Pilis–Dunakanyar Hírportál
  • Főoldal
  • Pilis-Dunakanyari Hírmondó
  • Programnaptár
  • Hírek járásonként
    • Szentendrei járás
      • Szentendre
      • Pomáz
      • Csobánka
      • Budakalász
      • Dunabogdány
      • Kisoroszi
      • Leányfalu
      • Pilisszentkereszt
      • Pilisszentlászló
      • Pócsmegyer
      • Szigetmonostor
      • Tahitótfalu
      • Visegrád
    • Pilisvörösvári járás
      • Pilisvörösvár
      • Pilisborosjenő
      • Pilisszántó
      • Üröm
    • Szobi járás
      • Szob
      • Kismaros
      • Kóspallag
      • Márianosztra
      • Nagymaros
      • Szokolya
      • Verőce
      • Zebegény
    • Váci járás
      • Vác
      • Sződliget
    • Dunakeszi járás
      • Dunakeszi
      • Göd
    • Esztergomi járás
      • Esztergom
      • Dömös
      • Pilismarót

Pilisvörösvári járás hírei

Pilisvörösvári járás

Andrusch-Fóti Mária és Müller Márta (2009)

Andrusch-Fóti Mária és Müller Márta (2009)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

A vörösvári “sváb” (bajor) nyelvjárás megőrzése, leírása és az utódoknak való továbbadása terén kifejtett kiemelkedő közös munkájukért

Andrusch-Fóti Mária

Pilisvörösvárért emlékérem
megosztott díjként Müller Mártával

Andrusch-Fóti Mária 1934. augusztus 10-én született Pilisvörösváron. Tanítói pályafutását 1953. július 1-jén, Hollókőn kezdte. 1954-ben férjhez ment, s hazatért szülőfalujába. Azóta Pilisvörösváron él, itt nevelte fel 4 fiát, Józsefet, Pétert, Jánost és Istvánt.

1954 őszétől nyugdíjazásáig, 1993. december 30-ig, dolgozott Pilisvörösváron az általános iskolában mint tanítónő. Húsz éven keresztül volt az iskola gyermek- és ifjúsági felelőse. Szakmai felkészültsége, a szülőkkel kialakított jó kapcsolata elismerést váltott ki a kollégái s a település lakói körében egyaránt. Tanítványai megalapozott tudással kerültek ki a kezei közül. Nyugodt, kiegyensúlyozott egyénisége meghatározó volt a tantestületben. Munkáját az igényesség és a gyermekszeretet jellemezte.

Pedagógiai munkájának elismeréseként az évek során alábbi kitüntetéseket vehette át:
1983.: Kiváló Úttörővezető,
1986.: Kiváló Munkáért Érdemérem,
2006.: az Oktatási Miniszter által adományozható Karácsony Sándor Díj.

1990-ben, a rendszerváltozást követő első önkormányzati választáson megválasztották önkormányzati képviselőnek. Az Oktatási Bizottság tagjaként és a Szociális és Népjóléti Bizottság elnökeként és tanácsnokként végezte munkáját.
Egyik fő feladatának tartotta a helyi szociális intézményrendszer, a szociális háló kiépítését. Irányítása alatt, a Képviselő-tesztület döntése alapján a volt “Szaki” elhanyagolt épületét a helyi vállalkozók önzetlen munkájával és anyagi támogatásával átalakították egy szociális feladatokat ellátó intézménnyé. 1991 karácsonyán nyílt meg a Napos Oldal Szociális Központ, melyet 50 idős pilisvörösvári lakos vett birtokba. Mida néni élete egyik nagy örömének tartja, hogy a Városi Napos Oldal Szociális Központ létrehozásában aktívan részt vehetett.

Néhány évvel ezelőtt Tokodi Bence atya azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy tanítsa meg őt és barátait svábul. Meglepődött a szokatlan kérésen, elmondta, hogy Pilisvörösváron ennek nincsenek előzményei, nincs irodalma, nyelvtana, a helyi nyelven nem tudnak írni és olvasni. Ennek ellenére a kérésnek eleget tett, mert nemes feladatnak tartotta azt, hogy ősei nyelvét életben tartsa.

28 felnőtt számára, a mai Friedrich Schiller Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium egyik tantermében 3 éven át tanította a pilisvörösvári sváb nyelvet.
Megtanultak közösen írni, olvasni, s beszélgettek svábul. Sok örömet okozott neki ez a kihívás. Egy évig Pilisszentivánon is oktatott.

A tanfolyamon ismerkedett meg Dr. Müller Mártával, aki kezdeményezte a Kriaz kaut! – Grüß Gott! című nyelvjáráskönyv megírását. Nagy lelkesedéssel fogadta a gondolatot, hiszen tudta, hogy így biztosíthatják azt, hogy a következő generációk is megismerjék őseik nyelvét. Ezt a munkát is, mint eddig mindig, kitartással, nagy odaadással és lelkesen végezte. Sok nehéz, de vidám órát töltöttek együtt a könyv írása közben.

A könyv mottójának a következőket írta: “Mi, a Magyarországon született svábok magyarok vagyunk, de az anyanyelvünk az őseink nyelve. Azért készült ez a könyv, hogy a pilisvörösvári német nyelvjárást gyermekeink és unokáik is megismerjék, és így megőrizzük kultúránk egy szeletét.”

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Andrusch-Fóti Máriának a vörösvári “sváb” (bajor) nyelvjárás megőrzése, leírása és az utódoknak való továbbadása terén dr. Müller Mártával kifejtett kiemelkedő közös munkájuk elismeréseként megosztott díjként Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2009. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/andrusch-foti-maria-es-muller-marta-2009

Német Nemzetiségi Vegyeskórus (2010)

Német Nemzetiségi Vegyeskórus (2010)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Két évtizedes magas színvonalú énekkari tevékenységükért, valamint a német nemzetiségi hagyományok ápolása terén kifejtett kiemelkedő munkájuk elismeréseként.

Határozat: 168/2010. (IX. 23.) Kt.

Pilisvörösvárért emlékérem

A Német Nemzetiségi Vegyeskórus 1989. január 30-án, 18 alapító taggal alakult meg, Pilisvörösvár fennállása 300 éves jubileumi ünnepségeinek idején. A kórust megalakulásakor Hidas György tanár úr vezette, s a kórus kezdetben az általa gyűjtött sváb népdalokat énekelte.

1990-től Neubrandt Ferenc és felesége, Piroska irányítja a kórust. Ők új távlatot nyitottak az énekesek számára, hiszen szívós és fáradhatatlan munkával a kétszólamú német népdalok mellett egyre több klasszikus 4 szólamú kórusművet tanítottak be a kórusnak.

Az énekkar tevékenyen részt vesz a város német nemzetiségi és egyházi hagyományainak ápolásában. Rendszeresen fellépnek a Farsangtemetés, a Májusfaállítás- vagy bontás, a Hősök napi megemlékezés, a Szüreti felvonulás, az őszi Német Nemzetiségi Délután rendezvényein. Rendszeres résztvevői a soproni német kulturális hétnek, valamint a német nemzetiségi kórusok számára rendezett egyéb kórustalálkozóknak.

Szoros és kölcsönösen jó kapcsolatot ápolnak többek között a pilisszentiváni, a solymári, a budakeszi, a taksonyi, a szendehelyi és a dunaharaszti német nemzetiségi kórusokkal. A kapcsolattartás jegyében több alkalommal rendeztek kórustalálkozót Pilisvörösváron, s eleget tettek más kórusok meghívásainak.

Részt vesznek a testvérvárosi kapcsolatok elmélyítésében is. Nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki pl. a gröbenzelli énekkarral, 2004-ben ők látták vendégül a német kórust.

Néhány fontosabb siker az elmúlt 30 év fellépéseiből:

  • 1998. október: a Magyarországi Német Énekkarok I. Országos Fesztiválja,
  • 2005. október: sikeres szerepelés a fertőrákosi kőfejtőben megrendezett Nemzetközi Operagálán,
  • 2006: emlékezetes részvétel a Magyarországi Németek 10 Éves Jubileumi Ünnepségén a Kongresszusi Központban,
  • 2006: kortárs magyar oratóriumi koncert Mohácson, a “mohácsi vész” évfordulóján,
  • 2010. június 26.:  Részvétel a Magyarországi Németek Egyházi Szekciója által szervezett kórustalálkozón Pécsett, a kultúra fővárosában, a Székesegyházban, ahol 500 énekes adott nagy sikerű közös koncertet, melyet a Pécsi Körzeti Stúdió is rögzített.

A kórustagok vallási kötődése is igen erős, ezért gyakran lépnek fel egyházi rendezvényeken is. Évek óta nagy sikerrel rendezik meg a Vörösvári Napok alkalmából a nagytemplomban a “búcsúi koncertet”. Ezen fellépéseiket rangos pilisvörösvári zenészek, énekesek vendégszereplései gazdagítják.

