Pilis–Dunakanyar Hírportál
  • Főoldal
  • Pilis-Dunakanyari Hírmondó
  • Programnaptár
  • Hírek járásonként
    • Szentendrei járás
      • Szentendre
      • Pomáz
      • Csobánka
      • Budakalász
      • Dunabogdány
      • Kisoroszi
      • Leányfalu
      • Pilisszentkereszt
      • Pilisszentlászló
      • Pócsmegyer
      • Szigetmonostor
      • Tahitótfalu
      • Visegrád
    • Pilisvörösvári járás
      • Pilisvörösvár
      • Pilisborosjenő
      • Pilisszántó
      • Üröm
    • Szobi járás
      • Szob
      • Kismaros
      • Kóspallag
      • Márianosztra
      • Nagymaros
      • Szokolya
      • Verőce
      • Zebegény
    • Váci járás
      • Vác
      • Sződliget
    • Dunakeszi járás
      • Dunakeszi
      • Göd
    • Esztergomi járás
      • Esztergom
      • Dömös
      • Pilismarót

Pilisvörösvári járás hírei

Pilisvörösvári járás

özv. Hoffer Károlyné [sz. Zs. Dobozy Erzsébet] (2015)

özv. Hoffer Károlyné [sz. Zs. Dobozy Erzsébet] (2015)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Lakcím: 2085 Pilisvörösvár, Mátyás király u. 37. 
Határozat: 143/2015. (IX. 03.) Kt.

Több évtizedes, helytörténeti értékű költői és írói munkájának elismeréseképpen

Pilisvörösvárért emlékérem

Zs. Dobozy Erzsébet, vagy ahogyan városunkban mindenki ismeri: Tuti néni, nagy múltú nemesi család sarjaként látta meg a napvilágot Pilisvörösváron, 1923. október 25-én, egy bányatelepi szolgálati lakásban. Tuti néni édesapja, Zs. Dobozy Gyula a Budapestvidéki Kőszénbánya főkertésze volt, a Bányatelep gesztenyefáit is ő ültette.

Zs. Dobozy Erzsébet Pilisvörösváron végezte el az általános iskolát és a polgári középiskolát is. Már elemista korától szívesen szavalt, s írt saját, ritmikus kis verseket. Éppen elvégezte a polgári iskolát, amikor bezárt a bánya, s ezzel nehéz idők jöttek a Dobozy családra. A diplomás édesapa B-listára került, nem kapott munkát. Az édesanya és négy lánya varrásból tartotta fenn a családot. Komiszruhát: katonaingeket varrtak, darabját 25 fillérért. Ekkoriban már a város szélén, a vasút mellett laktak saját házukban, amelyet ma mindenki így emleget Vörösváron: a Dobozy-ház.

1940-ben, amikor Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, Dobozyék szerencsecsillaga is felragyogott: gróf Bánffy Miklós jól képzett szakembert keresett bonchidai birtokára, a park újjávarázsolására. Tuti néni édesapja elnyerte az állást, így decemberben az egész család átköltözött Bonchidára.

Ez a sorsforduló a fiatal lány egész életére nézve meghatározó jelentőségű volt. Bánffy gróf, az ekkor már elismert író-polihisztor, az Erdélyi Helikon c. folyóirat szerkesztője, hamar észrevette Erzsébet irodalom iránti fogékonyságát, s lehetővé tette számára, hogy megismerje a kastély több száz éves könyvtárát, segítve ezzel a lány tanulását, írói-költői szárnypróbálgatásait.

Tuti néni tizenhat évesen kezdett el dolgozni. Először a bonchidai községházán, majd a kolozsvári vármegyeházán volt gép- és gyorsíró. A második világháború végén családjával együtt visszakerült Pilisvörösvárra, saját régi otthonukba. Menekült erdélyi tisztviselőként tovább dolgozott a vörösvári községházán, majd a tanácsok megalakulása után Orosházára került – ahová időközben nővére férjhez ment – a Járási Főszolgabíróságra.

Orosházán ismerkedett meg későbbi férjével, Hoffer Károllyal, aki Budapesten dolgozott a Láng Gépgyárban, de edzősködni hazajárt szülővárosába. 1951-ben házasságot kötöttek, s visszaköltöztek Pilisvörösvárra. Két fiuk született, Károly és Gábor.

Visszaköltözésétől kezdve Tuti néni a Pilisi Szénbányák pilisszentiváni bányaüzeménél dolgozott: először titkárnőként, majd munkásellátási előadóként. A bánya megszűnésekor a solymári PEMÜ-be került, ahol a munkaügyi, majd az igazgatási és jogi főosztályon dolgozott.

Közben alap- és középfokú könyvtárosi képesítést szerzett. Társadalmi munkában, szakszervezeti segítséggel 6000 kötetes könyvtárat létesített a gyár területén. Mivel minden egyes kötetet maga válogatott be a könyvállományba, mindig tudott olvasóinak ízlésüknek és érdeklődésüknek megfelelő könyveket ajánlani. Nyugdíjazása után még 23 éven át dolgozott a PEMÜ könyvtárában, ahol hosszú éveken át rendszeresen szervezett nagysikerű irodalmi délutánokat, könyvnapokat, Költészet-napi rendezvényeket, író-olvasó találkozókat és előadói esteket. Kortárs magyar írókat és jó nevű színészeket hívott meg, akik közvetlen emberi hangot, jókedvet s egyben irodalmi műveltséget hoztak a gyár dolgozóinak.

Írásait, melyeknek túlnyomó része költemény, tizenhat éves kora óta gyűjti. Szerelmes és istenes verseinek bőven adott témát saját magának és családjának küzdelmes sorsa, a XX. század hányattatásokkal teli magyar történelme. Élettapasztalataiból, élményeiből asszonykorában novellák is sarjadni kezdtek. Ezeknek a többnyire visszaemlékező elbeszéléseknek a témái a gyermekkor, az iskola, a bonchidai Bánffy-birtokon és a pilisszentiváni bányában szerzett emlékek. Tuti néni hosszú életének irodalmi gyöngyszemei Fogarasy Attila tanár úr szerkesztésében, Pilisvörösvár Város Önkormányzatának kiadásában, 2015 júniusában, könyv formájában is megjelentek.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Zs. Dobozy Erzsébet részére több évtizedes, helytörténeti értékű költői és írói munkájának elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2015. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/ozv-hoffer-karolyne-sz-zs-dobozy-erzsebet-2015-1

Nosztalgia Dalkör (2016)

Nosztalgia Dalkör (2016)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Határozat: 152/2016. (IX. 08.) Kt. sz.

Pilisvörösvárért emlékérem

A Pilisvörösvári nyugdíjas Klub Nosztalgia Dalkörének története 2006. szeptember 6-ra nyúlik vissza, amikor Prohászka István, a Nyugdíjas Klub elnöke, valamint Guth Ferenc alelnök – későbbi dalköri elnök – mint alapítók, a klub énekelni szerető tagjaival létrehozták a Nyugdíjas Klub kórusát, a Nosztalgia Dalkört.

A kórust a kezdeti időben Manhertz Istvánné és Körmendiné Ica vezette, majd 2007-ben Schlotter Ferenc karnagy úr vette át a szakmai irányítást. Az ő vezetésével a dalkör számos városi és nyugdíjas rendezvényen fellépett. Főként magyar és német népdalokat, népdalfeldolgozásokat adtak elő, s szereplésüket mindig nagy siker koronázta. Olyannyira, hogy néhány év alatt elérték az „aranyérmes” minősítést, ami erőt és jó alapot adott a kórus további munkájához.

2011-től Holló Miklósné, Piroska vette át a dalkör vezetését. Az ő kiváló zenei tudása, ízlése, stílusérzéke, valamint a kórustagokkal való jó kapcsolata lett az alapja a kórus további fejlődésének. Vezetése alatt a kórus a LANDESRAT kórusminősítő versenyein 2013-ban „Ezüst”, 2016-ban pedig – immár második alkalommal – „Arany” minősítést ért el.

A kórus sikeres működésnek elengedhetetlen feltétele a jó zenei kíséret, melyet a kezdetektől fogva Tagscherer János tangóharmonikás biztosít a kórusnak. Neki elvitathatatlanul nagy érdeme van az örömteli, sikeres munkában és a kiemelkedő eredmények elérésében.

