Pilis–Dunakanyar Hírportál
  • Főoldal
  • Pilis-Dunakanyari Hírmondó
  • Programnaptár
  • Hírek járásonként
    • Szentendrei járás
      • Szentendre
      • Pomáz
      • Csobánka
      • Budakalász
      • Dunabogdány
      • Kisoroszi
      • Leányfalu
      • Pilisszentkereszt
      • Pilisszentlászló
      • Pócsmegyer
      • Szigetmonostor
      • Tahitótfalu
      • Visegrád
    • Pilisvörösvári járás
      • Pilisvörösvár
      • Pilisborosjenő
      • Pilisszántó
      • Üröm
    • Szobi járás
      • Szob
      • Kismaros
      • Kóspallag
      • Márianosztra
      • Nagymaros
      • Szokolya
      • Verőce
      • Zebegény
    • Váci járás
      • Vác
      • Sződliget
    • Dunakeszi járás
      • Dunakeszi
      • Göd
    • Esztergomi járás
      • Esztergom
      • Dömös
      • Pilismarót

Pilisvörösvári járás hírei

Pilisvörösvári járás

Peller Anna - Színművész

Peller Anna - Színművész

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Amióta az eszemet tudom, színésznő akartam lenni, gyerekkoromban állandóan azt képzeltem, hogy színpadon állok, meséket, verseket, bábjeleneteket adtam elő családom nagy örömére. Egyszerűen nem volt kérdés, és biztos voltam benne, mindig is tudtam, hogy csak színésznő lehetek. Imádok énekelni, ezért elvégeztem a Színház és Filmművészeti Egyetem operett-musical színész szakát, Kerényi Imre osztályában, aki alapvetően prózai beállítottságú, így rengeteg prózát is játszhattunk. Dolgoztunk Koltai Róberttel, Bagó Bercivel, Léner Péterrel, Igó Évával, Huszti Péterrel, Avar Istvánnal, és még rengeteg nagy mesterrel, csodálatos volt az a négy év az egyetemen.

Harmadévesként megkaptam a Képzelt riport című musical egyik főszerepét, Beverlyt, Szolnokon, amire Szikora János, az akkori szolnoki direktor választott ki. Nagyon élveztem, és az egyetem elvégzése után egy évadra leszerződtem Szolnokra, ahol csodálatos szerepeket játszhattam, fantasztikus partnerekkel. Például a Chicagóban Roxy voltam, a Balfácánt vacsorára című vígjátékban pedig Mikó István partnere lehettem, ami fantasztikus élmény volt.

Szolnokon próbáltam épp, amikor megszólalt a telefonom, a Budapest Operett Színháztól kerestek, hogy vár rám egy kotta. Az új musical, Rudolf ősbemutatójára keresték a főszereplőket, részt vettem a meghallgatásokon, és megkaptam. Repültem a boldogságtól, amikor megtudtam, hogy enyém a szerep. A sikeres ősbemutató után leszerződtetett Kerényi Miklós Gábor, a színház igazgatója, és azóta az Operettszínház tagja vagyok, ami mindig is ott szerepelt legmerészebb álmaimban.

Boldog vagyok!!! Fantasztikus lehetőségeket, szerepeket kapok itt. Csókos asszony, Rica macája lehetek, ahol Csonka Bandi a partnerem, nagy találkozás volt, elsőre “egymásba szerettünk”, olyan színész, ember, és partner, amit szavakkal leírni nem is tudok. Továbbá Juliette Verdune-t játszom a Párizsi életben, az Abigélben Torma Piroskát, a Rudolfban Larisch grófnőt. Pár hete mutatták be Szőke András új filmjét, a Bakkermant, ahol én Badár feleségét alakítom, Natasát.

A példaképem édesanyám, akinek szerelmes vagyok a hangjába, és tehetségébe, és csodálom, hogyan tudja egyeztetni a művészetet a családdal, mert csodálatos édesanya is. Most éppen Amerikában turnézik, ahol imádják. Rengeteget tanultam tőle, gyerekkoromban állandóan énekelt nekem, és együtt is nagyon sokat énekeltünk. Hogy miért jó ez az egész színházasdi? Tudom, hogy közhely, de csak azt tudom mondani, hogy: szerelem, eleve elrendelés, egyértelműen vállalt boldog sors, ami olykor nehéz, és önemésztő, állandó megfelelési kényszerrel, és az örök kétellyel, kérdéssel, vajon jó vagyok-e? Imádom, megfulladok nélküle, mindig is erre vágytam.

Hidas Ildikó
(2008. május)

Peller Anna és a világpremier

Láttam, így nyugodtam állíthatom, Peller Anna kiválóan játszott a Rudolf című musical világpremierjén a Budapesti Operettszínházban. A Habsburg trónörökös, Rudolf főherceg és Vetsera Mária bárónő tragikus szerelmi történetét feldolgozó darab nagy közönségsikert fog aratni. Elsősorban azért, mert a műfaj keretein belül maradva jól jellemzi a kort, miközben elgondolkodtatva szórakoztat és szomorkodtat. A Habsburg ház története mindig hálás téma, és ezt a rendező Kerényi Miklós Gábor jól kihasználja.

A musical a Vereinigte Bühnen Wien, a Budapesti Operettszínház és a Szegedi Szabadtéri Játékok közös produkciója. A mű zeneszerzője Frank Wildhorn, dalszövegírója Jack Murphy, a hangszerelés Kim Scharnberg és Koen Schoots munkája. A szerzők a bemutató után tökéletesen elégedettek voltak a látottakkal, az öltözői híradó szerint meggyőződésük, hogy a musicalt angol változatban a Brodwayen is sikerre vinnék a magyarok.

Nos, ebben a darabban sziporkázott Peller Anna, aki Larisch grófnőt, Vetsera Mária barátnőjét alakította. Peller Anna 2005-ben kitűnő eredménnyel végzett a Színház és Filmművészeti Egyetem operett-musical színész szakán. Még harmadéves korában őt választották az egyetem legjobb énekes színészének. Az ifjú vörösvári művész pályája attól kezdve szinte meseszerűen alakul.

– Nagyon szerettem Kerényi Imre osztályába járni. Élveztem a tanulást, a munkát, a lehetőségeket. Vendégtanároktól is tanulhattunk, Kerényi Miklós Gábor például két kurzust is tartott számunkra. De más rendezők is figyelemmel kísérték a munkánkat. A vizsgaelőadás (Hegedűs a háztetőn) után Szikora János, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója szerződést is ajánlott nekem. Ezt boldogan elfogadtam, hiszen egy nagy múltú színházhoz hívtak, úgy éreztem, itt sokat fejlődhetek. A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, című darabban Beverleyt játszhattam, a Chicagóban pedig, Roxyt – mondja.

– Azt kaptad, amit vártál?

– Nagyon élveztem a szolnoki munkát, mert egy valóban jó közösségbe, jó színházba kerültem.


– Most azonban nem Szolnokon, hanem Budapesten, a Rudolf című musicalben tűntél fel. Hogyan esett Rád a választás?

