Pilis–Dunakanyar Hírportál
  • Főoldal
  • Pilis-Dunakanyari Hírmondó
  • Programnaptár
  • Hírek járásonként
    • Szentendrei járás
      • Szentendre
      • Pomáz
      • Csobánka
      • Budakalász
      • Dunabogdány
      • Kisoroszi
      • Leányfalu
      • Pilisszentkereszt
      • Pilisszentlászló
      • Pócsmegyer
      • Szigetmonostor
      • Tahitótfalu
      • Visegrád
    • Pilisvörösvári járás
      • Pilisvörösvár
      • Pilisborosjenő
      • Pilisszántó
      • Üröm
    • Szobi járás
      • Szob
      • Kismaros
      • Kóspallag
      • Márianosztra
      • Nagymaros
      • Szokolya
      • Verőce
      • Zebegény
    • Váci járás
      • Vác
      • Sződliget
    • Dunakeszi járás
      • Dunakeszi
      • Göd
    • Esztergomi járás
      • Esztergom
      • Dömös
      • Pilismarót

Pilisvörösvár hírei

Pilisvörösvár

Sax László (2019)

Sax László (2019)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Sax László 1948. november 25-én született Pilisvörösváron, tősgyökeres sváb családban. Az általános iskolát Pilisvörösváron végezte el, majd kőszobrász mesterséget tanult.

A szakmunkás oklevél megszerzése után, 1963-ban a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál helyezkedett el, ahol 26 éven át dolgozott, egészen 1989-ig, a rendszerváltásig. Fő munkahelye mellett 1973-tól egyéni vállalkozóként is tevékenykedik. Vállalkozásában ma már László fiával dolgozik együtt, aki átvette és továbbviszi a szakma szeretetét.

Munkája és a magánélet mellett a rendszerváltozás éveitől kezdve a helyi közéletben is aktív szerepet vállalt, először civil szervezetekben, majd választott képviselőként a nemzetiségi és a települési önkormányzatban is.

Alapító tagja a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Vegyeskórusnak (1989) és a Gradus Egyesületnek (1990), amely úttörő szerepet vállalt Pilisvörösváron a német nemzetiségi óvodai nevelésnek a rendszerváltozás utáni elindításában. Kezdeményezésére emlékezünk meg Pilisvörösváron évről évre a Hősök napjáról. 1994-től 1998-ig német kisebbségi önkormányzati képviselő, 1998-tól 2002-ig települési önkormányzati képviselő volt. 1995-től 2014-ig a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának tagja, 2011-től ellátta a Mandátumvizsgáló, Vagyonnyilatkozati és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöki tisztségét is. Az országos önkormányzatban 2014-től Mónika leánya vette át a helyét, aki az Ifjúsági Bizottság tagjaként segíti a szervezet munkáját.

A kezdetektől aktívan részt vesz a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában. Partnertelepüléseinken nemcsak az önkormányzatok és a civil szervezetek vezetőivel, hanem magánszemélyekkel és családokkal is állandó, közvetlen kapcsolatban van, ezáltal az egyik motorja a partnerkapcsolatoknak. Ugyanígy jó kapcsolatot ápol a környékbeli német nemzetiségi intézményekkel, egyesületekkel, német nemzetiségi önkormányzatokkal is.

Pilisvörösvár Német Nemzetiségi Önkormányzatának elnökeként hosszú évek óta egyik fő szervezője a pilisvörösvári német nemzetiségi rendezvényeknek. Minden évben személyesen is szerepet vállal a farsangtemetési műsorban, a májusfaállításon és -bontáson, az erdei kápolna pünkösdi búcsúján, a Vörösvári Napokon, a tutajhúzó versenyen, a szüreti felvonuláson. Az ő kezdeményezésére indult újra a hagyományos pünkösd hétfői zarándoklat az erdei kápolnához.

Az egyházközség munkájában is aktívan tevékenykedik. Felolvasóként közreműködik a német nyelvű szentmisén, a Német Nemzetiségi Vegyeskórus tagjaként pedig a kórus egyházi hangversenyein. Lelkesen vesz részt a német nemzetiséggel kapcsolatos bármilyen munkában, minden jó ötletet támogatásra talál nála. Nagy türelme van a fiatalokhoz, szívesen mesél nekik, tanítja őket a hagyományok ápolására.

Családon belül is nagyon fontosnak tartja a német nemzetiségi kultúra ápolását, a német nemzetiségi hagyományok, tradíciók átörökítését, a nemzetiségi identitástudat erősítését. Három gyermekét és hét unokáját ebben a szellemben nevelte, neveli. Legnagyobb örömére mindhárom gyermeke jól beszél németül, s emellett különböző hangszereken is játszanak, ami a nemzetiségi hagyományápolás és hagyományőrzés egyik legfontosabb feltétele. A német nemzetiségi hagyományok tisztelete, szeretete családon belül is tovább öröklődik, hiszen gyermekei és unokái is örömüket lelik és aktív részesei a családi zenekarnak, táncolnak, énekelnek. Norbert fia a pilisvörösvári Cziffra György Alapfokú Művészeti Iskola, Zeneiskola harmonikatanáraként adja át a fiataloknak a német népzenei hagyományokat.

A hagyományőrző munkában kőszobrászként is részt vesz – nemcsak Pilisvörösváron, hanem a környék német nemzetiségű településeinek többségén. Munkái szerte az országban megtalálhatóak, például a Sándor-palota Neptun kútja, a Nemzeti Színház két múzsája, Vigh Tamás tiszalöki Tisza-szabályozás emlékművének két alakja. Az ő munkája Pilisvörösváron a II. világháborús német emlékmű, a Kálvária márványba gravírozott stációképei és a Kápolna utcai régi kút felújítása az Erdei kápolna közelében; Budaörsön ő végezte az ótemető német sírköveinek restaurálását; az ő műve Pusztavámon a kitelepítési emlékmű, Solymáron a betelepülési emlékmű, ill. a helytörténeti múzeum főablakkereteinek restaurálása, Pilisszentivánon a Bem utcai Bildstock (képkő) restaurálása, Budajenőn egy útszéli kereszt restaurálása. 2009-ben 45 éves kőszobrászi munkásságért „Aranykoszorús mester” címet kapott.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Sax László, Pilisvörösvár Német Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke részére több évtizedes közéleti tevékenysége, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökeként végzett áldozatos munkája, a német nemzetiségi kultúra ápolása, a német nemzetiségi hagyományok átörökítése és a német nemzetiségi identitástudat erősítése érdekében kifejtett eredményes tevékenysége elismeréseként a Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományozza.

Pilisvörösvár, 2019. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/sax-laszlo-2019

Mártai József (2019)

Mártai József (2019)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

posztumusz

Mártai József 1931. március 25-én született Pilisvörösváron. Mindössze huszonhárom év adatott számára. Bányásznak tanult, bányában dolgozott, mint az apja, nagyapja és ki tudja hány elődje.