A kórus az elmúlt években több minősítő hangversenyen is részt vett, nagy sikerrel.

  • 2000-ben aranykoszorús helyezést,
  • 2004-ben és 2007-ben dicséretes arany minősítést,
  • 2010-ben  kitüntetéses arany helyezést értünk el.

Az elmúlt bő húsz éve alatt a kórus tagjai baráti társasággá kovácsolódtak. Hitvallásuk: a zene, a dal, a közös éneklés nemcsak örömet nyújt, hanem formálja, neveli is az embereket, és így jó szándékú, békés közösséget alkothatnak. A kórustagok sok időt áldozva készülnek fellépéseikre, tanulják az új dalokat. Lelkesen, magas szakmai színvonalon énekelnek, a közönséget magával ragadva. Tevékenységük példaértékű, vendégszerepléseik során méltón képviselik városunkat.

Pilisvörösvár Város Önkormányzata a Német Nemzetiségi Vegyeskórus részére két évtizedes magas színvonalú énekkari tevékenységéért, valamint a német nemzetiségi hagyományok ápolása terén kifejtett kiemelkedő munkájának elismeréseként Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2010. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/nemet-nemzetisegi-vegyeskorus-2010

Draxler Éva (2010)

Draxler Éva (2010)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

posztumusz

A helyi kultúra és közművelődés terén kifejtett kiemelkedő munkájának elismeréseként.

Határozat: 167/2010. (IX. 23.) Kt.

posztumusz Pilisvörösvárért emlékérem

Draxler Éva 1968. július 13-án született Budapesten.

Általános iskolai tanulmányait Pilisvörösváron végezte el, majd 1986-ban szakközépiskolai érettségi bizonyítványt szerzett.

Tanulmányait követően a Ferroglobusz vállalatnál pénzügyi előadóként, majd 1987. október 23-tól a Templom Téri Általános Iskolában iskolatitkárként dolgozott.

1994-től a Cziffra György Alapfokú Művészetoktatási Intézményben helyezkedett el, szintén iskolatitkárként. Az új munkahely meghatározó fordulatot hozott életében. Iskolatitkári feladatainak ellátása mellett ugyanis aktívan részt vett a zeneiskolai ünnepségek szervezésében. Elhatározta, hogy ezen munkájához megszerzi a szükséges szakképesítést. Ennek érekében beiratkozott a Janus Pannonius Tudományegyetemre művelődésszervező szakra, ahol diplomáját 1999-ben vehette át.

A diploma birtokában 2002-ben művelődésszervezőként helyezkedett el a Közösségi Házban (ma Művészetek Háza), ahol 22 gyermekből álló színjátszó csoportot szervezett. A hagyományos karácsonyi koncertek utáni színpadi darabokat minden évben ő írta és rendezte, ő tanította be a gyermekeknek, s vitte színpadra hatalmas sikerrel. Utolsó karácsonyi darabját betegágyában írta 2007-ben.

A Szebb Környezetért Egyesület felkérésére is írt darabot, melyet szintén sikeresen mutattak be. Az általános iskolák kisiskolásai részére a közlekedéssel kapcsolatos, tanulságos műsort szervezett. Aktívan részt vett a nagyobb városi ünnepségek, így a március 15-i, október 23-i, az augusztus 20-i ünnepségek és a Vörösvári Napok szervezésében, lebonyolításában.

Minden lehetőséget megragadott a gyermekek felkészítésére. A Halász és az Ifrit című mesejátékot a színjátszó csoporttal több környékbeli településen is bemutatták. Az elvarázsolt mesekönyv című darabot, melyet Pedagógusnapra készített, szintén több helyszínen adták elő, többek között a Városi Napos Oldal Szociális Központban. A Művészetek Házának 2006 végére tervezett átadására is készült egy darabbal, melynek címe Tea ötkor. Az átépítés elhúzódása miatt azonban a darab bemutatása az általános iskolákban történt meg.

Draxler Éva iskolatitkári munkáját mindig lelkiismeretesen, példamutatóan, rendkívül szerényen végezte, közművelődési munkáját pedig óriási hivatástudattal, hittel, lelkesedéssel, az emberek jóra, szépre nevelésének szándékával. A gyermekekkel türelmes és megértő volt. Igyekezett számukra lehetőséget biztosítani arra, hogy tehetségüket, képességüket bemutathassák.

Munkája mellett fontos volt számára a család. Édesapja, akit korán elveszített, édesanyja és testvérei, akikkel nagyon sokat foglalkozott, s akik az ő hiányát a mai napig érzik, nap, mint nap.

Éveken át küzdött a súlyos kórral, mely szervezetét fiatalon megtámadta. Egy időben úgy tűnt, hogy meggyógyult, de aztán kiújult a betegség, s hosszas szenvedés után, 2008. április 19-én, 39 éves korában hunyt el.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Draxler Évának a helyi kultúra és közművelődés terén kifejtett kiemelkedő munkájának elismeréseként posztumusz Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2010. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/draxler-eva-2010-1

Kovács László Kertbarát Kör (2011)

Kovács László Kertbarát Kör (2011)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Határozat: 195/2011. (IX. 29.) Kt.

A kertészeti, a szőlőművelési és a borászati kultúra fejlesztése, művelése és terjesztése terén végzett négy évtizedes kiemelkedő tevékenysége, valamint kiemelkedő közösségépítő tevékenysége elismeréseként.

A pilisvörösvári Kertbarát Kör hivatalosan éppen 40 évvel ezelőtt, 1971. április 18-án alakult meg egy kertet szerető baráti társaságból, a jegyzőkönyv tanúsága szerint a “helyi természeti kultusz fellendítése érdekében.” Az említett kertszerető csoportosulás 1960-tól 10 éven át dr. Kovács László irányításával működött, általa szerették meg a baráti társaság tagjai a kertművelés szépségeit.

Az alapító tagok Andrusch Péter, Peller Márton, Ipolyvölgyi Jakab, Temesvári György, Kerék József, Schreck János, Richtár Ferenc, Rupf István, Hippeler Lajos, Fülöp Imre, Neubrandt János, Kimmel János, Hidas József, Wéber Márton, Wenczl István, Uri József, Denk Gyula, Kaszab László, Albel István és dr. Kovács László voltak.

Az alakuló ülésen megválasztották a vezetőséget: Kaszab Lászlót elnöknek, Kerék Józsefet és Schreck Jánost vezetőségi tagnak, Albel Istvánt pénztárosnak, dr. Kovács Lászlót pedig szakmai vezetőnek kérték fel. Az 1971. május 9-i tagértekezlet jóváhagyta az alapszabályt, melynek 2. pontja szerint a kör a továbbiakban a  “Kertbarátok Köre, Pilisvörösvár” nevet viseli, és annak lefektetett szabályait betartva működik.  A 20 fős alakuló létszám az első év végére a hivatalos feljegyzések szerint 37 főre emelkedett, majd a 1972-es év végére már elérte az 52 főt. A további években 55-60 fő körül mozgott a taglétszám.

1984-ben meghalt Kaszab László alapító tag, aki 13 évig volt elnöke a körnek. 1985 januárjában Hargita Pétert választották meg elnöknek, ő azonban néhány hónap múlva ugyancsak elhunyt. 1986-ban ezért ismét elnököt választottak, Guth István személyében. Ugyanebben az évben Dr. Kovács László, a Kör szakmai vezetője 25 éves kertbaráti tevékenysége után megvált a körtől, nyugdíjba vonult. A kör szakmai vezetését Manhertz Márton kertészmérnök vállalta el. 1988 januárjában Guth István elnök fel akarta oszlatni a Kört, de Schreck János vállalta a Kör vezetését, így őt választották meg elnöknek, s a Kör életben maradt. Schreck János a kör szakmai vezetőjének Pekó József kertészmérnököt, a MÉM osztályvezetőjét kérte fel.

Schreck János 20 éven keresztül vezette a Kertbarát Kört, amelynek tagjai a szabadföli növénytermesztés mellett egyre több figyelmet fordítottak a szőlőtermesztésre, és termelt boraikat minden áprilisban összemérték. Kezdetben sok volt a nehézség, a régi tőkés művelés, a számtalan elavult fajta, a sok direkt termő szőlő, a nem kellő szakértelem “guggolós” borokat produkált. Látva a nehézségeket Pekó József felkérte tanácsadónak volt kollégáját, Tóth Mihály főborászt, a Borászati Kutatóintézet igazgatóját, aki szívesen osztotta meg a Kör borászkodó tagjaival gazdag tapasztalatait, szakmai tudását. Mint a bíráló bizottság elnöke, tevékenységét haláláig, 2009-ig szívesen végezte.

Tóth Mihály irányításával a tagság borainak minősége évről évre javult: eltűntek az ízben, illatban, zamatban jellegtelen borok, és már nem kellett szégyenkezni a zsűri előtt. Az éves borversenyeken a kezdeti 20-25-ről 35-40-re emelkedett a benevezett borok száma.