– Egyszer csak megcsörrent a telefonom, Kerényi Miklós Gábornak az Operettszínház igazgatójának a titkárnője hívott. “Van a maga számára egy kotta a színház portáján, az igazgató úr üzeni, hogy tanulja meg, és utána jöjjön be meghallgatásra” – mondta. Hirtelen azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Kimondhatatlanul örültem, szinte repültem Budapestre. A meghallgatáson az igazgató mellett a külföldi produkció zenei vezetője is jelen volt. Két különböző dalt énekeltem, amelynek a kép és hangfelvételét elküldték a zeneszerzőnek is. Egy-két hét múlva behívtak egy második meghallgatásra is. Furcsa volt, mert Kerényi Miklósnál éppen vendégek voltak, őket hagyta ott, hogy újra meghallgasson. Elénekeltem a dalt, és már indultam is kifelé, amikor Kerényi utánam üzent, hogy enyém a szerep, Janza Katával felváltva én játszom Larisch grófnőt. Talán bolondságnak tűnik, de annyira boldog voltam, hogy egy ideig a falakat simogatva csak körbe-körbejártam a színházban. Jó ideig azt sem tudtam, merre járok, alig találtam ki az utcára. Csodálatos érzés volt.

– Hogy érezted magad a premieren?

– Óriási tapsot kaptunk, és én tudtam, hogy édesapám a testvéremmel együtt ott ül a nézőtéren és könnyezik a meghatottságtól. Mindannyian nagyon boldogok voltunk. (Édesanyám sajnos nem tudott eljönni, mert neki is fellépése volt.) Nekünk tapsolt Richard Dreyfuss, a sokak által ismert színész is, aki megtisztelte jelenlétével az előadást.

– Volt-e valamilyen visszhangja ennek a sikernek?

– Volt. A bemutató után Kerényi Miklós Gábor szólt, hogy mielőtt egy újabb évre leszerződnék Szolnokra, hívjam föl, mert beszélni akar velem. Majd később ő hívott fel, és szerződést ajánlott a következő évadra. “Több darabban is számítok magára” – mondta. Megtörtént a csoda, szeptembertől a Budapesti Operettszínház tagja leszek. Mindig erre vágytam, és most sikerült. Annyira örülök, hogy szinte madarat lehetne velem fogatni.

– Milyen darabokban játszol majd?

– Nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékokon Larisch grófnőt alakítom a Rudolfban, amelyet szeptembertől az Operettben játszunk tovább. Ezen kívül a Csókos asszony című Zerkovitz darabban én leszek Rica maca, a Párizsi élet című Offenbach operettben pedig, Julietet játszom. E mellett szerepelek még a Vidám Színpadon a Démonológia, a Körúti Színházban az Én és a kisöcsém, a Spinoza Házban pedig, a Legénytoll, valamint a Kuplékirály című darabokban is.

– Ha jól tudom, szinkronizálsz is.

– Többször hívtak ismeretterjesztő filmekhez, reklámokhoz, de szinkronizálok mozifilmekben is. Benne voltam például, a Csajozós Filmben, a Rózsaszín Párduc, és a Hölgyválasz című filmekben is.

– Prózai darabokban nem játszol?

– Pillanatnyilag nem, de nagyon szeretnék. Szolnokon Mikó Istvánnal játszhattam együtt a Koltai Róbert rendezte, Balfácán vacsorára című darabban. Óriási élmény volt.

– Most is, amikor beszélgetünk, nevetsz, mosolyogsz, árad belőled az energia. Mindig ilyen vagy?

– Mindig! Állandóan nyüzsgök, és állandóan jókedvű vagyok. Talán azért, mert fenntartás nélkül szeretem az embereket. Belebetegednék, ha szeretet, és harmónia nélkül kellene élnem.

– Sok sikert kívánok, remélem, az Operettszínházban még sok nagyszerű alakítással örvendeztetsz meg minket.

– Köszönöm, ígérhetem, hogy mindent megteszek majd.

Én pedig örülök, mert azt hiszem, rájöttem, miért kedvelik Annát a kollégái, és miért szereti őt a közönség. Mert nemcsak tehetséges művész, hanem megnyerő egyéniség is. És ez manapság ritka, éppen ezért értékes jellemvonás.

A hírek szerint a Rudolf iránt nagy a közönség érdeklődése. Aki látni szeretné, jó, ha siet a jegyvásárlással. Ebben a produkcióban egyébként Peller Anna mellett két másik “falubeli”, is részt vesz. Vörös Tibor trombitásként, Dévényi Tamás pedig zenekari hangmérnökként járul hozzá a sikerhez.

Jó érzés ilyenkor vörösvárinak lenni.

Várhegyi Ferenc
(2006. július)

A legjobb

A legjobbnak lenni nem szerencse kérdése, hanem nagyon sok tehetségé és nagyon sok munkáé. A legjobbnak lenni megtiszteltetés és kihívás. Sokszorosan az, ha a szakmától érkezik. Ha a társak, akik amúgy egészségesen féltékenyek rád, fejet hajtanak. Tisztelettel, büszkén és örömmel.

Így hajtottak fejet a budapesti Színművészeti Egyetem hallgatói, mind a több százan, amikor Peller Annát a tanév legjobb zenés színészévé választották.

A színészegyetemen minden évben szavaznak a hallgatók arról, hogy maguk közül kit tartanak a legtehetségesebbnek. Általában végzős hallgatók nyerik el ezt a címet, ritkaság, hogy harmadikosra szavaznak. 2004-ben mégis egy harmadikos: Anna kapta a díjat, ami tündöklő tehetségének újabb bizonyítéka.

Rövid időn belül másodszor éri ilyen nagy megtiszteltetés fiatal tehetségeinket, hiszen tavaly Mészáros Bélát választották a egyetemisták a legjobb színésznek.
Gratulálunk mindkettőjüknek és további sikereket kívánunk.

F. A.
(Vörösvári Újság, 2004. július)



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/peller-anna-szinmuvesz

Peller Anna - Előadóművésznő

Peller Anna - Előadóművésznő

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

“Évtizedeket kell várni, még egy ilyen hang megszületik. Egy istenáldotta tehetség.. .
akinek a hangján átragyog Az Ő tiszta szíve.”

Peller Annát – úgy hiszem – nem kell bemutatnom. Aki hallotta már őt énekelni, biztos vagyok benne, hogy elbűvölte csodálatos hangja, megnyerő egyénisége. Olyat tud ő, amire mindnyájan vágyunk, de el nem érhetjük, meg nem szólaltathatjuk: egy tiszta, emelkedett szólamot, amelytől szétfoszlanak napi gondjaink és szorongásaink, és harmóniába kerülhetünk – ha néhány percre is – a világgal, ég és föld, Isten és ember között. Ezt a szólamot csak ő tudja. Neki adatott meg. Mi csak dörmögünk, dünnyögünk, danázunk bor és jó barátok mellett vagy bánatunkban, fájdalmunkban szívettépőn, elcsukló hangon. A csodát ő műveli. S mi hálásak vagyunk érte, hogy időről időre hallhatjuk hangját, a titkos szólamot, amely megnyitja a szív és a lélek kapuit.

“Zene nélkül lehet élni, de nem érdemes…”

Igényesen előadott, négy oktávos hangadottságával megénekli dalait, ezáltal egyre több közönségének igyekszik eljuttatni zenei üzenetét.