Amikor 1954. június 25-én délután megszólaltak a vészjelző szirénák, mert a Jóreménység altárót elöntötte a víz, ő éppen ott dolgozott. Két társával együtt bányamentő vájár feladatokat látott el. A vízbetörés alkalmával 36 bányász rekedt a bányában, mert a nagyhozamú vízáradat által okozott vágat-torlaszok megakadályozták a felszínre jutást. Harminchárman közülük átmenekültek egy másik vágatba. A nagytömegű vízáradat szintjénél magasabban fekvő széntermelő munkahelyen dolgozott Wohl Miklós csapatvezető vájár, valamint Fetter Mátyás és Petőcz Mátyás vájárok, akik a vízbetörésről nem tudtak. Mártai József a vízzel nagyrészt elárasztott vágatban -rendkívül kockázatos körülmények között – önként vállalta társainak értesítését és biztonságosabb helyre való kivezetését. Még eljutott a kimentésre váró bányászokhoz, de az időközben kialakult igen magas vízállású vágatszakaszon már nem tudtak áthaladni, és mindannyian életüket vesztették.

Harminchárom bányász megmenekült, de Mártai József és az a három ember, akiken segíteni szeretett volna, megfulladtak. Bányamentőként teljesítette a kötelességét, a saját élete árán is. Fiatal felesége és kétéves kisgyermeke gyászolta a hivatásának teljesítése közben hősi halált halt férjet, édesapát.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Mártai József bányamentő vájár részére az 1954. június 25-én a Pilisi Szénbányák „Déli” bányamezőben történt katasztrofális vízbetöréskor bányász társainak megmentése érdekében tanúsított hősies, életét áldozó magatartásának elismeréseként posztumusz Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.

Pilisvörösvár, 2019. október 23.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/martai-jozsef-2019-1

Dr. Für Zoltán (2020)

Dr. Für Zoltán (2020)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

háziorvos

Dr. Für Zoltán 1951. 05. 22-én Budapesten született egy kispolgári család négy fiúgyermekének legifjabb tagjaként.

Legidősebb bátyja, László orvos lett, jelenleg is és korábban éveken át Pilisvörösvár egyik háziorvosa. Antal közgazdász lett, István autószerelő szakmát tanult. Édesapja meghalt, édesanyja 97. életévét tölti, városunkban él.

Zoltán gimnáziumi tanulmányait a Szentendrei Ferences Gimnáziumban végezte, jelesen érettségizett. Orvos akart lenni, jelentkezett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre. Az 1970-es évek elején a jó felvételi vizsga önmagában nem volt elegendő az egyetemre kerüléshez az egyházi gimnáziumban végzett fiatalember számára, hiányzott a KISZ-tagság.

 Az érettségi és az egyetem közti éveket is az egészségügyben töltötte: a Budai Területi Gyermekkórház Heine-Medin osztályán ápoló, majd a Fül-Orr-Gégészeten műtős, végül a Markó utcai mentőállomáson mentőápoló volt.

Végül a negyedik sikeres felvételi vizsga után felvételt nyert a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre. 1980-ban orvossá avatták. Egy éven át a Budai Mentőállomáson szolgált mentőorvosként.

Bátyja, hívására 1981. szeptember 1-től Pilisvörösvár Bányatelepének körzeti orvosa lett, s azóta pilisvörösvári lakos. Amikor a bátyja praxist váltott, dr. Für Zoltánt áthívták az úgynevezett faluközpont körzetébe, de ő ezt nem fogadta el, maradt a bányatelepiek háziorvosa. Betegei is ragaszkodtak hozzá.

Felesége a nyolcgyermekes családból származó dr. Bába Anna, akivel 1973 óta boldog házasságban élnek. Mindkettejük értékrendjében nagyon fontos helyen áll a nagycsalád. A sors kegyetlensége, hogy gyermekük nem született. Dr. Bába Anna az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház gyermekosztályán volt orvos, megszerezte a csecsemő-gyermekgyógyász, majd az iskolaegészségtan és ifjúságvédelem szakvizsgát. 1987-től városunk ifjúsági orvosa.

Doktor úr kedvenc szabadidős tevékenységei a sakkozás, a scrabble és a horgászat. Szeret utazni, fotózni, s nagy zenerajongó. Gyermekként a Magyar Állami Operaház gyermekkórusában, majd a Palestrina kórusban énekelt. A kerti munkát is remek kikapcsolódásnak tartja. Fiatalabb korában próbálkozott az írással, hallgatóként az Orvosegyetem c. lap szerkesztésében, városunkban pedig éveken át az akkor induló helyi újság szerkesztésében segített. Több évig külsős tagja volt az Önkormányzat Egészségügyi Bizottságának.

A háziorvosi munka mellett a sürgősségi ellátás magasabb színvonalra emelése mindig is fontos volt számára. Amikor egy baleset sérültjéhez vagy egy eszméletlen beteghez csak sokára érkezett a távolabbról induló mentőautó, megtapasztalta, hogy milyen sok javítanivaló van még ezen a területen. Az akkori, ideiglenes mentőállomáson dolgozókkal összefogva elhatározták, hogy a város szívében létrehoznak egy sürgősségi centrumot. E cél megvalósításához 1991 őszén életre hívták a Pilisi-medence Egészségügyi Alapítványt. Dr. Für Zoltán, a kollégák kérését elfogadva elvállalta a kuratórium elnöki tisztségét, melyet azóta is ellát.

Az épület elhelyezéséhez a helyi önkormányzat biztosította a telket. A mentőállomás felépülését az egészségügyi dolgozók, a környék lakossága, és áldozatkész vállalkozások segítették. A térség önkormányzatai céltámogatással járultak hozzá a terv megvalósulásához. A teljes építkezést és az épület felszerelését Doktor úr vezényelte le. A vállalt határidőre, 1993 őszére sikerült az átadás. Felépült az ország első, alapítványi beruházású, korszerű mentőállomása.

A PIMEA 28 év óta folyamatosan fejleszti a környék egészségügyi ellátását, erre néhány példa a teljesség igénye nélkül: Lada Niva gépkocsi vásárlása és sürgősségi táskák felszerelése a központi ügyelet részére, összesen 10 db félautomata defibrillátor adományozása a térség közintézményeinek és nagyobb vállalkozásainak, a Mentőállomás folyamatos karbantartása, bútorzat és egyéb szükséges eszközök vásárlása, rendelőintézeti eszközfejlesztés, CTG-helyiség kialakítása stb.. A testvérváros Borszék részére mentőgépkocsit és mentéseszközöket adományoztak. Mindezek mellett az Alapítvány hangsúlyt fektet az ifjúság egészségnevelésére, elsősegélynyújtási ismereteinek bővítésére is (a gimnázium könyvtárába egészségügyi könyveket, az iskoláknak ismeretterjesztő videofilmeket adományoztak, támogatták a helyi elsősegélynyújtó versenyeket, éveken át szervezték a mentős napokat, az iskolások részére rajzpályázat írtak ki mentésügy és drogprevenció témakörben stb.) A felsorolt tevékenységeket Für doktor úr irányításával a kuratórium tagjai végezték és végzik, mindig társadalmi munkában.