A Nosztalgia Dalkör megalakulása óta céljának tekinti, és egyre tudatosabban vállalja fel a helyi és a tágabb környezet magyar, német, sváb és más nemzetiségi dalkincsének bemutatását és megőrzését, s ezeken keresztül az összetartozás érzésének és az éneklés örömének közvetítését a hallgatóság felé.

A kórus folyamatosan részt vesz a város rendezvényein, az Önkormányzat, a Német Nemzetiségi Önkormányzat és egyéb városi intézmények által szervezett eseményeken, s fellépéseivel színesíti közösségünk ünnepeit. Emellett szívesen vesz részt a környező települések dalos találkozóin, ahol a kórusok baráti hangulatban, nagy érdeklődéssel ismerkednek egymás régi és újabb dalaival, s értékes tapasztalatokat cserélnek egymással. Számos oklevél bizonyítja a Nosztalgia Dalkörnek az „Életet az éveknek” Nyugdíjas Szövetség Országos Fesztiváljain nyújtott sikeres szerepléseit is. 2012-ben a kórus már külföldön is szerepelt, amikor erdélyi testvérvárosunk, Borszék polgármesterének a meghívására felejthetetlen napokat töltöttek el Borszéken, és fellépéseiken szép sikereket értek el.

A kórus évenként átlagban 10-14 fellépést teljesít, aminek hátterében igen komoly, fáradságos munka rejlik. A sikerek fontos összetevője a dalköri vezető, Guth Ferenc fáradhatatlan szervezői munkája, a karvezető és a zenei kísérő lelkiismeretes szakmai munkája és – nem utolsó sorban – a 74 év átlagéletkorú kórustagság lelkes és elkötelezett hozzáállása.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva a Pilisvörösvári Nyugdíjas Klub Nosztalgia Dalköre részére a helyi és a környékbeli német nemzetiség dalkincsének és hagyományainak megőrzése, helyi kulturális életünk gazdagítása, a különféle városi rendezvények és ünnepek zenei színesítése valamint a város jó hírének öregbítése elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2016. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/nosztalgia-dalkor-2016

Manhercz Krisztián (2016)

Manhercz Krisztián (2016)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

vízilabdázó olimpikon

Határozat: 153/2016. (IX. 08.) Kt.

Pilisvörösvárért emlékérem

Manhercz Krisztián 1997. február 6-án született Budapesten. Édesanyja Manherczné Ruppel Györgyi, édesapja Manhercz Kálmán. Születése óta Pilisvörösváron él. Bátyja, Ádám szintén vízilabdázó, mindketten a Contitech Szeged Diapolo felnőtt csapatában játszanak.

Krisztián általános iskolai tanulmányait a Vásár téri iskolában, középiskolai tanulmányainak nagy részét a Friedrich Schiller Gimnáziumban végezte, majd Szegedre igazolt, s az érettségi vizsgát már ott tette le. Jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetem elsőéves, kereskedelem- és marketing szakos hallgatója.

Az Akarat DSE-ben tanult meg úszni 4 évesen, majd a Széchy SE-ben versenyzett. 9 éves korában kezdett vízilabdázni a Csapó Gábor és Faragó Tamás nevével fémjelzett pólósuliban, majd a Vasasban folytatta pályafutását. Céltudatosságára és áldozatkészségére jellemző, hogy éveken keresztül reggel tanulás előtt, majd délután az iskola után is beutazott Budapestre edzeni. Reggel 7-től ½ 9-ig edzett a Margitszigeten, aztán busszal vissza Pilisvörösvárra, a gimnáziumba. Iskola után hazament ebédelni, majd vissza Pestre a Vasashoz edzeni. Amikor aztán bekerült a Vasas felnőtt csapatába, akkor magántanuló lett, mivel az edzések délig tartottak.

Kiváló játékával hamar felhívta magára a figyelmet. 2012-ben, 15 évesen került be a dr. Horkay György vezette utánpótlás válogatottba, amellyel ettől kezdve minden évben kiváló eredményeket ért el: 2012-ben Perthben az Ifjúsági VB-n 2. helyezés, 2013-ban Szombathelyen a Junior VB-n 4. helyezés, 2014-ben Isztambulban az Ifjúsági VB-n 1. helyezés és az All Star csapat tagja, 2014-ben Tbilisziben a Junior EB-n 2. helyezés.

A 2014-es év fontos változásokat hozott az életében: ettől az évtől játszik – bátyjával, Ádámmal együtt – a Contitech Szeged Diapolo felnőtt csapatában, s ebben az évben kapott először meghívót – 17 évesen – a felnőtt válogatottba.

2015-ben Almati-ban a Junior VB-n 3., 2016-ban Belgrádban a felnőtt EB-n szintén 3. helyezést ért el. Ezután következett élete eddigi legnagyobb megmérettetése, az olimpia. A 2016. augusztus 6. és 21. között a brazíliai Rióban megrendezett Nyári Olimpiai Játékokon a felnőtt férfi vízilabda-válogatott tagjaként 5. helyezést ért el. A pontszerző hely megszerzéséhez játékával jelentősen hozzájárult: 18 éves létére mind a nyolc mérkőzésen játszott, a nyolc mérkőzésen összesen kilenc gólt dobott, ebből a japánok ellen egy mérkőzésen négyet.

Az olimpia után rögtön a hollandiai Junior Eb következett, ahol csapatával ugyan „csak” a 7. helyezést érte el, de ő maga elnyerte mind a gólkirályi, mind a torna legjobb játékosa címet.

Manhercz Krisztián szinte hihetetlenül fiatalon került be a világelitbe tartozó felnőtt vízilabda válogatottba, ennek ellenére mégis szerény és alázatos. Egy korábbi nyilatkozatában ezt mondta magáról: „Az, hogy valaki eljut-e a válogatottba, rengeteg dolgon múlik, de régen nekem azt mondták, hogy három mindenképp kell hozzá: tehetség, szorgalom és szerencse. Én mindig maximalista voltam magammal, és mindig nyerni akartam, még az iskolai kidobósban is. … A tehetségről nem tudok mit mondani, de mindig úgy dolgoztam, hogy a szorgalmammal ne legyen gond, és úgy éreztem, hogy szerencsés típus vagyok.”

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 04.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Manhercz Krisztián vízilabdázónak a riói olimpiára való kijutásáért, az olimpián nyújtott kiváló teljesítményéért és a vízilabda csapat tagjaként elért olimpiai ötödik helyezésért Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2016. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/manhercz-krisztian-2016

Oláhné Szabó Anita (2017)

Oláhné Szabó Anita (2017)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

zenepedagógus, intézményvezető

Határozat: 154/2017. (IX. 07.)  Kt.

Oláhné Szabó Anita 1970. október 20-án született Debrecenben. Nyírbátorban nevelkedett, általános iskolai és zeneiskolai éveit is ott töltötte. Nővére nyomdokaiba lépve 6 évesen hegedülni kezdett, és hamar kiderült: tehetséges is ezen a hangszeren. Nyírbátorban állandó fellépője volt a városi rendezvényeknek, koncerteknek: versmondóként, énekesként és hangszeres szólistaként is megmutathatta tudását.

Már gyerekként kezdett dalokat írni. Elsőként versek megzenésítésével foglalkozott, majd saját gondolatait, érzéseit próbálta meg dalokba foglalni. A klasszikus zene mellett, 10 éves korától játszott különféle könnyűzenei formációkban is.

1994-ben felvételt nyert a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolába. Felsőfokú tanulmányait szintén Debrecenben végezte, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Mindig is a tanítás volt az álma, a gyerekek oktatására és a zene megszerettetésére tette fel az életét, ezért lett zenetanár.

A diploma megszerzése után, főiskolai tanárai biztatására Budapesthez közeli zenetanári álláshelyet keresett pedagógusi pályafutásának megkezdésére. 1994-ben egy hirdetés alapján talált rá Pilisvörösvárra. Mivel apai ágon rátkai német nemzetiségi családból származik, szinte sorsszerű volt, hogy éppen Pilisvörösvár lett az első, és az eddigi egyetlen munkahelye. Hamar beilleszkedett közösségünkbe, s aktív résztvevője lett városunk zenei, kulturális életének.

A pilisvörösvári zeneiskola tanáraként kezdetben a legnagyobb kihívást a vonóstanszak újraépítése jelentette számára. A fúvós tanszakok hagyományos pilisvörösvári népszerűsége ellenére nagyon hamar jelentős eredményeket ért el, és ma már – hosszú évek óta – a hegedű az egyik legkedveltebb hangszer a vörösvári zeneiskolában.