A művésznő négy oktávos hangjával, kimagasló művészi tehetségével nagyszerű, közkedvelt előadója minden féle ünnepi alkalomnak, Rendezvényeknek, Fesztiváloknak, Majálisoknak, Falu Ünnepeknek, Szüreti Fesztiváloknak, Sörfesztiváloknak, Idősek Napi Ünnepségeknek, Karácsonyi Ünnepeknek, Szilveszteri Buliknak valamint Esküvőknek.

Élőhangon, az emberek felé irányuló szeretetével adja át dalait, őket átölelve emeli méltó rangra az ünnep hangulatát.

Peller Anna előadóművésznő repertoárjában szerepelnek: klasszikus dalok, operettek, musicalok, táncdalok, magyar nóták, svábdalok, és Németországban oly népszerű jódli dalok, ahol méltán kiérdemelte a “JÓDLIKIRÁLYNŐ” címet.

A művésznő kiváló emberi értékekkel rendelkezik, a természetes szépség, a gyönyörű kristálytiszta hang és nagy-nagy szeretet a közönség felé mind együtt van, ezért

“NYUGODT SZÍVVEL NEVEZHETJÜK ISTENÁLDOTTA TEHETSÉGNEK.”

Referenciák

Wehrehim, Altheim, Heldenfingen, Grüningen, Oberaspe,Gröbenzell, Rot a Rot, Zweibrücken, Rosengaarten, Bachnang, Kassel Velmar, Trier Stuttgart, Mainz. Litvánia, Franciaország, Cleveland, Akron, Chicago, Detroit, Milwoukee, USA, Rio de Janeiro, Assis-Sao Paolo, Rolandia Parana (Brazília) Paraguai, Argentina, Erdély, Csehország és Szlovákia

Budapest, (ORSZÁGHÁZ) Pilisvörösvár, Miskolc, Debrecen, Makó, Paks, Sopron, Győr, Szekszárd, Németkér, Bogyiszló, Nagydorog, Györköny, Kislőd, Farkasgyepű, Tolna, Pesthidegkút, Báta, Harc, Szekszárd Happy & Orange Caffe, Rolling-Rock Söröző, Budapest Belügyi Országos Találkozó, Puchner Kastély Bikal, Ács Gondozási Központ

Elérhetőség

  • Web:  www.pelleranna.hu
  • E-mail:  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • Tel.: 06/70-382-4130

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ, letölthető zeneszámok, cd-rendelés: www.pelleranna.hu



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/peller-anna-eloadomuveszno

Németh János - Trombitaművész, zenetanár

Németh János - Trombitaművész, zenetanár

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

trombitaművész, zenetanár

Budapest, VI. Lisznyai u. 34. 
Határozat:149/2003.(IX.11.)Kt. 
Elhunyt: 2005. 

1929. február 13-án született Budapesten. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola után a Zeneművészeti Tanárképző Főiskolára járt, tanára Borst Rudolf volt. Három jelentős munkahelye volt: 8 évig a Rádió Szimfonikus Zenekarában játszott, 32 évig az Operettszínház zenekarában dolgozott, és mindezek mellett talán a legfontosabb, hogy tanított.

A tanítást az operettszínházi munkájával párhuzamosan kezdte. Abban az időben még a főiskolán alá kellett írni, hogy a diploma megszerzése után 3 évet vidéken tanítanak. Máig emlékszik arra az első napra, amikor először jött Vörösvárra tanítani, 1963 szeptemberében. Vasárnap volt és nagyon meg volt hatódva, hogy mind a 14 fúvóstanszakra jelentkező növendék ott várta a vasárnap dacára, szüleikkel együtt, ütött-kopott hangszerekkel. Ebből a magból fejlesztett ki az évek folyamán egy nagyszerű tanszakot.

Annyira megszerette a Vörösvárt, hogy az eredetileg 3 évre tervezett tanításból 40 év lett. Az évek során 12 növendékét vették fel zeneművészeti szakiskolába. Tanítványai megtalálhatók az összes pilisvörösvári zenekarban. Minden országos versenyre vitt növendéket, és mindegyiken bejutottak a döntőbe, sőt többször előkelő helyezést is kaptak. Egyik volt diákja most már kollégája is a tanári karban.

Németh János az a pedagógus volt, akinek nem csak hivatása a tanítás, hanem életcélja is. Lelkiismeretes, odaadó munkájának köszönhetően nem csak tanította, hanem nevelte is a rábízott gyerekeket. Az eltöltött évek során kivívta a gyerekek szeretetét, volt növendékei ma is nagy tisztelettel beszélnek róla. Munkájáról mindenki az elismerés és a tisztelet hangján szól.

Növendékei közül sokan választották élethivatásul a zenei pályát, például az iskola jelenlegi trombitatanárai Vörös Tibor és Kozek Balázs. János bácsi 2005-ben hunyt el.

A zeneiskola egykori igazgatója, Hoós Sándor a következő elismerő szavakkal méltatta a kiváló pedagógust 2003-ban, az „Arany Katedra” díj átadásakor.

„Németh János az a pedagógus, akinek nemcsak hivatása a tanítás, hanem életcélja is. Lelkiismeretes, odaadó munkájának köszönhetően nemcsak tanítja, hanem neveli is a rábízott gyerekeket. Ezért az elmúlt évek során kivívta a gyerekek szeretetét, a szülők között is nagy népszerűségnek örvend. Növendékei rendszeres résztvevői a különböző szintű szaktárgyi tanulmányi versenyeken, ahol az elmúlt 40 esztendőben számos elismerést, díjat sikerült nyerniük. Munkáját ma is a fiatalos lendület, a tenni akarás jellemzi. Tanárként példát mutat a fiatal pedagógusoknak, tapasztalatával segíti beilleszkedésüket és pedagógiai munkájuk eredményesebbé tételét. Ha egy szóval kellene megfogalmaznom és jellemeznem őt, csak annyit tudnék mondani, hogy ő a Tanár!”

Kiemelkedő vörösvári tanítványai:

Apollónia György művésztanár

Kozek Balázs művésztanár

Vörös Tibor művésztanár

Munkásságát különböző díjakkal jutalmazták: 1979-ben “Szocialista kultúráért” díjat kapott, 1985-ben “Ezüst törzsgárda” jelvénnyel jutalmazták, 1986-ban “Kiváló munkáért” minisztériumi kitüntetésben részesítették, 1994-ben “Lajtha László-díjjal” honorálták munkásságát, 2003-ban “Arany katedra” emlékplakettet valamint “Pilisvörösvárért” emlékérmet, 2006-ban a Művészet Tisztelete emlékplakettet, posztumusz elismerést kapott.

 



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/nemeth-janos-trombitamuvesz-zenetanar

Német Nemzetiségi Fúvószenekar

Német Nemzetiségi Fúvószenekar

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Immár 112 éves múltra tekint vissza. Mauterer Jakab vezetésével 1893. május 15-én alakult a zenekar jogelődje.  Mauterer Jakab 1898. július 5-ig állt a zenekar élén, Őt fia, Mauterer János követte 1902. július 15-ig, majd Mauterer János Jakab nevű testvére irányította a zenekart. Ez alatt az idő alatt a 18-20 zenészből álló együttes igazi zenekarrá érett. A karnagy maga is tanult muzsikus volt. A zenekar híres karmester volt Fricsay Richárd 1953-ig, aki egyben az első szárnykürtös is volt. Tőle Nick János vette át a stafétabotot. Őt Vörösvári József követte, aki több évtizeden keresztül vezette a zenekart. Tőle Feldhoffer János vette át a stafétabotot.