2008 januárjában – 20 éves elnöki szolgálat után – kora és egészségi állapota miatt Schreck János elnök felmentését kérte, s új elnöknek – régi vezetőségi tagságára való tekintettel – Ludvig Károlyt javasolta. Javaslatára a tagság egyhangú szavazással Ludvig Károlyt választotta elnöknek, aki azóta is szívvel-lélekkel vezeti az egyesületet.

Az egyesület minden hónapban előadásokat szervez, ezáltal is gyarapítva tagjainak tudását, felkészültségét. Minden évben szakmai kirándulást szerveznek, hogy megismerjék az ország más területein végzett kertészeti és borászati tevékenységet. Jártak már pl. a Pécsi Szőlészeti Kutatóintézetben, egy szekszárdi borászatban, a Gödöllői Egyetem Tangazdaságában, egy egri borászatban stb.) Célul tűzték ki, hogy a díszkertek mellett – amelyek a XX. sz. végén terjedtek el Vörösváron – visszahozzák a régmúlt kertek hangulatát. A portákon a díszkert mögött/mellett egy-egy gyümölcsfa, bogyósgymölcs és egy kis konyhakert is elfér.

A Kertbarát Kör évtizedek óta jelentős szerepet vállal a helyi közéletben is. Hármas jelszavuk – “Kertészkedj, művelődj, barátkozz!” – az utóbbi időben még két fontos tényezővel bővült: “Védd a természetet és fogyassz magyar terméket!” A Kör tagjai a legtöbb városi rendezvényen ott vannak. A Vörösvári Napok keretében megrendezett terménykiállításuk mindig nagyon sok látogatót vonz. A Szüreti felvonulás elképzelhetetlen lenne a kertbarátok nélkül, akik út közben kocsijukról szőlővel, musttal kínálják a vendégeket, az út végén, a Gimnázium udvarán pedig – a Nyugdíjas Klubbal együttműködve – zsíros kenyérrel és borral kedveskednek a megfáradt felvonulóknak. 2011-ben “Az én kertem” címmel rajzpályázatot hirdettek az óvodások és iskolások körében, hogy felkeltsék a gyermekek érdeklődését a kertészkedés iránt.

Az ország különböző tájaira kiterjedő kapcsolataik révén terjesztik Pilisvörösvár jó hírét. Kapcsolatokat ápolnak a dunabogdányi, a pomázi, az egri, az esztergomi, a jászkiséri, a budapesti és a felvidéki Kürti Kertbarát Körrel. Minden év végén, decemberben egy vacsora és az újbor kóstolása mellett értékelik a Kör éves tevékenységét, s ilyenkor meghívják a környék kertbarátait is.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) Kt. sz. rendeletében biztosított jogkörében eljárva a Kovács László Kertbarát Kör részére a kertészeti, a szőlőművelési és a borászati kultúra fejlesztése, művelése és terjesztése terén végzett négy évtizedes kiemelkedő tevékenysége, valamint kiemelkedő közösségépítő tevékenysége elismeréseként Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2011. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/kovacs-laszlo-kertbarat-kor-2011

Feldhoffer János (2011)

Feldhoffer János (2011)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Határozat: 194/2011. (IX. 29.) Kt.

Négy évtizedes magas színvonalú fúvószenészi és zenekarszervezői tevékenysége, a német nemzetiségi fúvószenekari hagyományok és az egyházi fúvószenei hagyományok ápolása, valamint a testvérvárosi kapcsolatok kialakítása és ápolása terén kifejtett kiemelkedő munkája elismeréseként.

Feldhoffer János 1957. március 23-án született Budapesten. Általános iskolai tanulmányait Pilisvörösváron végezte, majd Budapesten a Váci úti Katona József  Szakmunkás és Szakközépiskolában szerszámkészítő szakmát szerzett.

A zene már kiskorától érdekelte. Szomszédságukban lakott a Wenczel-család, amelyben szinte mindenki játszott valamilyen hangszeren. Megtetszett neki a hangszerjáték, s szüleit addig-addig kérlelte, míg beíratták a zeneiskolába, szolfézsoktatásra. Két év után választhatott hangszert, s választása a trombitára esett. Hetente kétszer járt zeneórára, először Solymárra, majd két év után Pilisszentivánra, a Kultúrházba. Trombitatanára kezdettől fogva Németh János volt, aki nagy türelemmel, odaadással tanította őt is. Ezzel egy időben a Peregi-zenekar vezetőjéhez, Peregi bácsihoz is járt, aki a sramlizene rejtelmeibe vezette be.

14 éves korában,1971-ben lett a Mauterer-zenekar utódjának, a Vörösvári Jóska bácsi által vezetett Fúvószenekarnak a tagja. 1978-tól 1980-ig a Zalaegerszegi Helyőrségi Katonazenekarba került sorkatonaként, ahol 1. szárnykürtösként szolgált. A katonazenekarban eltöltött idő meghatározó volt a zenei pályáján. Leszerelése után, 1982-ben átvette Vörösvári Jóska bácsitól a Fúvószenekar vezetését. A zenekarnak akkor 14 tagja volt, s már játszottak benne a mai zenekar középkorú tagjai. 1984-ben megalapította a Pilischer Sramli zenekart, melyben a mai napig aktívan játszik.

1989-ben a vörösvári búcsú alkalmából a Mauterer-zenekar a könyvtárudvarban játszott, Feldhoffer János vezetésével. A Gerstettenből hazalátogató Eduard Gilitzer úrnak – aki Gerstettenben a fúvószenei egyesület pártoló tagja – megtetszett a játékuk, s felajánlotta, hogy szívesen segítene a zenekar felfejlesztésében. Ennek révén hamarosan megalakult a Fúvószenei Egyesület, amely ettől kezdve jelentős támogatást adott a zenekarnak. Feldhoffer János a régi tagokhoz újakat toborzott, s így sikerült a létszámot rövid idő alatt 30 főre bővíteni. A zenekar azóta is kitűnő kapcsolatot ápol a gerstetteni fúvószenekarral – egymást rendszeresen meghívják vendégszereplésre, személyes barátságok is szövődtek.1996-ban a IX. Országos Minősítésen a “Német Nemzetiségi Zenekar” kategóriában “Fesztiválzenekar” minősítést kaptak. Az első CD-jük 1997-ben jelent meg, “Jeder echte Werischwarer” címmel, a második 2004-ben “Wir grüßen mit Musik” címmel, a harmadik 2005-ben, ami egy válogatás CD volt.

2002-ben a pilisvörösvári fúvószenekar közhasznú egyesületté alakult, az elnöki teendőket azóta Feldhoffer János látja el, lelkiismeretesen, nagy odaadással. Vezetése alatt a zenekar a következő jelentősebb eredményeket érte el: 2003-ban a Nagymányoki Országos Fúvószenekari fesztiválon a zenekart a 7. helyre sorolták. 2005-ben az egyesület Pilisvörösvárért Emlékérmet kapott. 2008 decemberében a Művészetek Háza által adományozott művészeti díj zenei díjában részesültek. 2009-ben, a Magyarországi Németek Ének- Zene és Tánckarok Országos Szövetsége (Landesrat) által Taksonyban megrendezett minősítésen a zenekar kiemelt Arany Diploma-minősítést kapott.

Feldhoffer János negyven év óta szolgálja zenéjével Pilisvörösvár közösségét, kiemelkedő szerepet tölt be az egyházközség és a város zenei életében. Szinte elképzelhetetlen nélküle az úrnapi körmenet, a bérmálás, az Erdei kápolnai pünkösdi búcsú, a farsangtemetés, a Hősök Napja, a májusfaállítás, a szüreti felvonulás, a Schwabenfest. Nemzeti ünnepeinken, március 15-én és október 23-án szintén az ő vezetésével játssza a Német Nemzetiségi Fúvószenekar a Himnuszt, a Szózatot, alkalmi indulókat.

Feldhoffer János célja a német nemzetiségi fúvószenei hagyományok megőrzése, a fúvószenei kultúra ápolása, a fiatalabb generációval való megismertetése és továbbadása. Fontosnak tartja a testvérvárosi kapcsolatok gondozását, ápolását, megőrzését. Második ciklusban képviselő a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Önkormányzatban. Lelkes szervezője testvérvárosok fúvószenekari találózóinak.

Feldhoffer János zenekari tagként és vezetőként 40 éve példát mutat zeneszeretetből, önzetlenségből, közösségi szellemből. Munkáját szerényen, alázattal végzi. Egyetlen célja, hogy örömet szerezzen közönségének. Vállalt munkáját mindig kitartóan, lelkiismeretesen, becsületesen, példamutatóan lája el. Családi élet példaértékű.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) Kt. sz. rendeletében biztosított jogkörében eljárva Feldhoffer János részére négy évtizedes magas színvonalú fúvószenészi és zenekarszervezői tevékenysége, a német nemzetiségi fúvószenekari hagyományok és az egyházi fúvószenei hagyományok ápolása, valamint a testvérvárosi kapcsolatok kialakítása és ápolása terén kifejtett kiemelkedő munkája elismeréseként Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2011. október 23.