Szakmai munkája elismerésekén meghívást kapott a portugáliai Concurso Internacional Cidade do Fundao nemzetközi klasszikus zenei verseny hegedűzsűrijébe, ahol számos amerikai és európai művésszel dolgozhatott együtt. 1998-tól 2002-ig, második gyermeke születéséig hegedűtanári munkája mellett az igazgatóhelyettesi feladatokat is ellátta a zeneiskolában. 2005-ben közoktatási vezetői diplomát szerzett. 2012-től egy éven át ismét igazgatóhelyettes lett, 2013 augusztusától pedig kinevezett igazgatója a Pilisvörösvári Cziffra György Alapfokú Művészeti Iskolának.

Az Oláhné Szabó Anita által vezetett Művészeti Iskola országos szinten is kimagasló szakostanári ellátottsággal, állandósult növendéklétszámmal és lelkes, támogató szülői háttérrel büszkélkedhet. Igazgató asszony munkájának gyümölcse egy innovatív, lelkes tanári gárda és egy jó csapatszellem, ami megtartó erő, és vonzó mindenki számára. Igazgatói és hegedűtanári munkája mellett gyakorló muzsikus is. A mára már városi szintű, közkedvelt és népszerű karácsonyi zeneiskolai koncert egyik állandó szervezője, szereplője. Jelenlegi zenekarát, a Gyémántpolgárt már több ízben hallhatta a pilisvörösvári közönség. Kedveli és pártolja a társművészeteket is, így jó példát mutat a zenetanuló diákoknak, ösztönzi, buzdítja őket a művészetek aktív művelésére.

Mind zenepedagógusként, mind vezetőként lelkiismeretesen, példaértékű szorgalommal, s alázattal látja el feladatait. Növendékeit a zene szeretetére neveli. Fontos számára, hogy tanítványai sikerélményben részesüljenek, ezért a hegedűtanszak átszervezése után két évvel létrehozott egy kis vonószenekart is. Meggyőződése, hogy csakis a közösségi élmény és annak összetartó ereje az, ami a mai világban segítséget és támaszt nyújthat a fiataloknak, azért minden szinten segíti és támogatja az általa vezetett intézményben a zenekari, kamarazenei és a kórusmunkát.

Fontosnak tartja a térség oktatási és kulturális értékeinek összefogását. Támogatója és kezdeményezője a térségi szintű rendezvényeknek. Az ő kezdeményezésére indult el a Művészeti Iskolák Találkozója, melynek keretében a járásban működő művészet-oktatásban érdekelt iskolák találkoznak évente, és mutatják be legkiválóbb alkotásaikat, produkcióikat. Szintén egyik elindítója az Udvari Vigadalom elnevezésű rendezvénynek, melynek az igényes szórakozás, szórakoztatás az egyik fő célja, s az ő nevéhez fűződik az Ifjúsági Fúvóstalálkozó és a Hangliget énekverseny megszervezése is. Oláhné Szabó Anita hathatós közreműködésével a pilisvörösvári zeneiskola 2011-ben elnyerte a „Referenciaintézmény” címet.

A térségi zenei találkozón kívül nemzetközi zenei találkozók szervezésében is aktívan részt vesz. Ezek közül a 2011-ben indult Trina-rendezvénysorozat a legjelentősebb, melynek kere-tében három testvértelepülés: Gerstetten (német), Cebazat (francia) és Pilisvörösvár (magyar) zeneiskoláinak egyesített fúvószenekara, a TRINA Orchestra évente egyszer egy hetet közösen gyakorol, s az adott évben házigazda testvérvárosban koncertet ad. Az évente megrendezett TRINA-koncertek a közös muzsikálás igényes megnyilvánulásai, és egyben erősítik testvárvárosaink fiataljaink összefogását és barátságát is.

Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 154/2017. (IX. 07.)  Kt. sz. határozata Pilisvörösvárért emlékérem adományozásáról Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 04.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Oláhné Szabó Anita hegedűtanár, a Cziffra György Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója részére több évtizedes kiemelkedő zenepedagógusi és intézményvezetői munkájának elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2017. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/olahne-szabo-anita-2017

Manhertz István (2017)

Manhertz István (2017)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

díszítőszobrász

Határozat: 155/2017. (IX. 07.)  Kt.

Pilisvörösvárért emlékérem

1938. június 21-én született Pilisvörösváron, tősgyökeres sváb, katolikus családban, a pilisvörösvári kőszobrász dinasztiák egyikében. (Az ő dédnagyapja készítette például a Kálvária-dombon lévő keresztút stációit.) Édesanyja Müller Terézia, édesapja Manhertz Mátyás földműves, testvérei: Mátyás, József és Mária.

Az általános iskolát Pilisvörösváron végezte el. Bátyjától, Mátyástól kedvet kapott a kőszobrászathoz, ezért az általános iskola elvégzése után, 1952-ben kőszobrász tanulónak állt a 3. Sz. Iparitanuló Iskolában, ahol két évvel később szerzett szakmunkás oklevelet.

Oklevele birtokában a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál helyezkedett el, ahol sok művészi alkotással volt dolguk. Műemléképületek külső és belső díszítése és restaurálása volt a feladata, kastélyokon, templomokon, középületeken dolgoztak. Olyan csodaszép műemléképületeken dolgozott, mint például a soproni Szent György templom, a bükki Szapáry kastély, a keszthelyi Festetics kastély, a budapesti Operaház vagy a Szent István Bazilika. Részt vett a Margit-híd felújítási munkáiban is.

Huszonöt éves korában, 1963-ban megnősült, a pilisszentiváni Radosai Juliannát vette feleségül. Három gyermekük született, István, Judit és Péter, akik összesen hét unokával ajándékozták meg.

Kőszobrászként évtizedeken keresztül bátyjával, Mátyással dolgozott együtt, majd később, mivel mindkettőjük fia is ezt a szakmát választotta, már négyesben dolgoztak. Külföldön is többször vállaltak munkát. Dolgoztak például Bécsben a Magyar Nagykö-vetség épületén, Berlinben, valamint Brüsszelben a Királyi Palotán és egy múzeumon is.

Manhertz István különösen kedveli az egyházi témájú szobrokat. Készített már szobormásolatot Szent Antalról, Assisi Szent Ferencről, Szent Józsefről, Szent Erzsébetről, Szent Istvánról, Szent Mihályról, Nepomuki Szent Jánosról. Egyik leghíresebb ilyen alkotása a Budapest, Hegyalja út (XII. kerület) és a Németvölgyi út kereszteződésénél álló templom kertjében látható Szent István-szobor.

Vörösváron, Solymáron és Pilisszentivánon számos olyan szobormásolat található, amely Manhertz István gondos keze munkáját dicséri. A Vörösváron álló szobormásolatai közül legfontosabbak: a Petőfi Sándor utca és az Eperjesi utca találkozásánál felállított Petőfi-szobor, a Karátsonyi-ligeti Szent Család templom kertjében felállított Szent Erzsébet-szobor, a bányatelepi Szent Borbála templom előkertjében látható Szent István-szobor és Szent József-szobor, a bányatelepi templom ólomüveg ablakában álló Szent Borbála-szobor, valamint a templom udvarán álló Assisi Szent Ferenc-szobor és Szent Erzsébet-szobor.

A más településeken található alkotásai közül a legfontosabbak a Borszéken, a Petőfi-forrásnál felállított Petőfi-szobor, a solymári Szent József-szobor, a pilisszentiváni paplaknál található Szent Erzsébet-szobor, a pilisszántói Trézsi-kútnál lévő kápolnában álló Mária-szobor és a Zalaegerszegen álló Szent Mihály-szobor.

Kenyérkereső munkája mellett Manhertz István nagyon sok társadalmi munkát is végzett. Felajánlásból több köztéri szobormásolatot készített ingyen, és évtizedeken át (70 éves koráig) aktív szerepet vállalt a bányatelepi egyházközségi képviselő-testület munkájában is, mint képviselő-testületi tag.

Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 155/2017. (IX. 07.)  Kt. sz. határozata Pilisvörösvárért emlékérem adományozásáról  Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Manhertz István díszítőszobrász részére a Pilisvörösvár közterein és egyházi ingatlanain társadalmi munkában, ingyenes felajánlásként elkészített és felállított szobraiért, valamint több évtizedes, kiemelkedő díszítőszobrászi tevékenységének elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2017. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/manhertz-istvan-2017

Tácsik Pékség és Cukrászda (2018)

Tácsik Pékség és Cukrászda (2018)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Határozat: 113/2018. (IX. 06.)  Kt.

