1703 és 1711 között a kuruc harcok miatt lassúbbá vált, de aztán újra nagyobb lendületet vett, és körülbelül a XVIII. század közepéig tartott. A kezdetben többségükben földműveléssel foglalkozó telepesek kemény munkával újra művelés alá vonták a földeket, szorgalommal és takarékossággal virágzó települést hoztak létre. A XVIII. század közepén sok iparos is érkezett.

Mária Terézia rendeletére 1749-ben elkészült a makadámút a Szarvas csárda és Vörösvár között, a Bécset Budával összekötő úgynevezett „postaút” részeként.

1752-ben megindult az utasokat szállító delizsánsz (postakocsi járat) is, melynek egyik megállóhelye a mai városháza épülete volt. A lakosság száma folyamatosan nőtt: a XVIII. század végére már elérte az 1500 főt. A XIX. században a mezőgazdaság már nem biztosított elegendő jövedelmet a megélhetéshez. A lakosság fő jövedelemforrása ebben az időben a szőlőművelés és gyümölcstermelés volt, de az önálló kézműves iparnak is sok képviselője volt Vörösváron, és a kereskedelem sem volt lebecsülendő foglalkozási ág. Súrolóport árultak a fővárosban jó pénzért, samottot adtak el a porcelángyáraknak, homokot az öntödéknek, piktortéglát a festőknek, továbbá gyümölccsel, zöldséggel, tejjel és más mezőgazdasági terménnyel is kereskedtek.

A XIX. század vége és a XX. század eleje nagy változásokat hozott településünk életében. 1895-ben megépült a Budapest-Esztergom gőzvasútvonal, pilisvörösvári vasútállomással. 1903-ban egy belga érdekeltségű társaság (a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt.) „Lipót aknaüzem” néven barnakőszénbányát nyitott. A szénbánya 1921-től villamosenergiát is termelt a község részére. 1921-ben jéggyárat és 1932-ben brikettgyárat létesítettek. A város határában 1908-ban az ország legjobb minőségű és legtisztább dolomitlelőhelyét tárták fel. A kőszén- és dolomitbányák megnyitásával, valamint a Budapest-Esztergom vasútvonal megépítésével a lakosság több munkalehetőséghez jutott, s a település gyorsabban fejlődött: megépült az első iskola, az ún. fiúiskola (1911), az első óvoda (1912), kiépült a villanyhálózat (1923), bazaltköves burkolatot és csapadékvíz-elvezető árkot kapott a Fő utca (1930), strandfürdő létesült (1930), megépült a leányiskola (1930), majd a polgári iskola (1938). A változások következtében a népesség száma is tovább növekedett, s a lakosság összetétele is jelentősen megváltozott: az 1920-as népszámlálás szerint az addig zárt, szinte tisztán németajkú település lakosságának már a 28,59%-a magyar volt. A II. világháború után, a szocializmus 40 éve alatt Pilisvörösvár nem sokat fejlődött, de azért említésre méltó az 1950-es évekből az ivóvízvezeték kiépítése, az 1960-as évekből a járdaépítések, az 1970-es 1980-as években a Szakorvosi Rendelő és a Kultúrház felépítése, a Szabadság utca és a Dózsa György utca szilárd burkolattal való ellátása.

Az 1990-es rendszerváltozás – ahogy az egész ország, úgy – Pilisvörösvár életében is jelentős változásokat hozott. A települési önkormányzat fenntartásába kerültek az óvodák, az általános iskolák, a gimnázium, a zeneiskola, a szakorvosi rendelő. Új intézményként létrejött a Napos Oldal Szociális Központ. Újraéledtek a civil szervezetek: a hagyományőrző, a kulturális és a sport-egyesületek, a tűzoltó egyesület, a polgárőrség. A település infrastruktúrája is ugrásszerűen fejlődött: kiépült a vezetékes telefonhálózat, a földgázvezeték és a szennyvízcsatorna-hálózat, utcáink többsége szilárd burkolatot kapott. Városunk gazdasága is sokat fejlődött az elmúlt két és fél évtizedben. Jelenleg több mint 50 féle ipari tevékenység folyik a településen, körülbelül 250 ipari vállalkozás keretében. Legjelentősebb ipari tevékenységek a bútorgyártás, az épületasztalos-ipari termékek gyártása, a gépjárműjavítás és karbantartás, a kőmegmunkálás, a raktározás, tárolás.