1989-ben 18 taggal alakult újjá a zenekar Brandhuber János vezetésével, aki 1994-ig látta el a karnagyi teendőket. Ezután majd egy évig Feldhoffer János a jelenlegi Egyesület vezetője látta el a karnagyi feladatokat. 1995 októberétől 2 év kivételével Buzás Bálint karnagy látja el a feladatokat.  A két év során Kovács Tibor karnagy vezetésével működött a zenekar.
2002-ben közhasznú egyesületté alakultak.

1996-ban a IX. Országos Fúvószenekari minősítésen Német nemzetiségi KATEGÓRIÁBAN, és SHOW zenekari kategóriában kiemelt aranydiplomát kaptak, így elnyerték az FESZTIVÁLzenekar címet. 1997. május 1-én jelent meg a zenekar első kazettája, szeptemberben, Sopronban az Országos Német Nemzetiségi Fúvószenekari Fesztiválon az első hat helyezett között szerepeltek. 2003 októberében a Nagymányokon megrendezésre került német nemzetiségi zenekarok országos döntőjében a 7. helyezést érték el. 2004 áprilisában megjelent a zenekar 2. kazettája és CD-je. 2005 áprilisában pedig jelent meg a válogatás CD-jük. 2004 áprilisában ünnepelték 15 éves jubileumukat.

Tevékenységük szorosan összeolvad Pilisvörösvár kulturális életével. A város, a katolikus egyház, és a német nemzetiségi egyesületek rendezvényei elképzelhetetlenek a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Fúvószenekara részvétele nélkül. E rendezvények közül is kiemelkedők a hagyományos Szüreti felvonulás, Pünkösdi utcabál, Vörösvári napok .  Aktívan részt vettek és vesznek a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában, ápolásában. A német nemzetiségi hagyományőrzésben, és hagyományok ápolásban kifejtett tevékenységük kiemelkedő. A zene iránti szeretetük, tiszteletük jellemzi egész tevékenységüket, mely példaértékű.

Tevékenységüket ma már nemcsak Pilisvörösváron és környékén, de nemzetközileg is elismerik, ezzel öregbítve szülővárosuk jó hírnevét. A környék kulturális rendezvényein kívül az elmúlt években megfordultak a németországi Gerstettenben, Werheimben, részt vettek a Szlovákiai Nemzetközi Fúvósfesztiválon.

Pilisvörösvár, 2005. október 23.

 2008. december 7. Emlékplakett zeneművészeti díj kategóriában

2009. április 24. Taksony – Kiemelt Arany Diploma minősítés elnyerése

2012. április: Kiemelt arany fokozatú minősítés elnyerése (Landesrat szervezésében)

2013. november 10. Budakalászon az ÉMNÖSZ Gálán zenekarunk „Für Ungarndeutschstum Region Nord” kitüntetésben részesült.

2018. október 13. Emberi Erőforrások Minisztériuma  a „Pro Cultura Minoritatum Hungariae” díjat adományozta a zenekarnak, a pilisvörösvári németek fúvószenéjének bemutatásáért, zenei kultúrájuk megőrzéséért és továbbadásáért.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/nemet-nemzetisegi-fuvoszenekar

Moór Anna - Színésznő

Moór Anna - Színésznő

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Moór Anna, Rehák Józsefné (1773. – Vörösvár, 1841. május 27.) magyar színésznő.

Az első magyar színtársulat vezető színésznője. Már a megnyitó előadáson, 1790. október 25-én Simai Kristóf Igazházijában is zajos tapsok közt játszott. Drámai hősnők szerepében és vígjátékokban egyaránt sikert aratott. Többek között Dugonics András Etelka című regénye dramatizált változatának címszerepét alakította.

A Sehy Ferenc színész által irányított ármánykodások miatt egy ideig távol maradt Kelemen László színtársulatától, de 1796-ig, a társulat feloszlásáig tagja volt. Kazinczy Ferenc a “felejthetetlen Náni”-nak nevezte.

1793-ban férjhez ment Rehák József pesti ügyvédhez. Később férjével együtt a budavidéki Vörösvár községbe (ma: Pilisvörösvár) költözött, itt a postát kezelték és gazdálkodtak.

A tehetséges művésznő átdolgozásait is sikerrel játszották, színre alkalmazta Dugonics András több munkáját.

Források

  • Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 4. kötet. (A drámairodalom a XVIII. század második felében c. fejezet) (1930-1941)
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
  • Magyar életrajzi lexikon
    (A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából)

Moór Anna

Rehák Józsefné Moór Anna 1774-ben született. 1790-ben, 16 éves korában csatlakozott az alakuló Kelemen László-féle első magyar színjátszó társasághoz.

1790-ben hangzott fel először magyar szó fővárosi színpadon. Legnagyobb színészi sikerét Moór Anna aratta. A lelkesült közönség egyszer félóra hosszat tapsolta. Mikor fellépett, szépségével és tehetségével hódított. A közönség igen megbecsülte.

A hősi és érzékeny játékokban impozáns megjelenésével, egyszerű, természetes és megindító szavalásával egészen elragadta a nézőt. Kazinczy Ferenc is melegen emlékezik meg róla. Följegyzéseiben ezek olvashatók: “Szava, állása, mozgásai, különösen az a mesteri kéztartás is csudálást érdemle.”

Moór Annának nem lehetett panasza a kritika és a közönség méltánylására. Dicsérték egyszerű, természetes, szívhez szóló játékát és impozáns megjelenését. 1792-ben ellentábor keletkezett a Kelemen-féle színtársulatban. Az ellentábor botrányai miatt Moór Anna felmondta állását. Emiatt tönkrement volna a társulat. Podmaniczky intendáns kérésére visszatért, és még néhány évig Pesten, illetve vidéken szerepelt. “A Rómeó és Júlia első magyar előadását 1793. március 13-án a Kelemen László-féle első magyar színjátszó társaság a budai Várszínházban tartotta. A dráma német átültetésből, Kun Szabó Sándor fordításában jutott magyar színpadra.”

Egy évvel később, 1794-ben Kolozsvárott mutattak be Shakespeare-drámát. (“Felsőbbeknek Engedelmével 1794-ik esztendőben Boldogasszony havának 27. napján.”) Ezt Kótsi Patkó János direktor mutatta be. A főbb szerepek közül Hamletet Kótsi úr, Laertest Sáska úr, Opheliát pedig Anna Mária Kis Asszony, aki később Moór Anna néven ismert drámai színésznő lett. (Füles 1981. IX. 18-i száma.)

A Kelemen László-féle színtársulat 1796-ban megszűnt a fővárosban. A színészet azonban tovább élt. Rehákné Moór Anna nem bírván a versenyt Kántornéval és Széppataki Rózával (Déryné), nyugállományba vonult. (Csipketisztítással kereste a kenyerét.)

A színészettől visszavonulva Rehák József pesti ügyvédhez ment feleségül, aki 1828-ban birtokot vásárolt Vörösvárott, és ideköltözött feleségével, Moór Annával. Rehák József kb. 60 éves korában Vörösvár postamestere lett.