Pilisvörösvárért emlékérem

Aligha van valaki Pilisvörösváron, aki ne ismerné a Tácsik Pékség és Cukrászdát. A 10-es főút mellett elhelyezkedő üzlet jelentős forgalmat bonyolít. A cég sütőipari termékeit sok százan fogyasztják naponta, de fagylaltjai és süteményei is nagy népszerűségnek örvendenek.

A Piliscsabai út 64. szám alatti Tácsik pékség helyén 1985-től a rendszerváltásig egy jól felszerelt, és igen sikeres gépműhely működött, melyet a mostani ügyvezető, Tácsik Tamás édesapja, Tácsik Géza alapított és vezetett, s amely a szocialista nagyvállalatok számára gyártott jó minőségű fémalkatrészeket. A rendszerváltás idején azonban egymás után összeomlottak a termékeiket felvásárló szocialista nagyvállalatok, így a Tácsik gépműhely megrendelések, és munka nélkül maradt.

A család ekkor úgy döntött, hogy minden megmaradt anyagi, fizikai és szellemi erejét latba vetve egy pékműhelyt létesít a leállt gépcsarnokban. Ebben egy véletlen találkozás segített nekik. Ekkortájt rendezték meg ugyanis Budapesten az első sütőipari kiállítást, ahol összetalálkoztunk egy német sütőipari gépeket gyártó cég képviselőjével, akik szerettek volna Magyarországon egy referenciaüzemet létrehozni, a kiállított gépeiket pedig lehetőleg eladni. Ennek érekében pedig hajlandóak voltak a gépeket egy szinte kezdőrészlet nélküli lízingszerződéssel a Tácsik család rendelkezésére bocsájtani.

A lízingelt gépekkel felszerelt pékségben 1992 nyarán kezdődtek meg a próbasütések, Tácsik Tamás és három alkalmazott részvételével. Az édesapa, Tácsik Géza a piacszerzéssel és az irodai munkákkal, fia a termelőmunkával, a termelésirányítással és a fejlesztésekkel foglalkozott. Céljuk kezdettől fogva a magas minőségű, színvonalas termékek előállítása volt, s azóta is a “MINDIG CSAK JOBBAT” jelmondat szerint próbálnak tevékenykedni.

A kezdeti időszak olyan sikeres volt, hogy néhány hónap elteltével már újabb jelentős beruházásokat hajtottak végre, gyakorlatilag alig győzték a munkát. Négy-öt év elteltével már 65-en dolgoztak a cégnél. Ekkor már a cukrászat is beindult, elsősorban diákétkeztetéssel foglalkozó cégeknek szállítottak süteményeket. 2000-ben a korábbi kis “üzlet” helyébe egy szép 50 nm-es szakboltot építettek. A cég vezetője Tácsik Tamás lett. 
Tácsik Tamás Budapesten született 1967. január 9-én. Édesapja, Tácsik Géza vállalkozó, édesanya gyógyszerész asszisztensként dolgozott a szakorvosi rendelő melletti gyógyszertárban.

Tácsik Tamás Pilisvörösváron nőtt fel két testvérével, Zsuzsannával és Zoltánnal, itt végezte az általános iskolai tanulmányait is. Középiskolás éveit az óbudai Árpád Gimnáziumba töltötte, itt tett érettségi vizsgát 1985-ben. Egészen kiskorától műszaki érdeklődésű volt. Gyakorlatilag minden szabadidejét édesapjának a házuk alagsorában lévő fémmegmunkáló műhelyében töltötte, ahol kiváló szakemberektől, nagyon sok mindent megtanulhatott.

Érettségi után felvették a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolára, ahol gépész üzemmérnökként végzett 1989-ben. Két évig dolgozott mérnökként a hadiüzemként működő budapesti Finommechanikai Vállalatnál, majd 1992-től – annak megnyitásától – a családi pékségben dolgozik. Közben megnősült; felesége, dr. Bartus Beáta aneszteziológus és intenzív-szakorvos, a Margit Kórházban dolgozik. Két fiúk és egy leányuk van.
Az elmúlt két és fél évtized kemény munkájának köszönhetően a Tácsik Pékség termékei ma Pilisvörösváron és környékén szinte minden üzletben megtalálhatók. Közel hetven környékbeli üzletbe szállítanak, Szentendrétől Esztergomig. Legnagyobb piacuk a főváros, Budapest, ahonnan sokan még Pilisvörösvárra is rendszeresen kijárnak a cég egy-egy különleges termékéért. A cég 120 féle pékárut, 25 féle kenyeret, 150 féle cukrászati terméket és 110 féle – köztük több díjnyertes – fagylaltot készít. Jellegzetes termékeik a kenyerek, a pék- és cukrászsütemények, az esküvői házias sütemények, torták, formatorták, a különleges fagylaltok és fagylalttorták.

A sokrétű termékskálához és a jó minőséghez manapság már elengedhetetlen a korszerű, sokat tudó gépek használata. Legtöbb gépük számítógépes vezérlésű. Az üzemben elektromos fűtésű pékkemencék, hagyományos- és az infratechnikával működő cukrászkemencék s a legkorszerűbb fagylaltfőző gépek sorakoznak. Jelenleg fennállásunk legjelentősebb fejlesztésén dolgoznak: üzletüket modern cukrászdává kívánják átalakítani; olyan kellemes hellyé, ahol vendégeiket még magasabb színvonalon tudják kiszolgálni.

Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 113/2018. (IX. 06.)  Kt. sz. határozata Pilisvörösvárért emlékérem adományozásáról

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva a Tácsik Pékség és Cukrászda részére a pilisvörösvári élelmiszer-ellátásban évtizedek óta betöltött jelentős szerepe, magas színvonalon gyártott, kiváló minőségű sütőipari és cukrászati termékei valamint városunk jó hírének öregbítése elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

 Pilisvörösvár, 2018. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/tacsik-pekseg-es-cukraszda-2018

Breier Fogászat és Egészségközpont (2018)

Breier Fogászat és Egészségközpont (2018)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Határozat: 112/2018. (IX. 06.)  Kt.

Pilisvörösvárért emlékérem

A pilisvörösvári Árpád utcában sétálva íves formájával és finom színeivel egy különleges, háromszintes épület tűnik ki a családi házak közül – a Breier Fogászat és Egészségközpont épülete.

Az impozáns külsejű egészségügyi komplexumba belépve harmonikus légkör, barátságos fogadtatás és igényes, ízléses környezet fogadja a látogatót. A földszinten elhelyezkedő fogászati rendelők – melyekben az általános fogászat mellett fogbeültetéssel, fogszabályozással is foglalkoznak – a legújabb fogászati technológiával, eszközökkel, berendezésekkel vannak felszerelve, s a rendelő panoráma röntgenkészülékkel is el van látva.

A fogászaton túl az egészségközpontban ultrahang-vizsgálat, kardiológiai és bőrgyógyászati szakrendelés is van, továbbá gyógytorna igénybevételére és gyermekpszichológiai konzultációra is van lehetőség. Ezek a szakrendelések az első emeleti rendelőkben, illetve az alagsorban lévő tornateremben működnek.

A Breier Fogászat és Egészségközpont alapítója és motorja: dr. Breier László fogszakorvos és implantológus.

Dr. Breier László 1961-ben született. Általános iskolai tanulmányait Pilisvörösváron, a Templom téri iskolában végezte; a budapesti Apáczai Csere János Gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán folytatta tanulmányait, ahol 1987-ben diplomázott.

Pályája kezdetén a Pilisvörösvári Gimnáziumban látott el fogorvosi feladatokat, majd több évig dolgozott a pilisvörösvári Szakorvosi Rendelőintézetben. Első önálló praxisát a pilisvörösvári Dózsa György utcában alakította ki, itt két széken dolgozott. 1994-ben megnyitotta a Vágóhíd utcai rendelőjét is, két fogorvossal. Ettől az évtől kezdve a Breier Fogászat csapata 2 helyszínen, összesen 4 fogászati széken dolgozott. A rendelő napi 12 órán át, sőt sokszor azon túl is fogadta a betegeket, s kezdettől fogva igen nagy forgalma volt.