 



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/feldhoffer-janos-2011

Zelenai István bányamérnök (2012)

Zelenai István bányamérnök (2012)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

bányamérnök

Határozat: 193/2012. (IX. 27.) Kt.

A pilisvörösvári bányászat írásos és tárgyi emlékeinek felkutatása, összegyűjtése és a nagyközönség számára történő bemutatása, valamint a bányászélet erkölcsi és szellemi értékeinek átörökítése terén kifejtett kiemelkedő munkájának elismeréseképpen.

bányamérnök

Pilisvörösvárért emlékérem

Zelenai István 1938. június 12-én született Pilisvörösváron, tősgyökeres helyi bányászcsaládban. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd osztályfőnöke, Berencsvári Gyuláné és igazgatója, Csonka József javaslatára 1952 szeptemberében a tatabányai Bányaipari Aknászképző Technikumban folytatta tanulmányait, ahol 1956-ban tett érettségi vizsgát.

A négyéves technikumi képzés ideje alatt, a nyári termelési gyakorlatokon a Tatabányai Szénbányákban és a Pilisi Szénbányákban dolgozott. Bányász-technikus gyakornokként a bányamentői és robbantómesteri tanfolyamot is elvégezte. Az érettségi vizsgát követően a Pilisi Szénbányáknál kezdett el dolgozni. Az első földalatti műszakot 60 éve, 1952 szeptemberében – 14 évesen – teljesítette a tatabányai VI-os akna bányaüzemben. A Pilisi Szénbányáknál eltöltött 10 éves munkaviszonyának ideje alatt levelező tagozaton bányamérnöki és bányagazdászi képesítést szerezett.

Szomorú és meghatározó sorsfordító év volt életében az 1955-ös esztendő, amikor édesapja csapatvezető vájárként másodmagával halálos kimenetelű üzemi balesetet szenvedett a dorogi VIII-as akna bányaüzemben. Ettől kezdve – mint legidősebb fiú – 17 évesen családfenntartóvá vált.

1961-ben megnősült. Keppler Katalinnal kötött házasságából egy gyermeke született, Hedvig, aki jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének főállású oktatója, egyetemi adjunktus, több német nyelvű könyv szerzője.

A hatvanas évek a családalapítás mellett a szakmai építkezés évtizede is volt Zelenai István számára. Sikeres bányahatósági vizsgát tett, ezek után a bánya műszaki vezetői termelésszervezési és irányítási feladatokkal bízták meg. 1966-ban az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség műszaki állományába helyezték.  10 évig a dorogi és pilisi szén- valamint az ásványbányák bányahatósági felügyeletét látta el.

Szakértelmét Németországban is kamatoztatta: a 70-es években Észak-Rajna-Wesztfáliában dolgozott, nem messze Düsseldorftól. A kirendeltség- és a műszaki vezetői feladatok végzésére kapott megbízás alapján 5 évig vezette ezt a vállalkozást.
A Németországból történt hazajövetele után az újonnan épülő Lencsehegy II. bányaüzem építési és üzembe helyezési munkálatokban vett részt.

A bányaiparban eltöltött 38 évi szolgálat után, 1990. évben vonult nyugdíjba.

Zelenai István munkáját mindig magas szaktudással, lelkiismereten, becsületesen, megbízhatóan és emberségesen látta el. Fontosnak tartotta a szakmai fejlődést, az új kihívásokat. Minden munkakörében helytállt, vezetői és beosztottjai egyaránt elismerték.

Magánemberként szenvedélye a vitorlázó repülés volt. Még tizenévesen kezdte a modellezéssel, majd a tatabányai években kezdett el repülni. Tehetsége leginkább hobbipilótaként bontakozott ki. Csak hetvenéves kora felett hagyta abba az aktív repülését – nem is az egészségi állapota, hanem a bányászemlékek kutatása miatt, mely ettől kezdve második szenvedélyévé vált:

  • 2008-ban, a Pilisvörösvári bányászsztrájk 80. évfordulóján az önkormányzattal és a Pilisi Bányász Szakszervezettel együttműködve nagyszabású ünnepséget szervezett, és létrehozta a “Bányász emlékszobá”-t. A tárgyi emlékek gyűjtését, archiválását az óta is végzi, folyamatosan bővíti a “Bányász Emlékszoba” gyűjteményét.
  • 2010-ben az ő tervei alapján kezdődött el a Rákóczi utcai játszótér mögött a Bányász emlékpark kialakítása a tér rendezésével és az 1928-as emlékmű elhelyezésével.
  • 2011-ben a Lipót akna bányaüzem bezárásának 70. évfordulóján folytatódott az emlékpark kialakítása, elkészült a Bányászcsille emlékmű.
  • 2012-ben a Vásár téri Német Nemzetiségi Általános Iskolában Fogarasy Attila tanár úrral együttműködve nagyszabású bányász projektnapot szervezett, melynek keretében bányászati témájú vetélkedőt szerveztek, s az iskola alagsorában megépítették a “Suli Táró”-t.
  • A Vörösvári Újságban a bányászattal kapcsolatban számtalan írása jelent meg az elmúlt években.
  • Jelenleg a pilisvörösvári bányászat történetéről szóló könyvén dolgozik, melyhez már rengeteg adatot, dokumentumot és fotót gyűjtött össze. 

Zelenai István a bányászemlékek átörökítésével saját hitvallása szerint azt csinálja, ami “erkölcsi kötelessége”. Meggyőződése szerint a bányával kapcsolatos tárgyi eszközök, dokumentumok gyűjtése és bemutatása azért fontos, mert a mai felgyorsult világban gyakran már a közelmúltra sem emlékszünk, nemhogy eleink életére. A vörösvári családok jelentős részének élete pedig megírhatatlan a bányászmúlt nélkül, hiszen alig van olyan helybéli, akinek felmenői között ne lett volna bányász.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) Kt. sz. rendeletében biztosított jogkörében eljárva Zelenai István nyugalmazott bányamérnök részére a pilisvörösvári bányászat írásos és tárgyi emlékeinek felkutatása, összegyűjtése és a nagyközönség számára történő bemutatása, valamint a bányászélet erkölcsi és szellemi értékeinek átörökítése terén kifejtett kiemelkedő munkájának elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2012. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/zelenai-istvan-banyamernok-2012

Neubrandt Ferenc és Neubrandt Ferencné (2012)

Neubrandt Ferenc és Neubrandt Ferencné (2012)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Határozat: 194/2012. (IX. 27.) Kt.

A pilisvörösvári Német Nemzetiségi Vegyeskórus szakmai irányítása, valamint a német nemzetiségi kultúra megőrzése és átörökítése terén kifejtett két évtizedes áldozatos munkájuk elismeréseképpen. (Megosztott díj.)

Megosztott Pilisvörösvárért emlékérem

Neubrandt Ferenc

1936. január 19-én született Pilisszentivánon, hagyománytisztelő sváb családban. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd géplakatos szakmát szerzett. Első munkahelye 1953-ban a Budapesti Autóvillamossági Művek volt. 1957-től 1959-ig a Pilisszentiváni Kőszénbányában dolgozott csillésként, majd visszatért a Budapesti Autóvillamossági Művekhez. 1962-ben a PEMŰ-ben helyezkedett el géplakatosként. Munka mellett elvégezte Budapesten az Általános Gépipari Technikumot. 30 éven át dolgozott a PEMŰ-ben, egészen 1992-es nyugdíjba vonulásáig.

Neubrandt Ferencet mindig vonzotta a zene. Orgonatanulmányait magánúton végezte el. 1956 végétől – több mint 45 éve – végzi kántori szolgálatait a pilisszentiváni katolikus templomban. 1996-tól a magyarországi német nemzetiségi kórusokat, zenekarokat és táncegyütteseket tömörítő LANDESRAT egyházzenei szekciójának vezetője. Munkájában mindig következetes, önmagával és másokkal szemben magas követelményeket támasztó, kitartó, nagy munkabírású ember. Tevékenységét 1996-ban szülőfaluja Pilisszentiván Község Díszpolgára címmel, 2011-ben XVI. Benedek pápa Apostoli áldással ismerte el.

Neubrandt Ferencné sz. Gátas Piroska

1939. július 23-án született Pilisszentivánon, sváb család gyermekeként. Általános iskolai tanulmányait Pilisszentivánon végezte el, majd 1956-ban óvónői képesítést szerzett a budapesti Brunszvik Teréz Óvónőképző Intézetben. 1957-től 2004-ig, nyugdíjba vonulásáig a Pilisszentiváni Óvodában dolgozott német nemzetiségi óvónőként.