Moór Anna színészi, saját kezűleg varrt ruháit múzeum őrzi. A róla készült olajfestmény Budapesten élő rokonainál van.

Moór Anna 1842-ben halt meg. Az akkori Solymár utcai temetőben temették el. Tetemét 1927-ben exhumálták és vitték át a jelenlegi temetőbe, ahol a sírja a temető közepén helyezkedik el.

Rehák József postamester 78 éves korában pápai engedéllyel feleségül vette az akkor 33 éves Rehák Jozefa Friderikát. 10 éves házasság után, 1854-ben halt meg. Pesten temették el.

A Moór család Felsőőrről (Oberwart-Burgenlandból) származik.
1989. XI. 4-én így ír a Film Színház Muzsika:

“Moór Anna 1790-ben kezdte színészi szereplését. Kezdetben Pesten a Kelemen-féle színtársulatnál, 1797-98-ban Kolozsvárott színésznő. Szereplését Kántorné és Széppataki Rózsa (Déryné) korszaka szakította meg. Még 40 éves sem volt, amikor megvált a színpadtól.

A továbbiakról annyit tudunk, hogy Rehák József Vörösváron birtokot vásárolt, s mindketten odaköltöztek 1828-ban.

Természetesen Pilisvörösvárra mentem felkutatni, mi őrzi ott még a nemzet első nagy színésznőjének emlékét.

Fölvilágosítóm és útbaigazítóm Fogarasy Mihály nyugalmazott pedagógus, aki sok évtizede szorgos, áldozatos és szakszerű társadalmi munkában gyűjti és kutatja a község több évszázados történeti tényeit.

Az ő kalauzolásával jutottam el Moór Anna sírjához. Az eredeti temetkezési helyről el is költözött a sír: 1927-ben – exhumálás után – a község és a bányatelep között volt temetőből a mai temetőbe vitték földi maradványait.

Labbant Lajos plébános úr volt szíves megnézni Rehák Józsefné, szül. Moór Anna halotti bejegyzését. 1842. május 27-én halt meg 69 éves korában. A nagykovácsi esperes temette el.

Rehák József odaköltözésük után postamester lett Vörösvárott. Lakásuk a postahivatalban volt. Rehák József felesége halála után újranősült.

Moór Anna neve és sírhelye mindinkább feledésbe ment. Pilisvörösváron azonban Fogarasy Mihály jóvoltából az iskolások ápolják. A síremlék színpadnyílásra emlékeztet.

Moór Marianna számára újdonság volt a hír, hogy szépanyja temetkezési helye az ő budaligeti otthonához oly közeli Pilisvörösváron található. Autóba szálltunk, hogy fölkeressük. A községházán Keszléri József tanácselnök örömmel üdvözli, hogy a népszerű színésznő felkereste ősi elődjét. Fogarasy Mihály elkísér bennünket a sírhoz, ahová Marianna virágcsokrot helyez el. A templomban megcsodáljuk a gyönyörű keresztelőkutat, melyet kb. 150 évvel ezelőtt Moór Anna ajándékozott a templomnak. Moór Anna rokonai még most is élnek az ausztriai Oberwarth (Felsőőr) községben.”

Fogarasy-Fetter Mihály



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/moor-anna-szineszno

Mészáros Béla - Színművész

Mészáros Béla - Színművész

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Már 12 éves koromtól fogva eljártam színi stúdiókba. Tehát gyerekkoromtól fogva érdekelt a színjátszás. A középiskola elvégzése után még fiatalnak éreztem magam a Színművészetihez, ezért egy évet Felsőfokú Ügyintéző Titkári szakon töltöttem. Aztán felvételiztem, de elsőre nem vettek fel (a második rostáig jutottam), aztán másodszorra sikerült. A köztes időszakot az Új Színházban töltöttem, mint stúdiós. Jó volt, sok barátot, tapasztalatot szereztem.

Aztán felvettek a Színművészeti Egyetemre. Felejthetetlen, izgalmas, fáradtságos, mind fizikailag, mind lelkileg nagyon megterhelő négy év volt. Máté Gábor, Horvai István osztályvezető tanáraimtól rengeteget tanultam (ez nem közhely), és azt érzem, színészi fejlődéseim mellett, emberileg is sokat értem.

Hivatalosan 2004 szeptembere óta játszom a Katona József Színházban, de játszottam már a Játékszínben, a Nemzetiben, az Új Színházban, Örkény István Színházban, nyáron itt-ott vidéken, az “A 38 Hajón” is felléptünk már. Ezen kívül nagy szerencsém, hogy külföldre is eljárunk egy-két darabbal. Voltunk már Dublinban, Párizsban, Portóban, felléptünk Németországban, Norvégiában, Finnországban, Olaszországban, cseh, lengyel, horvát, szerb, szlovák, orosz színházakban játszottunk, még Kolumbiába is elutaztunk egyszer.

Van egy pár darab a Katonában, amiben nagyon szeretek játszani. Sikerként könyvelhetem el talán, hogy elkezdtem dobolni, és alapszinten már megy is valahogy. Mi ez a hang? címmel van egy előadásunk, amiben dobolok.

Példaképem nincs. Inkább szeretek jó pár társulatot, és színészt itthon. A Pintér Béla társulat, a Krétakör a kedvencek. Színészek közül természetesen sok van, párat azért felsorolok: László Zsolt, Gyabronka József, Kerekes Éva, Máté Gábor, Csuja Imre, és még rengeteg, persze, a két nagy öreg azért ott szerepel a listán: Robert De Niro, Al Pacino és rengeteg külföldi európai színész, akiket ismeretlen filmekben láttam éjszakánként az m1-en, az m2-n és a Duna Tv-n.

Miért csinálom? Természetesen igaz, hogy a főszerepek eljátszása a cél, de alapvetően a színház szeretete nálam a lényeg. Imádok játszani, jó színészekkel, (ha összejön), jó rendezőkkel (ha összejön). Játszani, nevettetni, elgondolkodtatni, megrendíteni az embereket csuda jó, mégis a lényeg: valami olyat adni, ami eljut a nézőhöz, és hozzám is, hiszen én is változom és “érek”.

2008. május
Hidas Ildikó



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/meszaros-bela-szinmuvesz

Manhertz Károly dr. - nyelvtörténész

Manhertz Károly dr. - nyelvtörténész

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Született 1942. május. 1-én, Pilisvörösváron.

Anyja Herbszt Anna, apja Manhertz Mihály szabómester volt. Érettségi után egy évig segédmunkásként dolgozik egy budapesti fröccsöntőgyárban, csak 1961-ben nyer felvételt az ELTE Bölcsésztudományi Karán német-magyar szakon. Tanárnak készül. Már gimnazistaként és egyetemistaként is állandó segítője a pilisvörösvári könyvtárnak, részt vesz a kölcsönzésekben, alapító tagja a Fogarasy Mihály által vezetett Könyvbarátok Körének, aktívan részt vesz az ifjú értelmiségiek köre által rendezett programokon.