Közben 1989-ben fog- és szájbetegségekből, majd 2005-ben konzerváló fogászatból és fogpótlástanból tett szakvizsgát, 2006-ban pedig az első 13 magyar fogszakorvos között implantológiai mesterdiplomát szerzett a németországi Universität Münster-ben. A Breier Fogászat hamarosan a Semmelweis Egyetem oktatórendelője lett, ahol szakvizsgára készítettek fel fogorvosokat. A felkészített rezidensek közül később többen is a Breier Fogászat orvosai lettek.

A rendelőben dolgozó fogorvosok száma az első tizenöt év alatt 5-re, a munkatársak száma 16-ra bővült, a regisztrált páciensek száma pedig elérte tizenhatezret. A bűvölő létszámok miatt Dr. Breier László már 2000-ben elkezdte tervezgetni egy új rendelő megépítését. A Daragó László tervező által megtervezett 420 m2 hasznos alapterületű egészségügyi komplexum 2009-re készült el az Árpád u. 21. szám alatt. A minden igényt kielégítő, jól felszerelt, és építészeti szempontból is figyelemre méltó új magánrendelőt 2009. november 14-én avatták fel, ünnepélyes keretek között.

A cég jelenlegi létszáma körülbelül 30 fő, de a háttérben összesen közel 50 ember járul hozzá a folyamatos működéshez. Az alkalmazottaknak majdnem a fele több mint 15 éve erősíti a rendelő csapatát. Az egészségközpontban több helyi születésű ill. Pilisvörösváron élő orvos is rendel, például dr. Gábeli Tamás kardiológus, valamint Dr. Breier László középső lánya, a szintén fogszakorvos Dr. Breier Anna. 2018 májusától Dr. Gábeli Ádám fogszakorvos szintén a Breier Fogászat és Egészségközpont csapatát erősíti.

A Breier Fogászat irányítása a jelentős bővülés után is családi kezekben maradt. Dr. Breier László szakmai vezetőként és tulajdonosként, Breierné dr. Kovács Ildikó gyermekorvosként és tulajdonosként, Mónika és Anna lányaik operatív vezetőként vesznek részt a mindennapi munkában, és Katalin lányuk is egyre több részt vállal a Fogászat és Egészségközpont mindennapi működésének alakításában.

Dr. Breier László több mint három évtized után, ma is kimagasló lelkesedéssel s elhivatottsággal végzi munkáját, nap mint nap kora reggeltől késő estig a fogászati székek mellett dolgozik. Fő jellemzői a lelkiismeretes, precíz munkavégzés, a rendkívüli munkabírás és a rugalmasság. Betegei leginkább azért szeretik, mert gyorsan, precízen és fájdalommentesen dolgozik, s 
amennyire a körülmények engedik, kezelés közben mindenkivel vált néhány barátságos szót, mondatot. Breier doktor híres jó humoráról és közvetlen, emberi hozzáállásáról. Kimagasló szakmai sikerei mellett mind a mai napig megmaradt alázatos orvosnak, akinek elsődleges célja a fogfájdalomtól szenvedő páciens gyógyítása. Ebben a szellemben működteti rendelőjét, és erre a szemléletre „neveli” csapatának tagjait is. Rendelője már az ország határain túl is ismert: Németországból, Ausztriából és Franciaországból is rendszeresen jönnek betegek, akik hazatérve városunk hírnevét a határokon túl is öregbítik.

Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 112/2018. (IX. 06.)  Kt. sz. határozata Pilisvörösvárért emlékérem adományozásáról

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva a Breier Fogászat és Egészségközpont részére a pilisvörösvári betegellátásban évtizedek óta betöltött jelentős szerepe, a betegek magas szakmai színvonalú ellátása, valamint a rendelőnek a város határán messze túlnyúló jó híre és sikerei elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2018. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/breier-fogaszat-es-egeszsegkozpont-2018

Prohászka István és Guth Ferenc (2019)

Prohászka István és Guth Ferenc (2019)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

a Pilisvörösvári Nyugdíjas Klub vezetői

Határozat: 120/2019. (IX. 05.)  Kt.

Prohászka István

Pilisvörösvárért emlékérem

Prohászka István 1934 augusztus 19-én született Perbálon. A család 3 gyermeket nevelt, az édesapa lakatos és gépkocsivezető, az édesanya háztartásbeli volt. 1942-ben költöztek Pilisvörösvárra, a négy elemit majd a négy polgári iskolai osztályt is itt végezte, majd Budapesten kitanulta az esztergályos szakmát. 1954 és 1956 között töltötte sorkatonai szolgálatát Veszprémben. 1958-ban feleségül vette Rákosfalvi Annát. Két leányuk született, s ma már 2 unoka boldog nagyszülei is. Az idén ünnepelték 61. házassági évfordulójukat szerető családjuk körében.

Prohászka István 1970-ig több budapesti vállalatnál dolgozott, majd a pilisszentiváni Kőfaragó és Épületszobrász Vállalathoz került, ahol 24 éven át, nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Munkájáért és a szakszervezetben folytatott tevékenységéért több alkalommal kapott elismerő oklevelet. A Budakörnyéki Bíróságon 9 éven át töltött be ülnöki megbízatást.

1991 óta a Pilisvörösvári Nyugdíjas Klub tagja, 1999-ben a Kirándulási bizottság elnöke lett. 2006-ban választották a klub elnökévé, s azóta már háromszor újraválasztották, utoljára 2018-ban. A klub elnökhelyettese szintén 2006 óta Guth Ferenc, aki egyben a 2016-ban Pilisvörösvárért emlékérmet kapott Nosztalgia Dalkör vezetője is.

A klub a pihenés, a felfrissülés, a szórakozás, a tartalmas és hasznos időtöltés, a kapcsolatteremtés, a klubtagok nyugalmának, kikapcsolódásának, a hagyományok ápolásának színtere. A klub taglétszáma 400 fő körül van, havi programjaiban törekszik elősegíteni a nyugdíjasok szabadidejének hasznos eltöltését. Ennek érdekében szervez különböző rendezvényeket, kirándulásokat, összejöveteleket. Évente 10-12 kirándulást szerveznek, elsősorban a melegvizes termálfürdőkbe, de évente egy alkalommal az ország valamelyik történelmi városát keresik fel. Saját rendezvényeik: évnyitó, farsangi bál, locsolóbál, évzáró bál.

A társklubokkal is tartják a kapcsolatot (Pilis, Kaba, Pilisszántó, Pilisszentiván, Csolnok, Csobánka). Már többször voltak náluk vendégségben, és vissza is hívták őket. Szoros kapcsolatot ápolnak az erdélyi Borszékkel és a felvidéki Tallóssal.

A klub keretén belül működik még a Lábikóka együttes, amelynek fellépéseit hangos tetszésnyilvánítás követi itthon és külföldön egyaránt. 2011-ben az országos Ki-Mit-Tud?-versenyen 3. helyezést értek el. Két tánccsoport is alakult a klub keretein belül: a Margaréta és a Rozmaring táncegyüttes. Ők szintén rendszeresen fellépnek a városi rendezvényeken.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Prohászka István elnök és Guth Ferenc elnökhelyettes, a  Pilisvörösvári Nyugdíjas Klub vezetői részére  az egyesület élén 2003 óta végzett magas színvonalú és lelkiismeretes szervező tevékenységük,  valamint a Pilisvörösvári Nyugdíjas Klub életének fellendítésében, színesebbé és színvonalasabbá tételében játszott kiemelkedő szerepük elismeréseképpen megosztott Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2019. október 23.

 

Guth Ferenc

Pilisvörösvárért emlékérem

Guth Ferenc 1945. május 13-án született Pilisvörösváron. Édesanyja háztartásbeli volt, édesapja a pilisi szénbányában dolgozott, 5 gyermeket neveltek. Guth Ferenc Pilisvörösváron végezte általános iskolai tanulmányait, majd a Budapesti Láng Gépgyárban tanulta ki a lakatos szakmát. 1968. július 20-án házasságot kötött Botzheim Annával, akivel azóta is nagy harmóniában élnek, és tavaly ünnepelték az 50. házassági évfordulójukat.

Első munkahelye a szakmunkás bizonyítvány megszerzése után a Láng Gépgyár volt, majd 1971-től az Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Művei Központi Javítóműhelyének dolgozója lett. Csoportvezetői megbízatást kapott, melyet hosszú évekig lelkiismeretesen látott el, s 3 alkalommal kapta meg a „Kiváló dolgozó” kitüntetést. A rendszerváltozás után egy osztrák cég vette meg a javítóműhelyt, ahol továbbra is vezetőként dolgozott, egészen nyugdíjazásáig.