Munkáját szülők, gyermekek egyaránt nagyra becsülték. A gyermekek felé mindig nagy szeretettel fordult. Kiemelt figyelmet fordított a nemzetiségi hagyományok továbbadására. A zene és az ének az ő életének is fontos meghatározója volt gyermekkora óta. Tevékenyégéért 1992-ben Zenei Kultúráért Érdemrendet, 1995-ben Brunszvik Teréz Díjat, 2008-ban Pilisszentivánért Emlékérmet kapott.

Közös kórusvezetői munka

Neubrandt Ferencben és Piroskában a zene iránti szeretet és tisztelet még általános iskolás korukban, az iskolai énekkarban alakult ki, a Pilisszentiváni Kultúrcsoportban erősödött meg, s később egyre fokozódott. 1973-ban közös elhatározással, Kovács Lajos karnagy úr szakmai segítségével, 8 fővel megalapították a Pilisszentiváni Vegyeskórust. A kórus létszáma nagyon gyorsan 35, majd 45 főre gyarapodott. A kórus vezetése mellett Feri bácsi és Piroska néni minden lehetőséget megkeresett annak érdekében, hogy zenei téren képezhessék magukat. 1982-ben “C”, majd “B” kategóriás kórusvezetői képesítést szereztek. Karnagyi klubokba jártak, számtalan továbbképzésen vettek részt hazánkban és a határon túl is. A Pilisszentiváni Vegyeskar elismert hírnöke lett a Buda-környéki német nemzetiségi népzenének. A vegyeskari és a népzenei minősítéseken is kimagasló eredményeket ért el.

1990-ben a Neubrandt házaspár egy újabb nagy vállalkozásba kezdett: Péts József kórustitkár kérésére elvállalták a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Vegyeskórus vezetését is. Ez a kórus 1989. január 30-án, Mirk Józsefné sz. Nick Terézia kezdeményezésére, Hidas György tanár úr vezetésével alakult 18 alapító taggal, de ekkorra árván maradt. A Neubrandt-házaspár új távlatokat nyitott az énekkar számára azzal, hogy szívós és fáradhatatlan munkával a kétszólamú német népdalok mellett egyre több klasszikus 4 szólamú kórusművet tanítottak be az igazi közösséggé kovácsolódott kórusnak. Gyakran léptek fel nemcsak Pilisvörösváron, a különböző városi és egyházi ünnepségeken, hanem az ország sok más helyén is kórusversenyeken, nemzetiségi fesztiválokon. A fellépéseken számtalan hazai és nemzetközi elismerést szereztek: 2000-ben aranykoszorús minősítést, 2004-ben és 2007-ben dicséretes arany minősítést, 2010-ben  kitüntetéses arany helyezést értek el.

Az elmúlt két évtizedben a Neubrandt-házaspár az általuk irányított kórusok műsoraival sok kellemes órát szerzett fellépései során a hallgatóságnak. Karnagyi munkájukat többször is elismerték: 2004-ben a Magyarországi Németek legnagyobb kitüntetését a “Goldene Nadel” (Aranytű) díjat, 2007-ben a Stefan Kerner Díjat – a nemzetiségi kórusmunkáért járó kitüntetést vehették át. A kórustagok szeretete, tisztelete és ragaszkodása ma is erőt ad számukra közös munkához.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) Kt. sz. rendeletében biztosított jogkörében eljárva Neubrandt Ferenc és Neubrandt Ferencné karnagyok részére a pilisvörösvári Német Nemzetiségi Vegyeskórus szakmai irányítása, valamint a német nemzetiségi kultúra megőrzése és átörökítése terén kifejtett két évtizedes áldozatos munkájuk elismeréseképpen megosztott Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2012. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/neubrandt-ferenc-es-neubrandt-ferencne-2012

Bányai József asztalosmester (2013)

Bányai József asztalosmester (2013)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

asztalosmester

Az európai hírű, Magyarországon piacvezető konyha- és fürdőszobabútor-gyártó cég, a Bányai Bútorok Kft. alapítójának több évtizedes kimagasló szakmai teljesítménye, a város gazdasági fejlődéséhez való jelentős személyes hozzájárulása, a város hírnevének öregbítése, valamint példamutató családi élete elismeréseképpen.

Pilisvörösvárért emlékérem

Bányai-Braun József 1939. május 15-én született Pilisvörösváron, mindkét ágon tősgyökeres sváb családban. Édesapja Braun József asztalos, édesanyja Szatura Mária, háztartásbeli.

Általános iskolát Pilisvörösváron végezte. Már 8-10 éves korában segített édesapjának az asztalosműhelyben. 14 éves korában Budapestre került a Práter utcai szakmunkásképzőbe. 1955-ben szabadult fel, jeles bizonyítvánnyal. Miután felszabadult, segéd lett a Szikra Ktsz.-ben. Nappal ott dolgozott, esténként pedig otthon segített édesapjának a kis műhelyében.

1965. július 24-én megnősült, Peller Annát vette feleségül. Két éven át a Braun szülőknél laktak, majd 1966-ban a Kápolna utcában építkezni kezdtek. A ház másfél év alatt elkészült, 1967 júniusában költöztek be. Az újonnan épült ház szuterénjében egy ideiglenes műhelyt rendezett be, amely homokos volt és fűtetlen, de mégis lehetővé tette, hogy önállóan vállaljon munkákat.

1968-ban munkahelyet váltott, Solymárra ment a PEVDI nevű faipari cég kísérleti műhelyébe.  Itt irodabútor prototípusokat terveztek, állítottak össze, és készítettek elő tömeggyártásra. Munka után otthoni műhelyében is sokat dolgozott: főleg mindennapi igényeket kielégítő bútorokat: asztalokat, ágyakat, szekrényeket, előszoba-falakat készített.

Közben sorra születtek meg gyermekei: József (1966), Péter (1968), Zita (1970) és Balázs (1975), s mivel a nagy család is már nehezen fért el a lakásban, a családi házat is bővíteni kellett.  

Egy idő után már nem győzte a munkát, s előbb sógorai segítettek be a termelésbe, majd solymári kollégái közül is többen. Hamarosan szűkké vált a családi ház szuterénjából és a mellette lévő garázsból kialakított műhely, ezért 1976-ban a családi ház mellé egy 40 m2-es új műhelyt építettek.

Az új műhely elkészülte után elhatározta, hogy kiváltja az ipart, “maszek” lesz. 1978. május 1-jén megkapta az iparengedélyt, s ettől kezdve csak otthon dolgozott, négy alkalmazottal és a segítő családtagokkal. Mivel teherautója még nem volt, lovaskocsival helyi fuvarosok szállították ki a bútorokat a megrendelőkhöz.

A vállalkozás virágzott, egyre nagyobb híre lett, egyre több munkájuk lett, így rohamosan nőttek ki minden helyiséget. 1980-ban ezért egy újabb, 58 m2-es műhelyrészt építettek, de rövid időn belül ezt is kinőtték, úgyhogy a nagyobb megrendeléseket az udvaron kellett összerakniuk.

Az első teherautót 1985-ben vette, ettől kezdve a kész bútorokat ezzel szállították. Ebben az évben ismerkedett meg Budapesten egy ’56-os disszidens magyarral, aki Svédországban konyhabútorokat gyártott, a legkorszerűbb technikával, csúcsszínvonalon. Meghívására meglátogatta őt Svédországban, s látva az ottani példát, elhatározta, hogy véglegesen a csúcsminőséget célozza meg a tömegáruk helyett.

1987-ben egy újabb 120 m2-es új épületszárnnyal bővíttették otthoni telkükön a munkaterületet. Ebben ki tudták alakítani a gépműhelyt, a kéziműhelyt, a festőműhelyt, a forgácslapolót és egy összeszerelő helyiséget. Így összesen már 300 m2-esre növekedett a Kápolna utcai asztalosműhely. Mikorra elkészült, már ismét az újabb bővítés tervén kellett dolgozniuk, mert ekkorra már nagyon komoly megrendeléseik voltak Németországból, Ausztriából.

1988-tól ráálltak a magas minőségi követelményű, egyedi formatervezésű konyhabútorok gyártására.

1989-ben a Budapesti Nemzetközi Vásáron önálló bemutatkozásuk volt. A nemzetközi szakma is felfigyelt rájuk: még abban az évben meghívást kapott egy müncheni kiállításra, s ettől kezdve rendszeresen jártak kiállításokra, szakvásárokra. Ugyanebben az évben sikerült megvásárolniuk a Bányai Bútorok mai telephelyét, ahol hitelből és pályázati támogatásból építették meg a mai üzemcsarnok első blokkját. Attól kezdve két helyen folyt a gyártás: a Kápolna utcai műhelyben és az iparterületi új, 1000 m2-es csarnokban.