Jelentős Pilisvörösváron a kereskedelmi tevékenység is. Körülbelül 350 üzlet van Vörösváron, melyekben a legjellemzőbb forgalmazott árucikkek: meleg- és hidegételek, italok, édességáru, kávé, cukrászati készítmények, kenyér- és pékáru, emlék- és ajándéktárgyak, ruházat, dohányáru, vasáru, barkács és építési anyag, bútor, lakberendezés, háztartási felszerelés, világítástechnikai cikkek. A városunkban működő több mint 1500 vállalkozás nagyon sok polgárnak biztosítja a megélhetést, a helyi munkalehetőséget. A fejlődés elismeréseképpen településünk 1997-ben városi rangot kapott, 2005-től kistérségi központ, 2012-től járási székhely lett.

 

Forrás: Pilisvörösvár Városismertető kiadvány 2016.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/pilisvorosvar-multja-es-jelene

Polgármesteri köszöntő

Polgármesteri köszöntő

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Dr. Fetter Ádám - Pilisvörösvár polgármestere

Köszöntöm Önt a Város hivatalos honlapján, s jó barangolást kívánok a településünkről közzétett információk között, akár helyi lakosként vagy vállalkozóként, akár vendégként látogatott weboldalunkra. A városi oldal aktuális hírei között a hivatali hirdetmények, tájékoztatók kerülnek közzétételre, az egyéb napi friss hírek a Vörösvári Hírek létrejötte óta az internetes hírportál Facebook oldalán kerülnek közzétételre elsődlegesen, kihasználva a gyors információ közvetítést és a fényképes megjelenést.

Jó barangolást kívánok a város honlapjának oldalain!



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/polgarmesteri-koszonto

Hirdetési lehetőségek

Hirdetési lehetőségek

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Hirdessen a Vörösvári Újságban!

ü  Szeretné hatékonyan hirdetni termékét vagy szolgáltatását?

ü  Állást kínál és a legjobb munkaerőre van szüksége?

ü  Magánszemélyként vevőt keres telkére, házára, lakására?

ü  Eladna valamit, amire már nincs szüksége?

 

Ø  Hirdessen a Vörösvári Újságban, Pilisvörösvár egyetlen közéleti lapjában, amely

ü  nyomtatott formában 2.200 háztartásába jut el, így a családtagokkal együtt mitegy 6.600 vörösvári olvassa.

ü  megjelenik a város online kommunikációs felületein web- és Facebook-oldalán, a városi applikációban, valamint a legnagyobb helyi közösségi csoportokban, eljutva ezzel a pilisi régió lakóihoz is.

Válasszon hatékony, eredményes megjelenést Pilisvörösváron és környékén, hirdessen kedvező tarifákkal a Vörösvári Újságban!



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/aktualis/vorosvari-ujsag/hirdetesi-lehetosegek

50. oldal / 54

  • 45
  • 46
  • 47
  • 48
  • 49
  • 50
  • 51
  • 52
  • 53
  • 54
Pilis–Dunakanyar

A Pilis és a Dunakanyar térségének független hírportálja – 6 járás, 32 település legfrissebb hírei egy helyen.

Járások

  • Szentendrei járás
  • Pilisvörösvári járás
  • Szobi járás
  • Váci járás
  • Dunakeszi járás
  • Esztergomi járás

Kiemelt települések

  • Szentendre
  • Pomáz
  • Budakalász
  • Visegrád
  • Pilisvörösvár
  • Vác

Hasznos linkek

  • Pilis-Dunakanyari Hírmondó (PDF)
  • Programnaptár (összes esemény)
  • Impresszum
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Kapcsolat
  • Oldaltérkép
  • Menetrendek
© 2026 Pilis–Dunakanyar Hírportál – Minden jog fenntartva
Honlapkészítő: Bartim Media 2026