Guth Ferencnek a labdarúgás iránt szenvedélye egész életét végigkísérte. 12 éves korában kezdett futballozni, játszott a helyi serdülő, ifi és felnőtt csapatban is. 1981-ben segédedzői vizsgát tett, majd az utánpótlás korosztály edzéseit vezette, Steckl Jánossal hosszú évekig együtt dolgozott. 1982-ben a serdülő járási válogatott edzőjeként csapatával Kiskun Kupát nyert. Pályafutása során többször részesült elismerésben: 1980-ban a közösségért végzett munkájáért Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetésben részesült, s ugyanezen évben a Vörösvár labdarúgásáért végzett kiemelkedő tevékenységéért elismerő oklevelet vehetett át.

1995 óta a Pilisvörösvári Nyugdíjas Klub tagja, 2003 óta elnökhelyettese. A klub a pihenés, a felfrissülés, a szórakozás, a tartalmas és hasznos időtöltés, a kapcsolatteremtés, a klubtagok nyugalmának, kikapcsolódásának, a hagyományok ápolásának színtere. A klub taglétszáma 400 fő körül van, havi programjaiban törekszik elősegíteni a nyugdíjasok szabadidejének hasznos eltöltését. Ennek érdekében szervez különböző rendezvényeket, kirándulásokat, összejöveteleket. Évente 10-12 kirándulást szerveznek, elsősorban a melegvizes termálfürdőkbe, de évente egy alkalommal az ország valamelyik történelmi városát keresik fel. Saját rendezvényeik: évnyitó, farsangi bál, locsolóbál, évzáró bál.

Guth Ferenc a Klub 2006 szeptemberében megalakult Nosztalgia Dalkörének egyik alapítója s egyben vezetője is. A Dalkör rendszeresen színesíti fellépéseivel a város különböző rendezvényeinek programját. A kórus a Landesrat minősítő versenyén 2010-ben és 2016-ban arany fokozatot ért el. Alakulásuk 10 éves évfordulója alkalmából az önkormányzattól Pilisvörösvárért emlékérmet kaptak.

A társklubokkal is tartják a kapcsolatot (Pilis, Kaba, Pilisszántó, Pilisszentiván, Csolnok, Csobánka). Már többször voltak náluk vendégségben, és vissza is hívták őket. Szoros kapcsolatot ápolnak az erdélyi Borszékkel és a felvidéki Tallóssal.

A klub keretén belül működik még a Lábikóka együttes, amelynek fellépéseit hangos tetszésnyilvánítás követi itthon és külföldön egyaránt. 2011-ben az országos Ki-Mit-Tud?-versenyen 3. helyezést értek el. Két tánccsoport is alakult a klub keretein belül: a Margaréta és a Rozmaring táncegyüttes. Ők szintén rendszeresen fellépnek a városi rendezvényeken.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Prohászka István elnök és Guth Ferenc elnökhelyettes, a  Pilisvörösvári Nyugdíjas Klub vezetői részére  az egyesület élén 2003 óta végzett magas színvonalú és lelkiismeretes szervező tevékenységük,  valamint a Pilisvörösvári Nyugdíjas Klub életének fellendítésében, színesebbé és színvonalasabbá tételében játszott kiemelkedő szerepük elismeréseképpen megosztott Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2019. október 23.            



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/prohaszka-istvan-es-guth-ferenc-2019

Buzás Bálint (2019)

Buzás Bálint (2019)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

karmester

Határozat: 121/2019. (IX. 05.) Kt.

Pilisvörösvárért Emlékérem

Buzás Bálint 1968-ban született Etyeken. 11 évesen kezdett zenét tanulni, alapfokú zenei tanulmányait szülőfalujában végezte. 1983-tól a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendéke volt, ahol 1987-ben kitűnő eredménnyel érettségizett. 1987 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézményben folytatta tanulmányait, és 1990-ben diplomázott tubatanárként. 1994 szeptemberében megnősült, majd Biatorbágyra költözött, s azóta is ott él két fiúgyermekével és feleségével. 1995-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola fúvóskarnagyi szakán szerzett karnagyi diplomát. 2000-2002 között az Eszterházy Károly Főiskolán tanügyigazgatási szakértői szakképesítést szerzett.

Buzás Bálint 1987-től 1993-ig a Biatorbágyi Ifjúsági Fúvószenekar karnagya volt, majd 1992-től 1996-ig az Etyeki Nemzetiségi Fúvószenekart vezette. 1995-2018-ig két év kihagyásával vezette a Pilisvörösvári Nemzetiségi Fúvószenekart, s emellett a solymári fúvószenekar karnagyi feladatait is ellátta. 2018 év végétől súlyos betegsége miatt nem tudta tovább folytatni a karnagyi munkáját. Lelkesedésével és nagyfokú felkészültségével végzett karnagyi munkájával a zenekar művészi színvonala már a kezdeti időben nagy fejlődést mutatott. A próbákon jó hangulatot alakított ki, amellyel elérte, hogy a zenészek rendszeresen látogatták a gyakorlásokat. Jó érzékkel választott repertoárt. Munkássága alatt a zenekar két CD-t és egy válogatás CD-t jelentett meg. Sok hazai és külföldi fellépésen vezényelte az együttest, mindenhol nagy sikert arattak.

Az eltelt több mint húsz év során a zenekar a minősítő versenyeken minden alkalommal kiemelt, arany minősítést kapott.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Búzás Bálint karnagy részére a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Fúvószenekar karnagyaként végzett több mint két évtizedes, szakmailag magas színvonalú, lelkiismeretes és odaadó munkájának elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2019. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/buzas-balint-2019

Krizsán Pál (2020)

Krizsán Pál (2020)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

pedagógus

Krizsán Pál 1958. október 1-jén született Budapesten. Gyermekkorát egy Balaton–parti kis településen, Révfülöpön töltötte. Mivel geológus édesapját áthelyezték az akkori Országos Érc és Ásványbányák pilisvörösvári központjába, a család 1974-ben Pilisvörösvárra költözött. 1977-ben, frissen érettségizett fiatalemberként pedagógus édesanyja mellett helyezkedett el a helyi német nemzetiségi általános iskolában, mint képesítés nélküli tanító. Bár az elhatározást a kényszer szülte, utóbb kiderült, hogy jó döntés volt. Egy év tanítás után kezdte meg tanulmányait a Szombathelyi Tanárképző Főiskola levelező tagozatán, mint könyvtár – történelem szakos hallgató. 1982-ben szerezte meg diplomáját, innentől kezdve történelem szakos tanárként dolgozott tovább az iskolában.  

A Templom téri iskola gyakran adott helyet különböző képzéseknek, bemutató óráknak, s a tanár úr egy idő után már nem csak résztvevője, hanem szervezője is volt ezeknek az óráknak. Aktív pedagógiai munkájának köszönhetően lett viszonylag fiatalon a körzeti történelem munkaközösség vezetője.

Eredményes pedagógiai munkájáért 1989-ben megkapta a művelődési miniszter „Dicsérő oklevelét”.

Az évek során érdeklődési köre kibővült, s humán végzettségű pedagógusként egyre nagyobb szerepet kapott életében a számítástechnika.

1995-ben elvégezett egy 120 tanfolyamot, s elkezdte az informatikát oktatni, ráadásul alsó tagozaton, ott is elsősöknek. Komoly kihívás volt!

1996-ban szoftverüzemeltető képesítést szerzett, pedagógusi munkája mellett a rendszergazdai feladatokat is ellátta. Az iskolában, sok – sok technikai nehézséget leküzdve, folyamatos tanulás mellett elsőként foglalkozott hálózatépítéssel, s vizsgálta annak oktatási lehetőségeit

A környék intézményei közül elsőként a Templom Téri Általános Iskolában került bevezetésre órarendi keretek között az informatika oktatás. Felismerve az ebben rejlő lehetőségeket.

Krizsán tanár úr 1998-ban megszerezte második diplomáját az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola számítástechnika tanár szakán. Diplomamunkájában az oktatóprogramok készítésének és használatának lehetőségeit vizsgálta a történelem tanításban. Az évek során történelmi oktatóprogramjával többször sikeresen pályázott. Díjat szerezett az Informatika – Számítástechnika Tanárok Egyesülete által kiírt „Digitális oktatási anyagok készítése és felhasználási tapasztalata”, valamint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat „Esélyt a jövőnek” számítógépes programíró pályázatokon.