A rendszerváltozást követő 10-12 év a Bányai József számára egy sikertörénet volt. Sorozatos exportnövelő állami pályázatok révén egyik fejlesztés követte a másikat: 1994-ben elkészült a csarnok második üteme (egy 600 m2-es új csarnokrész), majd 1997-ben a III. ütem (egy újabb 600 m2-es csarnokrész: szerelőműhely, irodák, raktár). A cég ettől az évtől viseli a Bányai Bútorok Kft. nevet (addig Bányai József egyéni vállalkozóként működött). 2000-ben elkészült a IV. ütem (egy 350 m2 területű raktár), a még ugyanebben az évben az V. ütem (egy 200 m2-es bemutatóterem).

A folyamatos fejlesztéseknek, az alkalmazott csúcstechnikának és a termékek magas minőségének köszönhetően a Bányai Bútorok Kft. ma a legjelentősebb magyarországi bútorgyárak közé tartozik, konyha- és fürdőszobabútor terén piacvezető. A cégnek jelenleg 50 alkalmazottja van, éves termelésük 500 millió forint körül mozog. A termelés egy 3000 m2-es üzemcsarnokban folyik, termékeiket folyamatosan három bemutatóteremben állítják ki (Pilisvörösvár, Szeged, Budapest).

Bányai József tehetségével, szorgalmával, kitartásával egy olyan vállalatot épített fel, amely a családi vállalkozások mintapéldája lehet Magyarországon, de bárhol Európában is. Ezzel nemcsak magának és családjának, hanem egész Vörösvárnak hírnevet és dicsőséget szerzett, jelentősen hozzájárult városunk fejlődéséhez.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Bányai József asztalosmesternek az európai hírű, Magyarországon piacvezető konyha- és fürdőszobabútor-gyártó cég, a Bányai Bútorok Kft. alapítójának több évtizedes kimagasló szakmai teljesítménye, a város gazdasági fejlődéséhez való jelentős személyes hozzájárulása, a város hírnevének öregbítése, valamint példamutató családi élete elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2013. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/banyai-jozsef-asztalosmester-2013

Sax László (2013)

Sax László (2013)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

A német nemzetiségi kultúra ápolása, a német nemzetiségi hagyományok átörökítése és a német nemzetiségi identitástudat erősítése érdekében kifejtett több évtizedes kimagasló tevékenysége elismeréseképpen.

Pilisvörösvárért emlékérem

Sax László 1948. november 25-én született Pilisvörösváron, tősgyökeres sváb családban. Az általános iskolát Pilisvörösváron végezte el, majd kőszobrász mesterséget tanult.

A szakmunkás oklevél megszerzése után, 1963-ban a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál helyezkedett el, ahol 26 éven át dolgozott, egészen 1989-ig, a rendszerváltásig. Fő munkahelye mellett 1973-tól egyéni vállalkozóként is tevékenykedik.

Munkája és a magánélet mellett a rendszerváltozás éveitől kezdve a helyi közéletben is aktív szerepet vállalt, először civil szervezetekben, majd választott képviselőként a nemzetiségi és a települési önkormányzatban is.

Alapító tagja a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Vegyeskórusnak (1989) és a Gradus Egyesületnek (1990), amely úttörő szerepet vállalt Pilisvörösváron a német nemzetiségi óvodai nevelésnek a rendszerváltozás utáni elindításában. Kezdeményezésére emlékezünk meg Pilisvörösváron évről évre a Hősök napjáról. 1994-től 1998-ig német kisebbségi önkormányzati képviselő, 1998-tól 2002-ig települési önkormányzati képviselő, 2002 októberétől mind a mai napig a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Önkormányzatelnöke. 1995-től a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának is tagja, 2011-től a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Mandátumvizsgáló, Vagyonnyilatkozati és Összeférhetetlenségi Bizottságának elnöke.

Két évtizede aktívan részt vesz a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában. Partnertelepüléseinken nemcsak az önkormányzatok és a civil szervezetek vezetőivel, hanem magánszemélyekkel és családokkal is állandó, közvetlen kapcsolatban van, ezáltal az egyik motorja a partnerkapcsolatoknak. Ugyanígy jó kapcsolatot ápol a környékbeli német nemzetiségi intézményekkel, egyesületekkel, német nemzetiségi önkormányzatokkal is.
A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökeként hosszú évek óta egyik fő szervezője a pilisvörösvári német nemzetiségi rendezvényeknek. Minden évben személyesen is szerepet vállal a farsangtemetési műsorban, a májusfaállításon és -bontáson, az erdei kápolna pünkösdi búcsúján, a Vörösvári Napokon, a tutajhúzó versenyen, a szüreti felvonuláson.

Az egyházközség munkájában is aktívan tevékenykedik. Felolvasóként közreműködik a német nyelvű szentmisén, a Nemzetiségi Vegyeskórus tagjaként pedig a kórus egyházi hangversenyein. Feleségével együtt szívesen veszi fel a sváb népviseletet. Lelkesen vesz részt a német nemzetiséggel kapcsolatos bármilyen munkában, minden jó ötletet támogatásra talál nála. Nagy türelme van a fiatalokhoz, szívesen mesél nekik, tanítja őket a hagyományok ápolására.

Családon belül is nagyon fontosnak tartja a német nemzetiségi kultúra ápolását, a német nemzetiségi hagyományok, tradíciók átörökítését, a nemzetiségi identitástudat erősítését. Három gyermekét és öt unokáját ebben a szellemben nevelte, neveli. Legnagyobb örömére mindhárom gyermeke jól beszél németül, s emellett különböző hangszereken is játszanak, ami a nemzetiségi hagyományápolás és hagyományőrzés egyik legfontosabb feltétele. Norbert fia a pilisvörösvári Cziffra György Alapfokú Művészeti Iskola, Zeneiskola harmonikatanáraként adja át a fiataloknak a német népzenei hagyományokat.

A hagyományőrző munkában kőszobrászként is részt vesz – nemcsak Pilisvörösváron, hanem a környék német nemzetiségű településeinek többségén. Az ő munkája Pilisvörösváron a II. világháborús német emlékmű, a Kálvária márványba gravírozott stációképei és a Kápolna utcai régi kút felújítása az Erdei kápolna közelében; Budaörsön ő végezte az ótemető német sírköveinek restaurálását; az ő műve Pusztavámon a kitelepítési emlékmű, Solymáron a betelepülési emlékmű, ill. a helytörténeti múzeum főablakkereteinek restaurálása, Pilisszentivánon a Bem utcai Bildstock (képkő) restaurálása, Budajenőn egy útszéli kereszt restaurálása. 2009-ben 45 éves kőszobrászi munkásságért “Aranykoszorús mester” címet kapott.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Sax László, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke részére a német nemzetiségi kultúra ápolása, a német nemzetiségi hagyományok átörökítése és a német nemzetiségi identitástudat erősítése érdekében kifejtett több évtizedes kimagasló tevékenysége elismeréseképpen Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2013. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/sax-laszlo-2013

„A Tempo” Koncertfúvós Zenekar (2014)

„A Tempo” Koncertfúvós Zenekar (2014)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Határozat: 133/2014. (IX. 25.)  Kt.

Két évtizedes művészei tevékenységéért, a hagyományos indulók és polkák, az igényes könnyűzene, a fúvószenekarra írt koncertdarabok, a szimfonikus komolyzenei átiratok és filmzenék magas színvonalú előadásáért és népszerűsítéséért, valamint a város kulturális életében végzett kiemelkedő tevékenységéért.

Pilisvörösvárért emlékérem

A Cziffra György Zeneiskola és Művészeti Iskola Ifjúsági Fúvószenekara 1994-ben alakult meg, Hoós Sándor karmester, akkori igazgató és trombitatanár vezetésével. A zenekar megalakulásának célja egyértelműen az volt, hogy a hangszeres oktatásban részt vevő tanulók a megszerzett tudásukat kamatoztathassák, megélhessék a közös zenélés örömét, s közben megismerkedhessenek a fúvószenekari irodalom sokszínűségével.

A zenekarban a hagyományos pilisvörösvári sváb fúvószene, az indulók és polkák mellett olyan műveket is megismerhettek a tanulók, melyeknek műfaja az igényes könnyűzenétől a komolyzenei átiratokon át a kifejezetten fúvószenekarra íródott koncertdarabokig terjed. A tanult darabokat rendszeresen bemutatták koncertjeiken, nemcsak szűkebb környezetükben, hanem külhonban is. A különböző városi megemlékezések, ünnepségek, kulturális események állandó fellépési lehetőséget jelentenek a zenekar számára. A zenekar fennállásának 5., valamint 10. éves jubileumán egy-egy hanghordozó is kiadásra került. Az évente megrendezésre kerülő Újévi koncertekkel hagyományt teremtettek, s évről évre nagy örömet szereznek a vörösvári és a környékbeli zeneszerető polgároknak.