Városunkban Doktor urat nagy tisztelet és szeretet övezi, élete és pályája szép és követendő mintául szolgál minden olyan ember számára, aki a munkáját lelkiismeretesen és igényesen szeretné végezni, és tenni akar embertársaiért, lakóhelyéért.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Dr. Für Zoltán háziorvos részére a Pilisi-Medence Egészségügyi Alapítvány egyik alapítójaként a térség egyészségügyi ellátásnak javítása érdekében végzett tevékenysége, a Pilisvörösvári Mentőállomás létrehozásában szerzett érdemei, valamint lelkiismeretes és magas színvonalú szakmai munkája elismeréseként Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/dr-fur-zoltan-2020

Wenczl József (2020)

Wenczl József (2020)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

posztumusz

táncos - koreográfus

Wenczl József 1945. május 8-án született Pilisvörösváron, itt végezte el általános iskolai tanulmányait. Az általános iskola elvégzése után a famintakészítői szakmát tanulta ki, később a helyi középiskolában tett érettségi vizsgát. Első munkahelye még tizenévesen, 1962-ben a Magyar Hajó- és Darugyár lett, ahol több mint húsz évet dolgozott, 1983-ig fizikai munkakörben, de már 1973-ban sikeresen elvégezte a Kulturális Minisztérium által koordinált néptánc vezetőképző szakot. 1981-ben a Népművelődési Intézetnél „C” kategóriás néptánc vezetői képesítést szerzett, 1986-ban középfokú közművelődési szakvizsgát tett. A 80-as években főiskolai oklevelet szerzett közművelődés-néprajz szakon. 1983. januárjától kezdve mintegy negyedszázadon keresztül a nyugdíjba vonulásáig, 2007. májusáig szülőhelyének művelődési házában dolgozott, német nemzetiségi kulturális szakelőadóként. 25 év alatt több alkalommal a megbízott igazgatói tisztet is ellátta.

Kisgyermek kora óta élénken érdeklődött a német nemzetiségi hagyományok, különös tekintettel a nemzetiségi tánc iránt. 1961- ben 16 éves korában id. Hidas György buzdítására kezdett táncolni a pilisvörösvári táncegyüttesben, ő szerettette meg vele a szép német táncokat és népdalokat. 1965-ben a Budapesti Központi Nemzetiségi Táncegyüttesnek is tagja lett, ahol megismerkedett más népek táncaival is, de a vörösvári együttesnek továbbra is tagja maradt. A Fáklya táncegyüttes koreográfusa Kricskovics Antal tematikus táncai nagy hatással voltak rá, így készültek el a későbbiekben Wenczl József tematikus koreográfiái, például az Újévi köszöntő, az Emlékképek vagy a Menyasszonybúcsúztató. 1967-ben házasságot kötött Pétervári (Pilczinger) Zsuzsannával. 4 gyermekük született 1970-ben Péter, 1972-ben Zsuzsanna, 1976-ban Balázs és 1980-ban Zoltán. Mind a 4 gyermeke örökölte apja tánc iránti szeretetét és elhivatottságát, hiszen mindannyian gyermekkoruktól kezdve táncoltak a vörösvári táncegyüttesben. 3 fia Péter, Balázs és Zoltán a mai napig aktív tagjai a tánccsoportnak.

1970-től a tánc mellett már egyre többször készített saját koreográfiát is. Koreográfiái megalkotásához felhasználta azon gyűjtőmunka eredményét, melyet 1973-tól kezdve folytatott. Bejárta Baranya, Bács-Kiskun, Vas, Fejér, Tolna és Pest megye településeit, hogy a magyarországi németek körében gyűjthessen népdalokat, néptáncokat, hagyományokat, melyeket a későbbiekben beépített koreográfiáiba.

1970-től vezette a vörösvári gyermek tánccsoportot, majd 1976-ban átvette a felnőtt csoport vezetését is.

1994-től tíz éven át a Magyarországi Németek Táncszekciójának elnöke volt. 1975 – 2006-ig a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes vezetőjeként tevékenykedett. 2006-tól, a tánccsoport közhasznú egyesületté alakulásától 2014 októberében tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig az együttes tiszteletbeli elnöke, koreográfusa és művészeti vezetője volt.

A vörösvári táncegyüttes mellett több magyarországi német nemzetiségi táncegyüttesnek is volt hosszabb-rövidebb ideig táncoktatója, koreográfusa, illetve művészeti vezetője.

Wenczl József országosan és nemzetközi viszonylatban is elismert koreográfus volt. Csaknem 100 koreográfia fűződik nevéhez, amelyek közül számos koreográfiát nemcsak hazánkban, hanem külföldön, többek között Németországban, Franciaországban, Ausztráliában, Brazíliában és az Amerikai Egyesült Államokban is bemutattak. Néptánc-fesztiválokon többször kapta meg a legjobb koreográfiáért járó díjat. A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes háromszor lett fesztiváldíjas a vezetésével (Nívó díj: 1984 és 1989-ben, Kulturális Minisztérium Kiváló Együttes díja 1987-ben). Táncai a Budapesti Táncművészeti Főiskola tananyagában is szerepelnek. A Wenczl József által vezetett Táncegyüttes jelentős szerepet vállalt a helyi kulturális értékek megőrzésében, a német nemzetiségi hagyományok ápolásában, Pilisvörösvár nemzetközi kapcsolatainak erősítésében.

Wenczl József az alábbi kitüntetéseket tudhatta magáénak:

1972 – A Szocialista Kultúráért díj
1978-tól kezdődően több koreográfiai első díj a nemzetiségi néptáncfesztiválokon
1980-as évek – Pest Megye Közművelődéséért díj
1989 és 1996 – Koreográfusi Nívó-díj (Magyarországi Németek Szövetsége)
2001 – Piliscsabáért emlékérem (Piliscsaba Község Önkormányzata)
2003 – Északi Régió Németségéért Kitüntetés (ÉMNÖSZ)
2004 – Pest Megye Művészetéért Díj (Pest Megye Közgyűlése)
2005 – A Magyarországi Német Tánckultúráért Díj (Landesrat)
2007 – Nívódíj – Dunai Svábok Világ-szövetsége, Stuttgart
2008 – Művészeti díj – Művészetek Háza Pilisvörösvár
2011 – Ehrenurkunde (Landesrat der ungarndeutschen Chöre, Kapellen und Tanzgruppen – Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa)
2011 – Freész Károly Díj (Szári Örökség Közhasznú Egyesület)
2014 – Ehrenabzeichen in Gold (Landesmannschaft der Donauschwaben – Duna menti Svábok Világszövetsége)
2014 – Pilisvörösvárért emlékérem, a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttessel megosztva

Tevékenységét nagy odaadással, kitartással, lelkesedéssel végezte, tanítványaival is jó kapcsolatot ápolt. Kiemelkedő szakmai tudása, kitartása, lelkiismeretes munkája miatt tisztelték, szerették, becsülték.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 4.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Wenczl József táncos-koreográfus részére több mint fél évszázados kiemelkedő táncművészeti tevékenysége, a magyarországi németek tánckultúrájának megőrzésében és továbbadásában táncosként, koreográfusként és művészeti vezetőként játszott kiemelkedő szerepe elismeréseként posztumusz Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/wenczl-jozsef-2020

gróf Apponyi Albert (1921)

gróf Apponyi Albert (1921)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

politikus, miniszter, belső titkos tanácsos, nagybirtokos, vallás- és közoktatásügyi miniszter

Pilisvörösvár Község Díszpolgára (1921. május 22.)