A családi környezet, a vörösvári németek mindennapi élete, az egyházi év szokásai meghatározták egy életre a pályáját. Az anyanyelvét, a vörösvári német nyelvjárást indítékként viszi magával. Két nyelven és két kultúrában szocializálódik. Akkor vállalja föl a német nyelvtudományos szolgálatát, amikor a történelmi események miatt mások éppen elfelejteni igyekeznek azt.

Egyetemi hallgató még, amikor az újonnan alakult vörösvári gimnáziumba hívják németet tanítani. Két osztályban tanítja a nyelvet, később is visszahívják érettségiztetni. Mivel akkor ott állást nem kapott, a diploma megszerzése után 1966-1981 között az Állami Balettintézet iskolájában tanít; 1972-től a gimnázium és általános iskola igazgatója.

Már a 60-as évek elején, egyetemi hallgatóként bekapcsolódott mestere és tanára Hutterer Miklós német nyelvjárásokkal foglalkozó szemináriumaiba. Érdeklődése egyre inkább a germanisztika felé irányul. Kutatási területe a hazai német nyelvjárások története, felgyűjtése, a nyelvföldrajz és nyelvszociológia művelése.

Diplomamunkája a pilisvörösvári német nyelvjárás történeti és hangföldrajzi leírása, majd a témát kibővítve a Pilis-hegység német nyelvjárásai címmel védi meg 1968-ban summa cum laude eredménnyel doktori disszertációját. (Ez később könyv alakban is megjelent.)

Ettől kezdve gimnáziumi munkája mellett megbízott előadó az ELTE BTK akkori Német Tanszékén, ill. Általános Germanisztikai Tanszéki Szakcsoportjában. Előadásokat és szemináriumokat tart a germán nyelvek történetéről, német nyelvtörténet és nyelvjáráskutatás témakörökben.

Professzora Nyugat-Magyarországon jelöl ki számára feladatot. 51 osztrák-magyar határmenti, németek által is lakott településen végez két-három éven át nyelvjárásgyűjtő munkát, amelyhez néprajzi kutatások is kapcsolódnak. Balftól-Szentgotthárdig végez terepmunkát, készít hangfelvételeket. A gyűjtött anyagot kandidátusi disszertációként nyújtja be az Magyar Tudományos Akadémiához. 1971-ben sikeresen megvédi “A Mosoni-síkság német nyelvjárásai nyelvszociológiai és nyelvföldrajzi vizsgálata” c. értekezését. Az MTA 45 utáni történetében ez volt az első hazai német nemzetiségi témával foglalkozó kandidátusi értekezés. A munka 1977-ben könyvalakban is megjelenik az Akadémia Kiadónál, német nyelven: Sprachgeographie und Sprachsoziologie der deutschen Mundarten in Westungarn címmel.

Középiskolai munkája mellett az egyetem szerződéses adjunktusa és docense.

1977/78-ban és 1980/81-ben Humboldt-ösztöndíjas az NSZK-beli Marburg-ban.

1981-ben kerül főállásban az ELTE Bölcsészettudományi Karára, előtte kinevezik egyetemi docenssé.

1981-ben megalakult a Bölcsészettudományi Karon Germanisztikai és Romanisztikai Tanszék, amelyet folyamatosan vezetett. Több évig volt a Germanisztikai Tanszékcsoport vezetője is. A Tanszéken irányításával többéves munkával elkészült a Skandinavisztika és Néderlandisztika szakok komplex tanterve, mely l986-ban került bevezetésre.

A Germanisztikai és Romanisztikai Tanszéken végzett oktató- és vezető munkája mellett változatlanul a német nyelvtörténet és dialektológia előadója volt a Német Nyelv- és Irodalom Tanszéken. Az új egyetemi tananyag kidolgozása és előadása mellett szűkebb kutatói területén – hazai német dialektológia – is eredményes tevékenységet folytatott. Számos önálló tanulmány, három tankönyv (főiskolai, illetve egyetemi jegyzet), nyolc önálló könyv, valamint öt sorozat szerkesztése (A magyarországi németek néprajza 18 kötet, a Magyarországi német tanulmányok 6 kötet, a Magyarországi németek népi mesterségei 4 kötet, SMPh = Modern Filológiai Tanulmányok 11 kötet, A magyarországi németek archívuma 3 kötet) jellemzi e téren munkáját. A hazai német nyelvjárásokról, a szaknyelvekről írott tanulmányai több nemzetközi folyóiratban is megjelentek.

1981-89 között több alkalommal előadássorozatot tartott vendégtanárként az NSZK-beli Augsburg és München egyetemein. 1984 óta témavezetője a “Magyarországi Német Nyelvatlasz és Tájszótár” című munkának.

Jelentős volt a Bölcsészettudományi Karon kari, illetve az Egyetemen az egyetemvezetői tevékenysége is. 1984. szeptember 1-jétől 1987. június 30-ig a BTK gazdasági és külügyi dékánhelyettesi, 1987. július 1-jétől pedig az egyetem oktatási rektorhelyettesi tisztét töltötte be.

A tudományos közéletben is aktívan részt vett, számos, a hazai nemzetiségi oktatás és kutatás irányításával foglalkozó bizottság tagja, illetve szakértője. 1985-1989 között az MTA I. osztályához tartozó nyelvtudományi bizottság titkára. A Német Néprajzi Társaság 1984-ben tagjai sorába választotta; választmányi tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, tagja ill. tiszteleti tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, alelnöke ill. elnöke (1994-ig) a Magyarországi Németek Szövetségének.

1989-ben művelődési miniszterhelyettes, a felsőoktatási és tudományos kutatási területet irányítja. E minőségében főbb tevékenységei:

  • az egyetemi oktatók rehabilitációja;
  • a PHARE TEMPUS programoknak kidolgozása, indítása;
  • felsőoktatási (FEFA) világbanki kölcsön előkészítése;
  • a volt MSZMP ingatlanok egyetemek, és főiskolák számára való átadása;
  • új nyelvtanár szakok alapításának előkészítése;
  • orosz nyelvtanárok átképzésének előkészítése és indítása;
  • a PRO RENOVANDA CULTURA HUNGARIAE alapítványrendszer létrehozásában való részvétel;
  • nemzetközi támogatások, felajánlások és kapcsolatok menedzselése.

1991-től a Miniszterelnöki Hivatal címzetes államtitkára 1992. február végéig; feladata a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek ügyének képviselete, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Törvény előkészítése.

A Bölcsészettudományi Kar Tanács 1990/91. évi szakterületi átvilágítása nyomán megszervezte a Germanisztikai Intézetet. Ez egyrészt lehetőséget teremtett az önálló Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszékének létrehozására, másrészt pedig ezáltal kialakultak a kétlépcsős, egységes német tanárképzés intézményi keretei. A Germanisztikai Intézet létrejötte ebből az aspektusból úttörő jelentőségű.

1992. március 1-jétől a Germanisztikai Intézet vezetője. Július 1-jével átvette a BTK idegennyelvi világbanki projektjeinek koordinátori feladatait. Létrehozta a projektek menedzselését szolgáló irodát, annak infrastruktúráját.

1995-ben a Germanisztikai Intézet keretei között létrejött a Német Nemzetiségi Kutatóközpont, amely számos a hazai német kisebbség nyelvével, nyelvjárásaival és kultúrájával kapcsolatos projekt irányítója, a német nemzetiségi tanárképzés központja.