A zenekar 2005-ben különvált a Zeneiskolától, és megalakult a működését biztosítani tudó „A Tempo” Koncertfúvós Zenekar Közhasznú Egyesület. A zenekar jelenlegi taglétszáma 49 fő, amely nagyrészt korábbi zeneiskolás diákokból és más ifjú zenészekből áll össze. Az egykori alapító tagok közül jónéhányan még ma is aktívan zenélnek az egyesületben.

A zenekar rendszeres résztvevője a különböző szintű hazai és külföldi fesztiváloknak, versenyeknek. Idehaza az ország számos pontján, valamint különböző fővárosi rendezvényeken is képviseltették magukat, legutóbb a Városligeti Műjégpályán megrendezésre került Oktoberfesten. Az itthoni szereplések közül különösen emlékezetes a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Vegyeskórus, a Pilisszentiváni Vegyeskórus és Fers Márta operaénekesnő közreműködésével 2013 áprilisában megrendezett „Operáról-operára” koncertjük.

A sikeres itthoni fellépések mellett számos európai és Európán kívüli országban, például Finnországban, Svájcban, Németországban, Szlovákiában, Olaszországban, Franciaországban, Görögországban, Törökországban és Tunéziában népszerűsítették már a magyar fúvószenei hagyományokat, képviselték Magyarországot és Pilisvörösvárt. 

Az elmúlt 20 esztendő során elért sikereik közül a legkiemelkedőbbek:

  • 1996:  Veszprémi Nemzetközi Balaton Fesztivál – Bronz minősítés
  • 1999:  Svájc, Saas-Fee Nemzetközi Alpok Zenei Fesztivál Koncert-fúvószenekari

kategória – Bronz minősítés

  • 2001:  Dunakanyar Zenei Fesztivál – Kitüntetéses első díj
  • 2002:  Zeneiskolai Zenekarok IV. Országos Versenye – III. helyezés
  • 2004:  Dunakanyar Zenei Fesztivál – Kitüntetéses első díj
  • 2007:  WASBE Minősítés, Kiemelt arany minősítés „C” kategóriában (Ez az amatőr

együttesek számára teljesíthető legmagasabb kategória.)

  • 2010:  V. Balatonföldvári Térzene Fesztivál és Verseny (WASBE zsűri) – III. helyezés
  • 2012:  Svájc, Zürich Welt Jugendmusik Festival, H1 kategória II. helyezés.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva az „A Tempo” Koncertfúvós Zenekar részére két évtizedes művészi tevékenységéért, a hagyományos indulók és polkák, az igényes könnyűzene, a fúvószenekarra írt koncertdarabok, a szimfonikus komolyzenei átiratok és filmzenék magas színvonalú előadásáért és népszerűsítéséért, valamint a város kulturális életében végzett kiemelkedő tevékenységéért  Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2014. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/a-tempo-koncertfuvos-zenekar-2014

Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes és Wenczl József (2014)

Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes és Wenczl József (2014)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Határozatok száma: 134/2014. (IX. 25.)  Kt. sz. és 135/2014. (IX. 25.)  Kt. sz.

A német nemzetiségi hagyományok ápolásában és őrzésében játszott kiemelkedő szerepükért, megosztott díjként, közösen.

Pilisvörösvárért emlékérem
(megosztott díj)

A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes  

1954-ben alakult Hidas-Herbst György vezetésével. Első jelentős fellépésük 1955-ben volt a Nemzeti Színházban. 1957-ben pedig nagy sikerrel szerepeltek a Gyulai Nemzetiségi Fesztiválon. Első koreográfusuk Tímár Sándor volt, aki később éveken át a Magyar Állami Néptáncegyüttest vezette. A hatvanas években a legendás hírű Lányi Ágoston vette át a művészeti munka irányítását, majd 1976-tól Wenczl József lett a csoport koreográfusa, aki ezt a feladatot 30 éven át, 2006-ig látta el.

A hatvanas évekre tehetők az első külföldi fellépések, Ausztriában és az egykori NDK-ban. Később az együttes számos turnét tett Németországban, és több más európai országba – Franciaországba, Olaszországba, Lengyelországba és Litvániába is elvitték a magyarországi németek hírét.

A 1980-as évek elején az együttes egészen rendkívüli sikereket ért el: 1981-ben harmadszor is megnyerte a Soproni Néptáncfesztivált, így végleg hazahozta a jelentős szakmai elismerést jelentő vándordíjat. 1982-ben a hesseni tartományi fesztiválon a közönség tombolva fogadta a vörösvári táncosok fellépését.

Az együttes hazai és külföldi sikerei a magyar állam elismerését is kivívták: 1984-ben és 1989-ben nívódíjat kapott az együttes, 1987-ben a Kulturális Minisztérium a Kiváló Együttes címet adományozta a tánccsoportnak.

A kilencvenes évektől kezdve az együttes a tengerentúlra is eljutott: 1993-ban meghívást kaptak az Amerikai Egyesült Államokba, ahol Clevelandben, Chicagóban és Detroitban szerepeltek kirobbanó sikerrel. 1995-ben a gyermek tánccsoport vendégeskedett Milwaukee-ban. 1998-ban az együttes brazíliai turnén járt, 2000-ben pedig a babarciakkal együtt Ausztráliában szerepeltek. Az együttes kétszer vett részt a híres Európa Fesztiválon: 2010-ben Olaszországban, Bolzanoban, 2013-ban pedig Németországban, Gotha-ban. Ezen kívül jártak Gröbenzellben, Neuhausban és Altheimben is.

A Táncegyüttes 2006. október 30-án Közhasznú Egyesületté alakult. Azóta Molnárné Breier Anita az egyesület elnöke, Wenczl József pedig a táncegyüttes tiszteletbeli elnöke, koreográfusa és művészeti vezetője. A táncegyüttesnek jelenleg 5 csoportja van: 1. Felnőtt csoport, 2. Ifjúsági csoport, 3. Haladó gyermekcsoport, 4. Középső gyermek csoport, 5. Kezdő gyermekcsoport.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes részére hat évtizedes kiemelkedő, példaértékű művészeti tevékenységéért, a német nemzetiségi hagyományok ápolásában és őrzésében, a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában és fenntartásában, valamint városunk jó hírnevének öregbítésében játszott kiemelkedő szerepéért Wenczl József táncos-koreográfussal közösen, megosztott díjként Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

 

Wenczl József  

1945. május 5-én született Pilisvörösváron. Itt végezte el általános iskolai tanulmányait, majd a helyi középiskolában tett érettségi vizsgát 1979-ben. Kisgyermek kora óta élénken érdeklődött a német nemzetiségi hagyományok, különös tekintettel a nemzetiségi tánc iránt. 1961-ben id. Hidas György buzdítására kezdett táncolni a pilisvörösvári táncegyüttesben, itt szerette meg a szép német táncokat és népdalokat. 1965-ben Budapesti Központi Nemzetiségi Táncegyüttesnek is tagja lett, ahol megismerkedett más népek táncaival is.

1969-ben beiratkozott a Kulturális Minisztérium által szervezett német nemzetiségi néptáncoktatói szakra, amelyet 1973-ban sikeresen elvégzett. Ekkor a tánc mellett már a koreográfia is érdekelte. Bejárta Tolnát-Baranyát, a magyarországi németek körében gyűjtve népdalokat, néptáncokat, hagyományokat. A gyűjtőutakon látottakat azután beépítette koreográfiáiba. 1970-től kezdődően készít tánckoreográfiákat. 1974-től vezette a gyermek tánccsoportot, majd 1976-ban átvette a felnőtt csoport vezetését is. 1981-ben a Népművelődési Intézetnél „C” kategóriás néptánc vezetői képesítést szerzett. 1996-ban középfokú közművelődési szakvizsgát tett.

Wenczl József országosan és nemzetközi viszonylatban is elismert koreográfus. 1994-től tíz éven át volt a Magyarországi Németek Táncszekciójának elnöke. Csaknem 100 koreográfia fűződik nevéhez, amelyek közül többet nemcsak hazánkban, hanem külföldön, többek között Németországban, Franciaországban, Ausztráliában és Brazíliában is bemutattak. Néptánc-fesztiválokon többször kapta meg a legjobb koreográfiáért járó díjat. A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes háromszor lett fesztiváldíjas a vezetésével (Nívó díj: 1984 és 1989-ben, Kulturális Minisztérium Kiváló Együttes díja 1987-ben). Táncai a Budapesti Táncművészeti Főiskola tananyagában is szerepelnek.