Gróf Apponyi Albert a kiegyezés utáni politikai élet egyik jellegzetes és markáns alakja volt. Kiváló szónokként ismerhette meg őt az ország közvéleménye, a parlamentben elmondott nagy ívű beszédeit kormánypárt és ellenzék egyaránt megtapsolta. Ez annak is köszönhető, hogy politikai elvei meglehetősen eklektikusak voltak: vegyítetten a Habsburg-hűség és a nemzeti függetlenség eszméjével.

1906 és 1910., valamint 1917 és 1918 között vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Nevéhez fűződik annak az iskolatörvénynek a keresztülvitele, amely a nemzetiségek számára rendkívüli hátrányokkal járt. Apponyi azért harcolt, hogy “ebben az országban ne lehessen iskola, mely az állami és nemzeti érdeket nem szolgálja”. Mindez a nemzetiségi nyelv oktatásának rovására történt.

Apponyi nagy magyar hazafi volt. Szilárd meggyőződéssel vallotta, hogy “a magyar állam évezredes fennmaradásával a történelem visszaigazolta a magyarság politikai és társadalomszervező tehetségét”, s a magyarságnak mint “civilizációteremtő erőnek” támogatása egyetemes érdek is egyben.

Ennek szellemében szólalt fel a magyar békedelegáció vezetőjeként 1920. január 16-án a párizsi békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, s mondta el híres “védőbeszédét”. Apponyi e beszédével és egész párizsi szereplésével, amely során “a nemzet védőügyvédjeként” lépett fel – keményen a győztes nagyhatalmak képviselőinek arcába vágva az igazságot -, rendkívüli népszerűségre tett szert Magyarországon.

1921 májusában, 75. születésnapja alkalmából városok és falvak tucatjai választották meg őt díszpolgárukká. A képviselők egyöntetű lelkesedéssel szavazták meg a határozatot még az olyan nemzetiségi településeken is, mint Pilisvörösvár vagy Solymár, ahol korábban kultuszminiszterként – erőszakosan magyarosító oktatáspolitikája miatt – vélhetően nem volt túlzottan népszerű.

Pilisvörösvár képviselő-testülete 1921. május 22-én hozta meg a díszpolgári címről szóló határozatát:
“Pilisvörösvár község képviselő-testülete Apponyi Albert grófot 75-ik születésnapja alkalmából és 50 éves közérdekű munkásságának elismeréséül egyhangú lelkesedéssel Pilis-vörösvár község díszpolgárává választja meg.
Indokok: A nemes gróf kimagasló politikai pályafutását a mi választókerületünk megbízó levelével kezdvén meg: közérdekű munkásságával a magyarság történelmének, kultúrájának, hírnevének annyi díszt szerzett, hogy díszpolgárrá választását kötelességünknek kell elismernünk.”

A jegyzőkönyv megörökíti az Apponyi Albert számára elküldött díszoklevél szövegét is.
A gróf a díszpolgári címet és az oklevelet, rövid levélben köszönte meg.
Apponyi Albert 1933-ban bekövetkezett halála után az iránta érzett tisztelet jeléül a képviselő-testület a községháza előtti teret Gróf Apponyi Albert térnek nevezte el. A II. világháborút követően a teret azután Bajcsy-Zsilinszky térré nevezték át.

Gróf Apponyi Albert alakját, történelmi tetteit, szónoklatait, a trianoni határok revízióját követelő cikkeit, vörösvári díszpolgári címét pedig lassan-lassan belepte a feledés homálya.

Fogarasy Attila

Felhasznált irodalom:
Zeidler Miklós: Apponyi Albert a “nemzet ügyvédje” http://www.hhrf.org/europaiutas /20011/18.htm

(Forrás: Vörösvári Újság, 2005. szeptember)



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/grof-apponyi-albert-1921-1

Molnár Sándor 2021

Molnár Sándor 2021

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Kőfaragó mester

Molnár Sándor 1953. november 13-án született Egerben. Gyermekkora nagy részét Poroszlón töltötte, majd 1965-ben Pilisvörösvárra költöztek. Általános iskolai tanulmányait már városunkban fejezte be. 1971-ben a Bokányi Dezső Szakmunkásképző Iskolában kőfaragó végzettséget szerzett, majd 1975-ben mestervizsgát tett. 1989 májusától önálló vállalkozóként dolgozott. 1994-ben megalapította saját cégét, a Varázskő Kft.-t, melynek azóta is ügyvezetője.

 1975 májusában házasságot kötött Botzheim Máriával.  Házasságukból három gyermek született: Mária, Éva és Zsuzsanna. Molnár Sándor ma már nem csak büszke férj és apa, hanem boldog nagyapa is. Unokái, Benedek, Boróka és Adél teszik teljessé az életét.

 A művészet, a kulturális értékek közvetítése, a hagyományok ápolása és továbbörökítése, az értékek megőrzése rendkívül fontos szerepet töltenek be az életében. Kőfaragóként és magánemberként is sokat tett és tesz városunk fejlődéséért. Kevés olyan szobor, emlékmű található városunkban, melyhez ne kötődne két keze munkája: pl. a Török-kút, az 1848-as emlékmű, a mentőállomásnál álló emléktábla, a zsidótemetőben található Holocaust-emlékmű, a Cziffra György Zeneiskola domborműve, a Polgármesteri Hivatalban függő vörösvári és testvérvárosi címerek valamint a Nagytemplom külső oltára.

Molnár Sándor közéleti tevékenysége igen jelentős. Két cikluson keresztül tevékenykedett városunk képviselő-testületében. Több helyi alapítvány és egyesület kuratóriumi tagja illetve mecénása. A Pilisvörösvári Ipartestület valamint a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének elnöke. Saját alapítványa a Pilisi Kulturális Örökség Védelméért Alapítvány, melyet azért hívott életre, hogy a helyi és környékbeli műemlékeket rekonstruálják, állaguk megőrzésre kerüljön az utókor számára. További fontos célja a hagyományos kézműves szakmák fennmaradásának támogatása.