A Kari Tanács 1992. december 3-án megválasztotta az ELTE BTK dékánjává. 1993 óta a Kari Doktori Tanács elnöke és az Egyetemi Doktori Tanács tagja. 1996-ban újraválasztottak a Bölcsészettudományi Kar dékánjává és egyben a Germanisztikai Intézet igazgatójává is.

1994 óta az ELTE BTK Trefort kerti Rekonstrukciós Bizottságának elnöke. Dékáni megbízatása lejárta után 2000. augusztus 1-től rektori megbízottként irányítja az ELTE BTK Trefort kerti rekonstrukcióját.

2001. augusztus 1-étől ismét az ELTE BTK megválasztott dékánja és a Germanisztikai Intézet igazgatói tisztében is megerősítést nyert.

1997 óta tagja a Magyar Akkreditációs Bizottság Nyelvészeti, klasszika-filológiai és orientalisztikai szakbizottságának.

2000-től a Felsőoktatási Tudományos Tanács tagja.

Az elmúlt években számos aspiráns, kandidátus és PhD (Doktorandusz) hallgató témavezetője.

Az utóbbi 10 évben különösen öt német kisebbségi témában készült könyvét kell kiemelni:

– Vadalma, vadalma, magva, de keserű!
– Mosonszentjánosi Kódex
– Die Ungarndeutschen
– A magyarországi németek
– Volkstrachten der Ungarndeutschen

Mint a Germanisztikai Intézet igazgatója felelős kiadója a következő 1993 óta megjelent sorozatoknak:

  1. Budapester Beiträge zur Germanistik
  2. ELTE-Chrestomatie
  3. Landeskundehefte der ELTE
  4. Ungarndeutsches Archiv
  5. Németalföldi Irodalmi Szöveggyűjtemény Sorozat
  6. Néderlandisztikai Füzetek

Szakmai elismerései, kitüntetései:

Magyar Néprajzi Társaság tiszteltbeli tagja
Osztrák Nagybecsületrend a Tudományért és Művészetért I. osztály
Baden-Württenberg Kulturális Díja
Az NSZK Érdemrendjének Nagykeresztje
Pro Ethnographia Minotitatum
A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozata)
“Pilisvörösvárért” emlékérem, 2002. 



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/manhertz-karoly-dr-nyelvtortenesz

James Presley - Festőművész

James Presley - Festőművész

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

12 éve élek Magyarországon. Nemrég menyasszonyommal Pilisvörösvárra költöztünk. Van egy főállásom Budapesten, de előbb utóbb szeretném festeni főállásban. Nagyon szép hely Pilisvörösvár.

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
www.james-presley.com



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/james-presley-festomuvesz

Gáborházi Károly - Festőművész

Gáborházi Károly - Festőművész

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Magas, szikár ember volt, halk szavú és mintha mindig kissé bánatos. De a szíve jósággal volt tele, s ecsetje nyomán naiv báj és harmónia áradt szét a vásznakon. Nagy művész válhatott volna belőle, de sors meggyötörte, megtörte és elejtette. Nem lett országos hírű festővé, de így most már örökké a miénk maradhat, ki finom ecsetvonásokkal gazdagított sok száz gyermeki lelket: tanítványait, s kevés számú képével is őszinte örömet és megnyugvást szerez nekünk, akik nap mint nap görcsösen keressük a tűnő boldogságot.

Édesapja, Gärtner Viktor, magyarországi németként látta meg a napvilágot, majd Németországban próbált szerencsét. Tehetséges ember volt, kitűnően zenélt, festett. Kölnben képzőművészeti tanulmányokat folytatott, ám végül visszatért Magyarországra. A vörösvári bányában kapott munkát. Megnősült, s a Kálvária utcában épített házat. A bányászokat akkoriban erősen agitálták, hogy magyarosítsák a nevüket. Így kapta Gärtner Viktor három fia is azután a Gábor-házi nevet. A három fiú közül ketten is örökölték apjuk művészi hajlamait.

Az egyik testvér belsőépítész lett, Károly pedig rajztanár.

Az 1920-ban született Károly már három-négyéves korában nagyon ügyesen rajzolt és festett, iskolás korában pedig nem múlhatott el tanév anélkül, hogy valamilyen díjat ne nyert volna.

Középiskolai tanulmányait a községi elöljáróság is támogatta. Az érettségi után az Iparművészeti Főiskola festő szakán folytatta tanulmányait. Tanárai nagyon tehetségesnek tartották. A főiskola elvégzése után arra biztatták, menjen Olaszországba, s fejlessze ott tovább festészeti tudását. Az olaszországi tanulmányutat azonban meghiúsította az akkor már javában tomboló világháború: 1943-ban behívták katonának. A szépen induló művészi karrier derékba tört.

Két éven át harcolt a keleti fronton, átélve a háború minden borzalmát. A sors különös kegyetlensége, hogy a háború utolsó hónapjában, a békekötés előtt néhány nappal került orosz fogságba, ahonnan csak hat év után szabadult.

A fogságban is festett, az orosz tisztekről, őrökről készített portréiért kenyeret kapott. A túlélést jelentő plusz élelmet azután szétosztotta azon bajtársai között, akik nehezebben viselték a fogság megpróbáltatásait.

(A család ma is őriz egy Németországból érkezett levelet, amelynek írója el nem múló háláját fejezi ki utólag is azért, hogy egykori fogolytársa megmentette őt az éhhaláltól.)

A 8 év háború és fogság nagyon megviselte őt, fizikailag és lelkileg leromlott. A hajdan fényes karrier előtt álló művész megtört ember lett, mély pesszimizmusba süllyedt.

Aztán mégis talpra állt, dolgozni kezdett. Első munkahelye a szent-iváni bányaüzem volt, ahol a térképészetnél alkalmazták. Később elvállalta a szentiváni kultúrház igazgatását.

1953-ban megnősült, felesége, Margit néni, óvónő volt, aki a Templom Téri Óvoda vezetőjeként ment később nyugdíjba. Kezdetben egy kis szolgálati lakásban éltek a Templom téren, majd a Kápolna utcában építettek családi házat. Két gyermekük született, Margit és Károly.

Mintegy kárpótlásaként a derékba tört művészi pályájáért Károly bácsi a tanári hivatást kapta cserébe: 1964-től haláláig a Templom téri iskolában dolgozott rajztanárként. (1982-ben rövid időre e sorok írója is a kollégája volt. – a szerk.)

Nagyon élvezte a tanítást, sok érzékeny gyermeki lelket fordított a művészet értékei felé. Osztályfőnök is volt, diákjaival gyakran kirándult a környező hegyekbe. A természet szépsége mindig lenyűgözte, s ez a természet iránti csodálat és megrendültség festményein is tükröződik.

A nyolcvanas évek elején alattomos betegség támadta meg a torkát, egyre többet köhögött, a tanévet – nyolcadikos osztályfőnök volt – már nehezen fejezte be.

Kórházba került, megműtötték. A műtét után még egy évig élt.

Életének utolsó hónapjaiban szinte csak a festészetnek élt. Ahogy fogyott testi ereje, úgy ívelt magasra művészete. Legszebb festményei ekkor készültek. A Kápolna utcai házból már nem mozdult ki, legtöbbször emlékezetből festette meg a pilisi tájat, elevenítette fel a falu életének eseményeit. Nagy veszteség számunkra, hogy az ecset kihullott a kezéből. Sok szép kép születhetett volna még.