Wenczl József az alábbi kitüntetéseket tudhatja magáénak:

  • 1994 – Nívó-díj (Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége) 
  • 2000 – Piliscsabáért emlékérem (Piliscsaba Község Önkormányzata)
  • 2003 – Északi Régió Németségéért Kitüntetés (ÉMNÖSZ)
  • 2004 – Pest Megye Művészetéért Díj (Pest Megye Közgyűlése)
  • 2005 – A Magyarországi Német Tánckultúráért Díj (Landesrat)
  • 2007 – Nívódíj – Dunai Svábok Világ-szövetsége, Stuttgart
  • 2008 – Művészeti díj – Művészetek Háza Pilisvörösvár

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Wenczl József táncos-koreográfus részére több mint fél évszázados kiemelkedő táncművészeti tevékenysége, a magyarországi németek tánckultúrájának megőrzésében és továbbadásában táncosként, koreográfusként és művészeti vezetőként játszott kiemelkedő szerepe elismeréseképpen a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttessel közösen, megosztott díjként Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.

Pilisvörösvár, 2014. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/pilisvorosvari-nemet-nemzetisegi-tancegyuttes-es-wenczl-jozsef-2014

Fogarasy Attila (2015)

Fogarasy Attila (2015)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Lakcím: 2085 Pilisvörösvár, Kápolna u. 20/A. 
Határozat: 142/2015. (IX. 03.) Kt.

Több évtizedes könyvszerkesztői, újságszerkesztői és helytörténeti munkájának elismeréseképpen.

Pilisvörösvárért emlékérem

Fogarasy Attila 1957-ben született, szüleinek harmadik gyermekeként. Édesanyja Richtár Ibolya, édesapja vitéz Fogarasy-Fetter Mihály tanító, könyvtáros, Pilisvörösvár díszpolgára.

Általános és középiskolai tanulmányait Pilisvörösváron végezte. 1976-ban sikeresen felvételizett a Szombathelyi Tanárképző Főiskola könyvtár–magyar szakára, ahol 1980-ban szerzett diplomát. Végzettsége: magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanár és könyvtáros.

1994-1995-ben részt vett az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja által szervezett könyvtár-informatikusi tanfolyamon. 2000 szeptemberében a Pilisborosjenői Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ kétéves felsőfokú tanfolyamát elvégezve felsőfokú (OKJ) oktatásinformatikus végzettséget és ECDL-jogosítványt szerzett.

1981-ben házasságot kötött a pilisszentiváni származású Schuck Gabriellával, aki a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskolában dolgozott magyar-történelem szakos tanárként, később intézményvezetőként. Két gyermekük született, Tamás és Balázs.
Fogarasy Attila 1981-től 1994-ig a pilisszentiváni, a pilisvörösvári, majd ismét a pilisszentiváni általános iskolában dolgozott könyvtárosként és tanárként. 1994. augusztus 1-jétől 2005 augusztusáig a Német Nemzetiségi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (ma: Schiller Gimnázium) könyvtárosa volt, és nyolc éven át informatikát is tanított. 2009 januárja óta a Vásár téri iskolában dolgozik, magyar nyelvet és irodalmat tanít, osztályfőnök, szerkeszti az iskola honlapját, műsorokat, koncerteket, rendezvényeket szervez.
Újságírással és újságkészítéssel 1989 óta foglalkozik. Ekkor jelent meg szerkesztésében a Paca című diáklap első száma. 1991-ben szerkesztője lett a Szentiváni Újság / Sanktiwaner Zeitung című közéleti havilapnak, melynek főszerkesztője a felesége volt. Több mint húsz szám elkészítésében vett részt 1992 decemberéig. 1993-ban OPUS néven regionális irodalmi-kulturális folyóiratot jelentetett meg. 1994-től 1998-ig Showder néven szerkesztett diáklapot a helyi gimnáziumban. 1995 októberétől 2011 augusztusáig – egy év megszakítással (2002.) tizenhat éven át –  a Vörösvári Újság felelős szerkesztője és tördelőszerkesztője volt.

1999-ben és 2000-ben elvégezte a Pest Megyei Önkormányzat által szervezett újságírói tanfolyamot. 1999-től 2013-ig tagja volt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, tagságát 2014-ben megszüntette. 2005 márciusától 2009 szeptemberéig munkatársa, majd szerkesztője volt a Magyar Sportlövők Szövetsége Hírlevelének, amely 2007 januárjától Magyar Sportlövész főcímmel jelent meg. 2005 szeptemberétől 2008 decemberéig szerkesztette a Magyar Természetjáró Szövetség Természetbarát Híradó című kiadványát. 2005 nyarától 2009 januárjáig szabadúszó újságíróként dolgozott, a Vörösvári Újság, a Magyar Sportlövész és a Természetbarát Híradó szerkesztőjeként. 2014 óta cikkeket, tudósításokat ír társadalmi munkában (főleg helytörténeti témákban) a Vörösvári Újságnak.

Fogarasy Attila tanár úr – édesapja nyomdokain járva – évtizedek óta végez helytörténeti gyűjtőmunkát és kutatásokat. Értékmentő tevékenységének eredményeit közzé teszi a fogarasy.hu c. honlapon (honismereti anyagok) és a Pilisvörösvár Anno című Picasa Web-albumon (helytörténeti fotótár). 2006 óta szerkeszti a karatsonyi.hu c. honlapot, az egykor Vörösvárt is birtokló Karátsonyi család történeti honlapját. Az utóbbi években gyakran tart előadásokat különböző helytörténeti témákban.

Az elmúlt két évtized alatt számos helytörténeti jellegű kiadvány létrehozásához járult hozzá, nemcsak szerzőként, hanem szerkesztőként, tördelőszerkesztőként, borítótervek készítőjeként is.

Szerzőként jegyzi az alábbi műveket: A Pilisszentiváni Német Nemzetiségi Általános Iskola és Művészeti Iskola centenáriumi évkönyve. 1894-1994.; Német Nemzetiségi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola JUBILEUMI ÉVKÖNYV 1963-1993-2003.; Friedrich-Schiller-Gymnasium, Berufliches Gymnasium und Schülerwohnheim. 2004-2009. Jahrbuch im Schiller-Jubiläumsjahr 2009.; 50 Jahre Werischwarer Gymnasium / 50 éves a vörösvári gimnázium 2013.; 60 éve a színpadon / 60 Jahre auf der Bühne a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes évkönyve 1954‐2014.

Sorozatszerkesztőként jegyzi az Otthon a világban c. honismereti könyvsorozatot, melynek eddig 6 kötete jelent meg: Dr. Réthy Zoltán: Én így imádkozom. Összegyűjtött versek 2008.; Vitéz Fogarasy-Fetter Mihály önéletírása 2009.; Fogadj szívedbe. Portrékötet négy pilisvörösvári képzőművészről 2010.; Fogarasy Attila – Sax Ibolya. „Hol sírjaink domborulnak.” Temetők könyve. 2011.; Bányai-Braun József: Életem története 2012.; Zs. Dobozy Erzsébet: Régi és új utak 2015.

A következő művek szerkesztője illetve tördelőszerkesztője szintén Fogarasy Attila volt: Unser heiligstes Erbe. Katholische Gebäte und Kirchengesänge aus Werischwar 1997., 2015.; A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskola jubileumi évkönyve 1999.; Fogarasy-Fetter Mihály: Akik itt hagyták lábuk nyomát. Die berühmten Werischwarer 1999.; A Pilisvörösvári Katolikus Egyházközség évkönyve 2000.; Pilisszentiván anno… 2009.; Egyszer volt, régen volt… 2012. Előkészületben van, s hamarosan megjelenik a tavaly októberben elhunyt Wenczl József táncos-koreográfusnak emléket állító könyv, Tíz talentum címmel.

Újságírói, könyvszerkesztői valamint helytörténeti gyűjtő- és kutatómunkája mellett Fogarasy Attila irodalmi, művészeti tevékenységet is végez: verseket, versciklusokat, színdarabokat ír. Irodalmi műveit szintén áthatja a szűkebb és tágabb haza iránti elkötelezettség és szeretet.
Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 04.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Fogarasy Attila  tanár, újságíró részére több évtizedes könyvszerkesztői, újságszerkesztői és helytörténeti munkájának elismeréseképpen  Pilisvörösvárért emlékérmet adományoz.


Pilisvörösvár, 2015. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/emlekermesek/fogarasy-attila-2015

44. oldal / 54

  • 39
  • 40
  • 41
  • 42
  • 43
  • 44
  • 45
  • 46
  • 47
  • 48
Pilis–Dunakanyar

A Pilis és a Dunakanyar térségének független hírportálja – 6 járás, 32 település legfrissebb hírei egy helyen.

Járások

  • Szentendrei járás
  • Pilisvörösvári járás
  • Szobi járás
  • Váci járás
  • Dunakeszi járás
  • Esztergomi járás

Kiemelt települések

  • Szentendre
  • Pomáz
  • Budakalász
  • Visegrád
  • Pilisvörösvár
  • Vác

Hasznos linkek

  • Pilis-Dunakanyari Hírmondó (PDF)
  • Programnaptár (összes esemény)
  • Impresszum
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Kapcsolat
  • Oldaltérkép
  • Menetrendek
© 2026 Pilis–Dunakanyar Hírportál – Minden jog fenntartva
Honlapkészítő: Bartim Media 2026