 Nevéhez fűződik több jótékonysági est és koncert megszervezése, s alkalmanként támogatója a helyi sportegyesületeknek is. Rendszeresen közreműködik a mára hagyománnyá vált Nemzetközi Kőkonferencia megszervezésében, ezzel is növelve városunk hírnevét. A világon egyedülálló, kézzel faragott márvány hegedűje is ezen a rendezvényen került bemutatásra. Ezzel az alkotásával a Magyar Kézművesség Remeke címet is elnyerte 2004-ben.

Az általa fenntartott Varázskő Galéria számos külföldi és hazai művésznek adott lehetőséget a bemutatkozásra a Vörösvári Napok keretén belül és azon túl is. Létrehozta a tojáskiállítást, mely több, mint 5000 míves tojásnak ad otthont.

Molnár Sándort egyedi gondolkodás jellemzi, mely alkotásaiban is visszatükröződik, említhetnénk például a lakatolós szobrot vagy a közel 3 m magas tojásszobrot.

Szívesen törődik a jövő generációjával is: a korábbi években „Orchidea gyerekszemmel” címen rajzpályázatot, „Mozaik gyerekszemmel” címen mozaiképítő pályázatot, 2019-ben Zsuzsa lányával közösen Adventi koszorúkötő versenyt, 2021. tavaszán pedig tojásfestő pályázatot hirdetett az iskolák tanulói számára.

15 éven keresztül minden kisgyermek örömére Mikulásként várta a kicsiket és nagyokat saját üzlete előtt. A Templom Téri Általános Iskolában is éveken ő volt a Mikulás.

Mindig szívesen és nagylelkűen segíti embertársait: legyen az egy árvízvédelmi helyzet (segélyszállítmány), bármely helyi szervezet (pl. önkéntes tűzoltó egyesület, polgárőrség), a COVID miatt kialakult pandémiás helyzet vagy akár egy helyi vonatkozású könyv kiadásának támogatása – Molnár Sándorra mindig lehet számítani.

Rengeteg korszakalkotó gondolat van még a tarsolyában, melyekkel városunkat szépítené és ékesítené a jövő nemzedéke számára.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Molnár Sándor kőfaragó mester részére magas szintű szakmai tudása, a város több pontján látható alkotásai, a művészetek iránti elkötelezettsége, városunk közössége érdekében végzett önzetlen munkája, közéleti, mecénási tevékenysége és példás segítőkészsége elismeréseként Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/molnar-sandor-2021

Botzheim István 2021

Botzheim István 2021

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

posztumusz

Pilisvörösvár egykori polgármestere

Botzheim István 1946-ban született Pilisvörösváron, tősgyökeres sváb családban. Édesapja, Botzheim István bányagépész volt, édesanyja, Kaifer Mária háztartásbeli. Testvérével, Ildikóval szerető és támogató, vallásos családi közegben nevelkedtek.

Az általános iskolát Pilisvörösváron végezte, majd az esztergomi Hell József Gimnáziumban érettségizett 1964-ben. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1969-ben bányagépész mérnök diplomát szerzett, majd a Mélyépítési Tervező Vállalatnál helyezkedett el Budapesten, ahol 13 éven át dolgozott, először tervezőként, majd irányító tervezőként, végül műszaki gazdasági tanácsadóként.

1970-ben megnősült, feleségül vette Vida Máriát. Házasságukból három gyermek született: Balázs, Bálint és Barbara. 1980-ban beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol gazdasági mérnöki diplomát szerzett. 1982-től a Duna-menti Regionális Vízművek Pilisi Üzemének vezetőjeként dolgozott. Az 1980-as évek második felétől már közéleti szerepet is vállalt: tanácstag volt. Társadalmi munkában végezte a helyi református templom, valamint a szabadságligeti Szent Család templom tervezését, és közreműködött a kivitelezésben is.

A rendszerváltozás fordulatot hozott az ő életében is. 1989-ben alapító tagja és elnöke lett a Magyar Demokrata Fórum (MDF) Pilisvörösvári szervezetének. 1990-ben a képviselő-testület által megválasztva lett Pilisvörösvár polgármestere. Polgármesterként elkötelezetten, hittel és lelkiismeretesen dolgozott a városért.  Már az első polgármesteri ciklusában is jelentős fejlesztések történtek. Megépült a Templom téri iskola tornaterme, a Vásár téri iskola emeleti szintje, a Gimnázium új, déli épületrésze, valamint a Zeneiskola épülete. Létrejött a Napos Oldal Szociális központ, befejeződött a gázhálózat kiépítése, megkezdődött a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése; elkészült a Templom tér körüli és a Vásár téren átvezető út.

Az 1994-es választásokat nem sikerült megnyernie, így a következő négy évben magántervezőként dolgozott. 1998-ban viszont ismét elnyerte a választók bizalmát. A második polgármesteri ciklusában épült meg a Liegl-körforgalmi csomópont, a Városháza melléképületének tetőtérbeépítése, 21 aszfaltburkolatos út, a szennyvízcsatorna-hálózat döntő része. Létrejött az Okmányiroda, a Széchenyi utcai óvoda, a Szabadságligeti vasúti megálló, ekkor történt meg a II. világháborús német és orosz katonasírok rendezése. Felavatták a II. világháborús emlékművet, elkészült a Hősök téri és a Vásár téri park és a közvilágítás korszerűsítése.

Polgármesterként és magánemberként is aktív résztvevője és előmozdítója volt a testvérvárosi kapcsolatoknak, élete végéig gondosan ápolta a külhoni barátságokat.

A 2002-es választások után újra magántervezőként dolgozott, egészen a nyugdíjba vonulásáig. Amellett, hogy hivatását magas szinten űzte, sok kedvelt szabadidős tevékenysége is volt, s továbbra is érdeklődéssel kísérte a helyi és az országos közélet eseményeit. Lelkesen kutatta Vörösvár helytörténetét, új eredményeit szívesen osztotta meg az érdeklődőkkel. Utolsó éveiben a természetfotózásban lelte örömét, sok szép képet hagyva emlékül családjának.