1998-tól volt az intézmény informatikai és reál munkaközösségének a vezetője, 2001-től pedig igazgatóhelyetteseként dolgozott.

Munkája során célul tűzte ki maga elé, hogy a gyerekek megtanulják használni a számítógépet, s eszköznek tekintsék azt a tanulásban. Mindig nagy hangsúlyt fektetett a tantárgyak közötti koncentrációra, ezért sokszor adott és kért olyan történelmi feladatokat, ahol a megoldásokhoz a tanulóknak az internetet, a számítógépet kellett használniuk. Az iskolában elsőként használta az óráin a modern informatikai eszközöket. Tanítványai országos szintű versenyeken sokszor dobogós helyezéseket értek el.

2002-től az Informatika és Számítástechnika Tanárok Egyesületének akkreditált vezető tanáraként, 2003-tól a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ECDL vizsgabiztosaként tevékenykedett.

2004-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság – és Társadalomtudományi Karán sikeres közoktatás vezetői szakvizsgát tett.

A sikeres iskolai pályázatoknak köszönhetően a hazai továbbképzéseken túl szert tett nemzetközi tapasztalatokra is. Az utazások során betekintést nyert különböző európai országok iskolarendszerébe. Ehhez kapcsolódóan kezdett el angolul tanulni, ezzel is motiválva gyerekeket, kollégákat a tanulásra, az önképzésre.

2015-ben elvégzett egy gyakorlatközpontú kurzust Máltán. A tanfolyam befejeztét követően a Tanár úr feladata volt a WEB 2.0-ás eszközök órai használatának bevezetése, azok használatának megismertetése a kollégákkal, tanulókkal. A tanfolyamon olyan nemzetközi tapasztalatokat szerzett, amelyek segítettek 2015-ben a mesterpedagógus fokozat megszerzésében. 2013-ban bekerült az Országos Szaktanácsadói Névjegyzékbe, mint „Intézményfejlesztési szaktanácsadó”, majd 2019 óta, mint „Digitális szaktanácsadó” szerepel az adatbázisban.

Pályáján kisebb kitérőt jelentett, amikor 2013-ban felvételt nyert az akkor szerveződő KLIK Pilisvörösvári Tankerületéhez tanügy-igazgatási referensi munkakörbe. Kormányhivatalnokként azonban hamar rádöbbent arra, hogy hiányzik az „iskola szaga” a tanítás, a gyerekzsivaj, ezért pályázatot nyújtott be, melynek köszönhetően 2014-től újra igazgatóhelyettes lett régi iskolájában. 2018-ban részt vett egy országos pályázaton, melyet a szülők, tanítványok, kollégák szavazatainak köszönhetően megnyert, s így lett „2018 Szupertanára”.

Ha megkérdezik a Tanár urat, hogy mire a legbüszkébb, azt szokta válaszolni: „Az elmúlt több mint negyven évi pedagógusi munkámra” Pályájának mottója -némi saját kiegészítéssel- Edgar Allen Poe-tól származik: „Nem a tudásban van a boldogság, hanem a tudás megszerzésében.” … és átadásában

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Krizsán Pál pedagógus részére magas színvonalú és sokoldalú pedagógiai szakmai tevékenységének valamint négy évtizedes pedagógusi pályafutásának elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/krizsan-pal-2020

Pilisi-Medence Egészségügyi Alapítvány (2020)

Pilisi-Medence Egészségügyi Alapítvány (2020)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

A Pilisi-medence Egészségügyi Alapítvány közel 30 évvel ezelőtt, 1991-ben kezdte meg működését. Az Alapító okiratában megfogalmazottak szerinti célja a mentés és az alapellátás támogatása, ezen felül többek között a betegségmegelőzés terén végzett tevékenységek, valamint az Európai Unióhoz az egészségügy terén való felzárkózást elősegítő tevékenységek támogatása.

Az Alapítvány fontosnak tartja a mentés és a sürgősségi ellátás mellett a társadalmi elsősegélynyújtás fejlesztését, illetve minden olyan kezdeményezést, melynek eredményeképpen javulhat a lakosság egészségi állapota, biztonsága.

Az Alapítók: a Pilisvörösvár és Környéke Ipartestület 45 tagjának képviseletében Kohlhoffer Mihály, 16 mentődolgozó képviselőjeként Magonyi József, az egykori községgondnokság 8 dolgozója képviseletében: Patakiné Kellner Anikó.  Dr. Sebes Gábor 32 orvos, és rendelőintézeti dolgozó képviseletében, illetve egyéni támogatóként Fedász Ferenc, Halmschlager Antal, Hofstädter István, Bizinger Ferenc, Kovács Antal, Nick Judit, Müller János, Krausz Tamás, Piehl Géza.  Sajnos néhányan már nincsenek közöttünk.

A Kuratórium jelenlegi tagjai: Dr. Für Zoltán elnök, Dr. Mártai István titkár, Dick Gáborné, Kollár László, Molnár Sándor, Solymosi Gyula.

Az Alapítványban mindenki úgynevezett „társadalmi munkában”, ellenszolgáltatás nélkül tevékenykedik.

Az Alapítvány eddigi tevékenysége röviden, a teljesség igénye nélkül:

A kiemelt cél elérése érdekében az Alapítvány 1993 augusztusában igen komoly szervezéssel, a térségi önkormányzatok támogatása, valamint nagy társadalmi összefogás eredményeként és sok-sok felajánlott munka árán egy korszerű mentőállomás kulcsait adta át az Országos Mentőszolgálatnak. A mai napig ez az egyetlen mentőállomás az országban, mely alapítványi beruházásban épült. 1995-ben az épület a II. ütemben bővítésre került. Elkészült a Rendelőintézetet és a Mentőállomást összekötő épületrész, mely jelenleg a Szakrendelő munkáját segíti. 1996 januárjában a központi orvosi ügyelet is helyet kapott az épületben, ezzel az elsődleges cél teljesült. Az országban elsők között egy olyan épületegyüttes alakulhatott ki, ahol a háziorvosi szolgálatok és a szakrendelések mellett a Mentőszolgálat végzi a komplex sürgősségi ellátást.

A PIMEA munkájának további eredményei:

A pilisvörösvári rohamkocsi éjszakai működtetése évekig az Alapítványon keresztül történt. A védőnői épületben CTG-helyiség került kialakításra. A Városi Napos Oldal Szociális Központ indulásakor az Alapítvány fekhelyeket, majd egy betegemelő szerkezetet adományozott az intézménynek, később egy Volkswagen mikrobusz átadásával is segítették a munkát. Rendszeresen megszervezték a Mentők-napi ünnepséget és a mentős bálokat. A pilisvörösvári Mentőállomás állagmegóvására és felújítására folyamatos támogatást nyújtottak. Az Alapítvány biztosította a mentőautók felszereltségének fejlesztését, és a hatékony dolgozói képzés, valamint elsősegélynyújtás oktatása érdekében egy újraélesztő fantomot is beszereztek. A Friedrich Schiller Gimnázium könyvtára és kollégiuma részére ismeretterjesztő és egészségre nevelő kiadványokat vásároltak. Az  általános iskolások részére a mentők munkájával kapcsolatos rajzpályázatot hirdettek. A Szakorvosi Rendelőintézet részére nyomtatót, a veszélyes anyagok tárolásához hűtőt szereztek be, a laboratóriumnak számítógépes szoftvert adományoztak. A fiatalok körében végzett kábítószer ellenes felvilágosítás keretében képzőművészeti pályázatot írtak ki. Támogatták az életveszélyessé vált ifjúsági orvosi rendelő felújítását. Pilisvörösvár erdélyi testvértelepülésének, Borszéknek Renault Traffic típusú mentőautót adományoztak. A pilisvörösvári Polgárőrség munkáját egy Lada Niva típusú gépkocsi ajándékozásával segítették.

2018-ban a Mentőállomás 25 éves fennállása alkalmából sor került az épület előtti terület rendbetételére, egy teljes belső tisztasági festésre, új fekvőhelyek beszerzésére. A jubileum alkalmából az Alapítvány nagyszabású ünnepséget szervezett, családi mentő-nappal és esti ünnepi műsorral. Az idei évben beérkezett eddigi támogatásokból egyéni védőeszközöket szereztek be a helyi és a környező települések háziorvosai és védőnői részére.