Botzheim István hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után, 2021. július 15-én visszaadta lelkét Teremtőjének. Dr. Fetter Ádám polgármester temetési beszédében ezzel a szép idézettel búcsúzott tőle: „Nehéz elviselnünk az elmúlás gondolatát, de tudjuk, hogy csak azok halnak meg igazán, akik semmilyen nyomot nem hagytak maguk után. Ha nem csak magunknak éltünk, továbbadott hatásunk akkor is érvényesülhet, ha már senki sem emlékszik ránk személyesen, valahogyan úgy, ahogyan rég elfeledett őseink génjeit is megőrizzük.” (Álló Géza)

Botzheim Istvánra mindannyian nagy tisztelettel emlékezünk: lelkiismeretes, elkötelezett munkálkodása, sokoldalúsága, a világ és az emberek iránti nyitottsága magánemberként és közéleti szereplőként egyaránt például szolgálhat a jelen és a jövő nemzedéke számára.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Botzheim István egykori polgármester részére Pilisvörösvár fejlődéséért végzett lelkiismeretes és maradandó eredményeket örökül hagyó tevékenysége, valamint a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként posztumusz Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/botzheim-istvan-2021

Valencsics Emil  2022

Valencsics Emil 2022

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

posztumusz

mestercukrász

Valencsics Emil 1939-ben született Pilisszántón. Az idősebbek még emlékezhetnek Valencsics Ottóra, az édesapára, aki egész életében saját pékműhelyében dolgozott. Ez a családi otthon adta meg az indíttatást Valencsics Emilnek a cukrász szakmához. Budapesten, a Hauer cukrászdában kezdte meg tanulmányait, majd segédként folytatta, később a Magyar Rádió székházában kényeztette remek, hagyományos süteményeivel a kor hírességeit. Legkeresettebb finomsága a rétes volt, amelyet mind a mai napig kínálnak az Emil cukrászdában, számtalan variációban.

25 éven át Pilisvörösváron, az akkori Pest Megyei Vendéglátó Vállalatnál dolgozott, végigjárva a ranglétrát. 1985-ben feleségével, Terkával saját cukrászdát nyitottak Fő utcai házuk földszintjén. A cukrászdát az évek során három ütemben bővítették, mire elnyerte mostani kényelmes, elegáns formáját. Ma már itt dolgozik a fia, menye és unokái is, akik fokozatosan nyertek beavatást a cukrász szakma rejtelmeibe.

Emil bácsi nem csak finom süteményeiről ismert, hanem valódi lokálpatriótaként közösségi szerepvállalásairól is. Munkáját szakmai alázat, mindig kiváló minőség és csillogás nélküli, állandó helytállás jellemezte. Cukrászdája híre messze túlszárnyalt városunk határain.  Aki kóstolta édes és sós süteményeiket, a hagyományos tortáikat vagy fagylaltjaikat, sosem felejti el a csodás ízeket. Az évek során számtalan elismeréssel jutalmazták munkáját: különösen büszke volt a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége és a Gasztronómiai Újságírók Nemzetközi Szövetsége által adományozott Védnöki Táblára, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete Dobos C. József-díjára, az Első Magyar Fehérasztal Lovagrendtől kapott lovagi címre és az IPOSZ Aranykoszorús mester címre. Ezek a kitüntetések ma a boltban láthatók, és hűségesen őrzik Emil bácsi emlékét, aki 2021. szeptemberében adta vissza lelkét Teremtőjének.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Valencsics Emil mestercukrász, az Emil Cukrászda alapítója részére magas szakmai színvonalon, az etikai és szakmai normák szem előtt tartásával végzett, lelkiismeretes munkája és Pilisvörösvár jó hírnevének öregbítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként posztumusz Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/valencsics-emil-2022

Grószné Krupp Erzsébet 2022

Grószné Krupp Erzsébet 2022

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Pilisvörösvár korábbi polgármestere

Grószné Krupp Erzsébet pilisvörösvári sváb családban született, és ez a körülmény egész életére és pályafutására kihatott. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán szerzett építészi diplomát. A helyi közéletbe a ’90-es években megalakult gáztársulás szervezésével kapcsolódott be, ahol az intézőbizottság elnökeként dolgozott, és valósította meg két ütemben a beruházást. A földgáz egyre több háztartásba történő bevezetése a település számára nagy előrelépés volt. A gáztársulásban végzett munkája, valamint az ezzel megszerzett ismertség volt az alapja annak, hogy Grószné Krupp Erzsébet indult az önkormányzati választásokon a polgármesteri címért, melyet 1994-ben és 2002-ben is elnyert. Társadalmi szerepvállalása megyei szinten is jelentős volt: 1998 és 2002 között a Pest Megyei Önkormányzat alelnökeként tevékenykedett, továbbá több bizottságban is fontos tisztséget töltött be. Különösen büszke arra, hogy 1999-ben a Pest Megyei Tűzoltó Szövetség elnökévé választották.

Polgármesterként mindig Pilisvörösvár érdekeit tartotta szem előtt, fejlesztési tervei hosszútávra szóltak. Fontosnak tartotta a német testvérvárosi kapcsolatok előmozdítását, 1996-ban ő írta alá a partneri megállapodást Gerstettennel. Elkötelezetten támogatta a helyi sváb kultúra és hagyományok ápolását is. Polgármesteri működésének ideje alatt, 1997-ben nyerte el Pilisvörösvár a városi rangot, amely a fejlődési lehetőségeknek a korábbinál szélesebb tárházát nyitotta meg településünk számára.

 Az 1994-1998 közötti polgármesteri ciklus legfontosabb beruházásai a következők voltak:

• 6 km útépítés,

• szennyvíztisztító telep építése,

• szennyvízcsatorna I.- II.-es ütemek építése,

• a Gimnázium homlokzatfelújítása és kollégiumi szárny építése,

• a Napos Oldalban az Átmeneti gondozóház kialakítása.

Grószné Krupp Erzsébetnek a 2002-2006 közötti ciklusban – immár városvezetőként- még több fejlesztésre volt lehetősége, melyek közül a legjelentősebbek a következők:

egy szabadidőközpont kialakításának megvalósíthatósági tanulmányterve, és a megvalósítás megalapozása ingatlanvásárlásokkal és elővásárlási jog bejegyzéssel, melynek eredményeként épülhet most a Tanuszoda,

• az Okmányiroda önálló épületbe költöztetése,

• a Gimnázium bővítése tetőtérbeépítéssel,

• közétkeztetés bevezetése, és ehhez kapcsolódóan az intézményi tálalókonyhák kialakítása

• intézményfelújítások, nyílászáró-cserék,

• a Nevelési tanácsadónak a településen történő elhelyezése,

• parkolóudvar kialakítása a Fő utca közelében,

• temetői parkolók kialakítása, utak burkolása, a terület bekerítése,

• a Szabadság utcai óvoda kialakítása a meglévő épület átépítésével,

• valamint útépítések, melynek eredményeként a régi településrészeken a közművesített utcák nagy része szilárd burkolatot kapott.

Grószné Krupp Erzsébet neve szorosan összeforrt városunk rendszerváltás utáni történelmének első két évtizedével, polgármesteri működésének máig ható eredményei magukért beszélnek.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Grószné Krupp Erzsébet korábbi polgármester részére 8 éven át, a város alapvető infrastruktúrájának megteremtéséért és Pilisvörösvár fejlődéséért végzett elkötelezett és maradandó eredményeket örökül hagyó tevékenysége, valamint a testvérvárosi kapcsolatok létrehozása és elmélyítése terén végzett munkája elismeréseként Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.

 



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/groszne-krupp-erzsebet-2022

Rehákné Moór Anna (2023)

Rehákné Moór Anna (2023)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

posztumusz

színésznő


Moór Anna a magyar színjátszás hajnalának csodája. A semmiből jött, és vált az első ünnepelt magyar színésznővé. Ő volt a legelső, a bátor úttörő, aki magyarul szólalva meg a színpadon elbűvölte mind a földszint, mind a páholyok nézőit, akik II. József, a kalapos király halála utáni szabadabb levegőn önnön magyarságukra találva mohón itták az addig háttérbe szorított anyanyelv szavait, és nem tudtak betelni velük.

Gyermek- és ifjúkoráról csak keveset tudunk. 1773-ban született a ma már Ausztriához tartozó Alsóőrön, nemesi család sarjaként. 17 éves korában csatlakozott az alakuló Kelemen László-féle első magyar színjátszó társasághoz, melynek hat éven át volt tagja. Megjelenésével, előkelő tartásával, nemes mozdulataival, őszinte gesztusaival, tisztán szóló beszédével már az első előadáson valósággal elbűvölte a közönséget. Született őstehetség volt. Soha nem tanulta a színészetet, ösztönösen érezte, hogyan kell mozognia, mit kell tennie a színpadon. A színtársulat 1793. március 13-án a budai Várszínházban tartotta a Rómeó és Júlia első magyar előadását. Júlia szerepét Moór Anna játszotta kirobbanó sikerrel. Ő volt az első, ünnepelt, magyar nyelven játszó színésznő. Mindamellett dramaturgként is megmutatta a tehetségét. Dugonics András drámái közül többeket színpadra állított.

20 évesen férjhez ment Rehák József pesti ügyvédhez, aki lelkes támogatója volt a magyar nyelvű színjátszásnak. Később visszavonult a színpadtól, s férjével együtt Vörösvárra költözött. Itt a postát működtették, és gazdálkodtak saját birtokukon. Rehák Józsefné Moór Anna adományozta a település katolikus egyházközsége számára a helyi templom ma is látható keresztelőkútját, és számos más adományt is tett az egyházközség javára. 69 éves korában, 1842. május 27-én hunyt el. Klasszicista stílusú síremléke, mely a Nemzeti Sírkert része, a Csobánkai utcai köztemető 1-es parcellájában található.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Rehákné Moór Anna, egykor Pilisvörösváron élt színésznő részére a magyar színművészetben játszott úttörő szerepe, jótékonykodása, és a helyi egyházközösségnek nyújtott kiemelkedő támogatása elismeréseként posztumusz Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/rehakne-moor-anna-2023

Feldhoffer János (2023)

Feldhoffer János (2023)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

fúvószenész, zenekarvezető


Feldhoffer Jánost az önkormányzat Képviselő-testülete 2023. június 23-án egyhangúlag Pilisvörösvár Város Díszpolgárává választotta, s ezzel ismét egy arra minden szempontból méltó személlyel gazdagodott a díjazottak köre. A képviselő-testületi határozat kihirdetése óta nagyon sokan gratuláltak neki a megtisztelő kitüntetéshez, és családjával együtt ő maga is nagy örömmel készült az oklevél ünnepélyes átvételére.

Sajnos azonban a sors könyörtelenül közbeszólt, és János augusztus 3-án tragikus hirtelenséggel elhunyt. Most az öröm helyett a bánat tölti el lelkünket, melyben János elvesztése pótolhatatlan űrt hagyott. Közkedvelt és fontos személy volt a város életében, szinte nincs olyan ember itt Pilisvörösváron, aki ne ismerte és szerette volna őt. Méltatását sajnos már csak múlt időben olvashatjuk fel, az életpálya lezárult. Fájdalmas büszkeséggel gondolunk legújabb díszpolgárunkra, aki sajnos ma nem lehet közöttünk, de hangja, nevetése, trombitajátéka, és kedves, megbízható, szeretetreméltó lénye a szívünkben él tovább.

Feldhoffer János régi pilisvörösvári sváb család sarjaként, 1957. március 23-án született. Általános iskolai tanulmányait Pilisvörösváron végezte, majd szerszámkészítő szakmát szerzett.

A zene már gyermekkorától érdekelte. A szomszédságukban lakó családban szinte mindenki játszott valamilyen hangszeren, s neki is nagyon megtetszett a zenélés. Szüleit addig-addig kérlelte, míg beíratták a zeneiskolába. Két év után választhatott hangszert, s választása a trombitára esett. Hetente kétszer járt zeneórára, trombitatanára kezdettől fogva Németh János volt, aki nagy türelemmel, odaadással tanította őt. Ezzel párhuzamosan a Peregi-zenekar vezetőjéhez, Peregi Pista bácsihoz is járt, aki a sramlizene rejtelmeibe vezette be.

1971-ben tagja lett a Mauterer-zenekar utódjának, a Vörösvári Jóska bácsi által vezetett Fúvószenekarnak. 21 éves korában két évre a Zalaegerszegi Helyőrségi Katonazenekarba került sorkatonaként, ahol 1. szárnykürtösként szolgált. Az itt eltöltött idő meghatározó volt a zenei pályáján. 1982-ben átvette a Fúvószenekar vezetését, s két év múlva megalapította a Pilischer Sramli zenekart, melyben 25 éven át aktívan játszott.

1989-ben a Gerstettenből hazalátogató Eduard Gillitzer, az ottani fúvószenekar támogatója segítségével megalakult a Fúvószenei Egyesület, amely ettől kezdve jelentős támogatást adott a zenekarnak. A két fúvószenekar azóta is kitűnő kapcsolatot ápol.

Feldhoffer János vezetésével a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Fúvószenekar számos díjat elnyert, melyek közül a teljesség igénye nélkül megemlítünk néhányat: a Landesrat több ízben is kiemelt arany minősítéssel ismerte el tevékenységüket, 2005-ben Pilisvörösvárért Emlékérmet, 2013-ban a „Für Ungarndeutschtum Region Nord” díjat kaptak, 2018-ban pedig magas fokú állami kitüntetésben a „Pro Cultura Minoritatum Hungariae” Díjban részesültek.

Feldhoffer János több mint ötven éven át szolgálta zenéjével Pilisvörösvár közösségét, kiemelkedő szerepet töltött be az egyházközség és a város zenei életében. Szinte elképzelhetetlen volt nélküle az úrnapi körmenet, a bérmálás, az Erdei kápolna pünkösdi búcsúja, a farsangtemetés, a Hősök Napja, a májusfaállítás, a szüreti felvonulás, a Schwabenfest és a Hallo Werischwar fúvóstalálkozó. Nemzeti ünnepeinken szintén az ő vezetésével játszotta a Fúvószenekar a Himnuszt, a Szózatot, az alkalmi indulókat. Több cikluson át aktív képviselője volt Pilisvörösvár Német Nemzetiségi Önkormányzatának.