A félautomata defibrillátor program keretében az Alapítvány a Szakrendelő és a Pilisvörösvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület számára egy-egy defibrillátor készüléket ajánlott fel. 2015-ben pályázatot írtak ki félautomata defibrillátorok kihelyezésére, melynek célja, hogy térségünk minél több, nagyobb létszámú vagy nagy forgalmú intézménye, munkahelye rendelkezzen félautomata defibrillátor készülékkel, illetve az érintett intézmények dolgozói közül minél több alkalmazott ismerje meg és készségszinten sajátítsa el az újraélesztés során szükséges teendőket. Ezen pályázat keretében összesen 8 készülék beszerzése és átadása történt meg, melyhez kapcsolódóan az Alapítvány újraélesztési képzést szervezett a nyertes intézmények dolgozói, azaz közel 80 fő részére a Mentőállomás bajtársainak segítségével. Az erdélyi Parajd város önkormányzatának egy félautomata-defibrillátor készüléket adományoztak. 2019-ben a Pilisvörösvári Polgármesteri Hivatal is kapott egy defibrillátort, s az ott dolgozók is részesültek képzésben.

Az elmúlt közel 3 évtized sikereihez hozzájárultak azok a helyi vállalkozók, kivitelezők, akik a Mentőállomás felépítésében, valamint időszakos felújításaiban közreműködtek, és nem utolsó sorban a siker kulcsa az a társadalmi összefogás, melynek keretében magánemberek, cégek, hosszú évek óta anyagi és erkölcsi támogatást nyújtottak, jelezvén, hogy fontosnak tartják a térség egészségügyének fejlesztését.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva a Pilisi-Medence Egészségügyi Alapítvány részére a Pilisvörösvári Mentőállomás létrehozásában, valamint a térség lakosságának egészségmegőrzésében és gyógyításában vállalt jelentős szerepe elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/pilisi-medence-egeszsegugyi-alapitvany-2020

Hoós Sándor 2021

Hoós Sándor 2021

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

zenepedagógus, zenekarvezető

Hoós Sándor 1961 január 8-án született Ózdon. Édesapja az ózdi gyárban dolgozott lakatosként, édesanyja háztartásbeliként gondoskodott a családi élet összhangjáról.

A zene iránti vonzalma már kora gyermekkorában megmutatkozott, ezért a lakóhely adta lehetőségeknek megfelelően egy kántortanítónál kezdett tangóharmonikázni tanulni. 5. osztályos korában felvételt nyert az Ózdi Erkel Ferenc Zeneiskolába trombita szakára. Itt született meg benne az elhatározás, hogy életét a zenének fogja szentelni.

Középiskolai tanulmányait Miskolcon, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte, ahonnan egyenes út vezetett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci zenetanárképző tagozatára. 1982-ben végzett trombitatanárként, és a zenekarvezetés tudományát is elsajátította. Főiskolai évei alatt tanított a mezőkövesdi zeneiskolában, és másfél évig a Miskolci Szimfonikus Zenekarban játszott trombitásként.

A főiskola elvégzése után a Nyírbátori Állami Zeneiskolában helyezkedett el zenetanárként. 1982-ben házasságot kötött Török Emesével, aki két csodálatos gyermekkel ajándékozta meg: Renáta 1987-ben, Dániel 1991-ben született.

1983 februárjától a Debreceni helyőrség Zenekarában tett eleget sorkatonai szolgálatának. Leszerelése előtt megkereste őt a záhonyi tanácselnök, hogy a határmenti kis városban lenne-e kedve megszervezni a zeneoktatást. Hoós Sándor 1984 őszén fogott hozzá az új és összetett feladathoz. 1987-ben elindult az új zeneiskola, melynek ő lett az első igazgatója. Az intézmény azóta is sikeresen működik. Ebben az időszakban megszervezte élete első fúvószenekarát is, akikkel állami rendezvényeken és úttörőtáborokban mutatták be a fúvószene sokszínűségét.

1993- 2007 között Pilisvörösváron dolgozott a Zeneiskola igazgatójaként, mely irányítása alatt sokat fejlődött, gyarapodott. Az átvételkor közel 100 tanulót oktató intézményből az évek során egy regionális szinten is meghatározó szerepet betöltő, 350 diák zenei, tánc- és képzőművészeti oktatását biztosító iskola vált. 1995-ben a zeneiskola felvette Cziffra György nevét. Ugyanebben az évben megalakította a zeneiskola fúvószenekarát, az „A Tempo”-t, melynek fő céljaként a fúvószene sokszínűségének bemutatását tűzték ki. Kiváló zenepedagógus társai az évek során biztosították a zenekar utánpótlását. Az időközben 51 főre duzzadt zenekarral csodálatos sikereket értek el. Zeneiskolai versenyeken nyertek díjat, zenéltek sok magyarországi fesztiválon és koncerten, s rengeteget szerepeltek külföldön, mindenütt nagy sikereket aratva.  

A Pilisvörösváron rendezett koncertek közül kiemelkednek a több mint egy évtizeden keresztül megrendezett újévi koncertek, melyek látogatottsága és népszerűsége hatalmas volt. Kiváló eredményeinek elismeréseképpen 2014-ben a zenekar Pilisvörösvárért Emlékérmet kapott.

A Zeneiskola 1996-ban az országos zenei vérkeringésbe is bekapcsolódott, amikor megrendezték az I. Pilisvörösvári Trombitaversenyt középiskolások és főiskolások részére. 1999-től már nemzetközi versenyként szerepelt a versenynaptárban, nemzetközi zsűrivel, jelentős, dollárban fizetett díjazással, és a szponzorok által felajánlott komoly nyereményekkel. Az utolsó, 2005-ben rendezett megmérettetésen már 14 ország közel 50 fiatal zenésze versengett a díjakért. Az akkori versenyzők közül ma már nagyon sokan a híres koncerttermek állandó szólistái.

Zenepedagógusként 2 trombitás növendékével, Siklósi Krisztiánnal és Hoós Dániellel részese lehetett a zeneiskolai tanulók számára háromévente megrendezett Országos Trombitaverseny döntőjének is, melyen Hoós Dániel 2. helyezést ért el. Tanítványai közül sokan a mai napig aktív részesei Pilisvörösvár és környéke zenei életének.

Hoós Sándor 2009-ben létrehozta a Pán Zenei Alapítványt, melynek fő célkitűzése a tehetséges gyerekek hangszeres ellátásának segítése, valamint egy színvonalas koncertzongora vásárlása volt. Vezetése alatt az oktatási intézmény éveken keresztül közművelődési feladatokat is ellátott, mivel bérletes hangverseny-sorozatokat tartottak, ahol a magyar zenei élet jeles képviselői léptek fel színvonalas produkcióikkal.

Hoós Sándor kimagasló zenepedagógiai és kulturális tevékenysége elismeréseként 2004-ben Lajta László Díjban részesült. 2008 óta a Penta Általános Építőipari Kft. munkaügyi vezetőjeként dolgozik. Öt éve művészeti vezetője a Dorogi Német Nemzetiségi Kulturális Egyes ület Bányász Zenekarának.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Hoós Sándor zenepedagógus, zenekarvezető részére városunk zenei és kulturális életéért végzett elhivatott, maradandó és kiemelkedően eredményes tevékenysége elismeréseként Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/hoos-sandor-2021

45. oldal / 54

  • 40
  • 41
  • 42
  • 43
  • 44
  • 45
  • 46
  • 47
  • 48
  • 49
Pilis–Dunakanyar

A Pilis és a Dunakanyar térségének független hírportálja – 6 járás, 32 település legfrissebb hírei egy helyen.

Járások

  • Szentendrei járás
  • Pilisvörösvári járás
  • Szobi járás
  • Váci járás
  • Dunakeszi járás
  • Esztergomi járás

Kiemelt települések

  • Szentendre
  • Pomáz
  • Budakalász
  • Visegrád
  • Pilisvörösvár
  • Vác

Hasznos linkek

  • Pilis-Dunakanyari Hírmondó (PDF)
  • Programnaptár (összes esemény)
  • Impresszum
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Kapcsolat
  • Oldaltérkép
  • Menetrendek
© 2026 Pilis–Dunakanyar Hírportál – Minden jog fenntartva
Honlapkészítő: Bartim Media 2026