Feldhoffer János zenekari tagként és vezetőként több mint öt évtizeden át példát mutatott zeneszeretetből, önzetlenségből, közösségi szellemből. Munkáját szerényen, alázattal végezte. Legfőbb célja volt, hogy örömet szerezzen közönségének. Vállalt munkáját mindig kitartóan, lelkiismeretesen, becsületesen látta el. Családi élete is példaértékű volt.
Feldhoffer János zenei és közéleti tevékenységét már eddig is számos díjjal elismerték:

2011-ben Pilisvörösvárért emlékérmet kapott,

2015-ben elnyerte a Landesrat Josef Gungl Emlékérem kitüntetését,

2017-ben megkapta az 50 éves zenei tevékenységért kitüntető oklevél arany fokozatát,

2020-ban 50 éve a Fúvószenéért kitüntetést kapott.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Feldhoffer János fúvószenész, zenekarvezető részére több mint öt évtizedes magas színvonalú fúvószenészi és zenekarszervezői tevékenysége, a német nemzetiségi fúvószenekari hagyományok és az egyházi fúvószenei hagyományok ápolása, a testvérvárosi kapcsolatok kialakítása és ápolása terén kifejtett kiemelkedő munkája, valamint  a helyi német nemzetiségi önkormányzatban végzett közéleti tevékenysége elismeréseként a Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományozta.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/feldhoffer-janos-2023

Zelenai István (2024)

Zelenai István (2024)

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

 

nyugalmazott bányagazdasági üzemmérnök

Zelenai Zelenai István bányászcsalád gyermekeként született 1938-ban Pilisvörösváron.  Szülőfalujában járt általános iskolába. 1956-ban végezte el Tatabányán a négyéves bányaipari technikumot. 1956–1966 között a Pilisi Szénbányaüzemben dolgozott föld alatti termelésirányító, segédaknász, műszakvezető és főaknász munkakörökben.

A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem levelező tagozatán szerzett üzemmérnöki képesítést, majd 1966-tól 1976-ig az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség műszaki állományában dolgozott a dorogi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség illetékességi területén.

Népgazdasági érdekből 1976-ban a Dorogi Szénbányák Vállalathoz helyezték, ahol az NSZK (Ruhr-vidék) területén tevékenykedő bányaépítési kirendeltség szervezésével bízták meg. 1976–1980 között német feketeszénbányákban vállalt földalatti beruházások műszaki és a kirendeltségvezetője volt.

1980-tól a Dorogi Szénbányák újonnan épülő „Lencsehegy II.” bányaüzem beruházási és a „Kutatási és Bányaépítési Üzem” (KBÜ) műszaki ügyeinek intézését segítette, 1990-ben történt nyugdíjaztatásáig.

A bányászatban eltöltött 38 évnyi szolgálati időben a Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst, arany, gyémánt fokozata és a Bányamentő Szolgálati Érdemérem (25 éves szolgálatért) kormányelismerésben részesült.

Nyugdíjba vonulása után fáradhatatlanul kezdte gyűjteni a pilisi bányászattal, különösképpen a Lipót-aknaüzem működésével, a vörösvári bányászcsaládok életével kapcsolatos dokumentumokat. Személyesen kereste fel a bányatelepen élő bányászokat, illetve azok leszármazottait, és gyűjtötte a fotókat, dokumentumokat, tárgyi emlékeket.

Gazdag és sokrétű tevékenységének főbb állomásai:

– 2008 novemberében ünnepséget szervezett a bányászsztrájk 80. évfordulója alkalmából. Kezdeményezésére és gyűjtőmunkája eredményeképpen ekkor került felavatásra a volt bányaigazgatói épületben a Bányász emlékszoba.

– 2010-ben a Bányatelepen felavatták a Bányász emlékparkot az áthelyezett bányászsztrájk-emlékművel. Az emlékpark megtervezésében, kialakításában aktív szerepet játszott.

– A 2011. évi Bányásznapon átadták a Bányász emlékparkban a bányamunkát és a széntermelést jelképező Bányacsille emlékművet. Az emlékmű terveit ő készítette.

– 2019-ben kezdeményezésére kegyeleti emlékhelyet alakítottak ki a Csobánkai utcai köztemetőben a vörösvári bányászmártíroknak.

– A 2022. évi Bányásznapon a Bányász emlékparkban felavatták a Bányászmártírok emlékművét, amellyel teljessé vált az általa elképzelt emlékműegyüttes.

– 2022 októberében több évtizedes gyűjtő- és feldolgozómunka, valamint kétévi írói-szerkesztői munka után megjelent „A Pilisi-medence bányászatának története” című nagyívű munkája. A 340 oldalas könyv értékes és pótolhatatlan fényképek és egyéb dokumentációk felhasználásával mutatja be a Pilisi-medence bányászatának múltját. A leírtakkal a pilisi bányászok életéről, munkájáról, küzdelmeiről és a már megszűnt szénbányászatról kívánt megemlékezni a szerző.

Zelenai István a Pilisi-medence szénbányász szakembereinek egyik utolsó képviselője, akinek még van személyes érintettsége. Elkötelezettsége, szenvedéllyé váló múltfeltáró és -megőrző munkája, a bányász elődök, különösen a bányászmártírok iránti tisztelete példamutató. Az ő tevékenysége révén Pilisvörösvár bányász múltja nem fog a múlt ködébe veszni, örökké emlékezni fogunk az áldozatos, verejtékes munkát végző bányászokra, akik a mi jelenünket is építették.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Zelenai István nyugalmazott bányagazdasági üzemmérnök részére kiemelkedő honismereti és helytörténeti tevékenysége, a bányász hagyományok megőrzésében, valamint a bányászélet erkölcsi és szellemi értékeinek átörökítése terén végzett példaértékű munkája elismeréseként Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/diszpolgarok/zelenai-istvan-2024

47. oldal / 50

  • 41
  • 42
  • 43
  • 44
  • 45
  • 46
  • 47
  • 48
  • 49
  • 50
Pilis–Dunakanyar

A Pilis és a Dunakanyar térségének független hírportálja – 6 járás, 32 település legfrissebb hírei egy helyen.

Járások

  • Szentendrei járás
  • Pilisvörösvári járás
  • Szobi járás
  • Váci járás
  • Dunakeszi járás
  • Esztergomi járás

Kiemelt települések

  • Szentendre
  • Pomáz
  • Budakalász
  • Visegrád
  • Pilisvörösvár
  • Vác

Hasznos linkek

  • Pilis-Dunakanyari Hírmondó (PDF)
  • Programnaptár (összes esemény)
  • Impresszum
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Kapcsolat
  • Oldaltérkép
  • Menetrendek
© 2026 Pilis–Dunakanyar Hírportál – Minden jog fenntartva
Honlapkészítő: Bartim Media 2026