Nem érhette már meg műveinek azt a gyűjteményes kiállítását sem, amelyet 1983 nyarán rendeztek meg a kultúrházban.

Gáborházi Károly festményei tiszták és természetesek. Nincs bennük semmi sallang, semmi cifraság, semmi erőltetettség. Alakjai olyan harmonikusan illeszkednek a térbe, mintha maguk is a pilisi táj részei lennének. Az emlékezetből festett képek nem a valóság centiméterre pontos ábrázolásai, hanem inkább újrafogalmazásai, s ezek ezáltal emberibbek és emelkedettebbek.

E képeken a festő mintha megtalálta volna az elveszett időt és az édenkerti harmóniát. Képei nosztalgikus vágyódások egy nem létező világ után, amelyre egész életünkben vágyunk, s ahová soha meg nem érkezhetünk.

A Kápolna utcai ház, amelyben ma Károly bácsi özvegye és fiának családja él, tele van a hajdani művész-tanár-ember festményeivel. Az Iluska-forrásnál játszó gyerekek, a Szent János-tó, a mise után beszélgető emberek, a hajdani grófi kastély, a Kálváriáról érkező áhítatos körmenet képi emlékei fogadják az oda látogatókat.

De szép, de jó is lenne, ha több mint két évtized után a nagyközönség ismét láthatná e műveket egy gyűjteményes kiállítás keretében.

Fogarasy Attila



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/gaborhazi-karoly-festomuvesz

Donau Power - Zenekar

Donau Power - Zenekar

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

A zenekar története

A Donau Power az első együttes Magyarországon, aki az Oberkrainer zenét az eredeti hangszereken játsza, továbbá ők készítettek hazájukban először csak és kizárólag saját számokkal teli CD-t ebben a stílusban.

A zenekar 1993-ban alakult Pilisvörösváron “Schwäbische Jungs” néven. A város Magyarország egyik legnagyobb sváb települése, melyben a hagyományőrzés, a zene, a tánc mindig is fontos szerepet játszott. A 80-as és 90-es években fellendülő zenei élet során létrejött zenekarok egyik meghatározó együttese a Schwäbische Jungs. A kezdő felállás a következő tagokból állt:

Varga Norbert    harmónika
Kozek Balázs  trombita
Müller István tenorkürt
Szauer Balázs klarinét
Molnár Zoltán dob
Bellovits Gergely tuba

Az első években csak hagyományos sváb zenét játszó fiúk, az évek múltával egyre több pop ill. slágerzenét vettek fel a repertoárjukba, és így a szárnyait bontogató Schwäbische Jungs egyre több felkérést kapott bálokra, esküvőkre, sörfesztiválokra valamint egyéb rendezvényekre. Ebben az időszakban a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Tánccsoport kisérőzenekaraként bejárták szinte egész európát. A ’97-ben és ’98-ban bekövetkező tagváltások (Szauer Balázs helyére Baricz Imre, Müller István helyére pedig Pálinkás Ferenc érkezett) még jobban előrelendítették a vidám, fiatal csapatot: 16 hangszer a színpadon, színes,hangulatos műsor, több mint 60 fellépés évente.

A külföldi fellépéseik során alkalmuk nyílt megismerni a németajku népzenének egy különleges formáját: az Oberkrainer zenét. Ez a népzene Szlovéniából ered, melyet az 50-es években Slavko Avsenik talált ki és kezdett játszani zenekarával. E stílus legfontosabb jellemzője, hogy a zenében nincs dob. Helyette a számok alapját a bariton, a gitár és a harmónika közös lüktetése, összharmóniája adja. Ehhez párosul még a trombita és a klarinét erőteljes játéka, így valósítva meg e qiuntett felállás egyedi hangzását. Később ezt a zenét osztrák ill. német zenekarok is átvették, majd tovább fejlesztették, egyébb zenei stílusokkal is ötvőzték, így téve még ismertebbé a közönség felé.  Ezt a továbbfejlesztett, de alapjaiban nem változott zenét kezdte el a 90-es évek legvégén a Donau Power együttes is játszani.

Összeszokott és egyre kifinomultabb zenéjüket ebben a stílusban is kamatoztatni  kezdték, a hagyományos sváb zene mellett. 2000. évben megjelent első albumuk JUNG, FRISCH, STIMMUNGSVOLL címen, amely sokak kedvencévé vált, és amelyen már ebből a zenei irányzatból is kaphatunk egy kis ízeltőt.

Az elkövetkező évek során a tudatos próbák és a rengeteg gyakorlás, a minőségi zene produkálása érdekében, a zenekart Magyarország legjobb sváb együttesei közé emelte. Az ami mégis egyedivé tette a zenéjüket a többi zenekaroktól, az az Oberkrainer népzene igényes előadásmódja. Az új stílust az évek múltával egyre inkább a magukénak érezték és érdeklődésük e zenei irányzat tökéletesítése felé fordult. Saját zeneszámok írásával és előadásával kezdték bővíteni műsorukat, amivel nagy örömet szereztek mindenki számára. Zenéjük egyre keresettebb lett belföldön és külföldön egyaránt. Az együttest többször is érte az a megtiszteltetés, hogy zenéjüket a Magyar Televízió Unser Bildschirm című műsorán bemutathatták. 2001. évben részt vettek a Bartók Rádió népzenei versenyén, amelyen egyedüli sváb zenekarként vettek részt a döntőben.

2005. évben jött el a pillanat, hogy egy teljesen új anyaggal örvendeteztessék meg az e zene iránt érdeklődőket, és egyben saját álmukat is megvalósították: egy saját számokkal teli hanghordozót. A felvétel példanélküli a magyarországi sváb zenekarok körében, és amelyen a tíz saját szerzemény mellett két híres szám feldolgozása is hallható. Az új hanganyag megjelenésével egyidőben vette fel a csapat a “Donau Power” nevet, amely különleges zenéjüket, fiatalos lendületüket, és temperamentumukat jobban érzékelteti.

Legnagyobb fellépéseik között szerepel a:

  • Gaudistadl 2005 (Hirtenberg/Ausztria)
  • 21. Népzenei Találkozó 2005 (Menges/Szlovénia)
  • Holterbuamfest 2004 – 2005 (Maria Lankowitz/Ausztria)
  • Biedenkopf város 750 éves jubileumi ünnepsége 2004 (Hessen/Németország)
  • Nemzetközi Oberkrainer Fesztivál 2004 (Gamlitz/Ausztria)
  • Tarjáni Zenésztalálkozó 2004
  • Grazer Spatzen 20 éves jubileumi ünnepsége 2003 (Ligist/Ausztria)
  • 4. Puntigamer Oktoberfest 2002 (Mürztal/Ausztria)

A zenei körben  mindig is jó kapcsolatot tartottak és tartanak fenn jelenleg is a többi zenekarokkal és zenészkollegákkal.

Továbbá folyamatos fellépői a minden év októberében megrendezésre kerülő pilisvörösvári zenésztalálkozónak.

Elérhetőségek:

  • VARGA NORBERT

     

    H-2085 Pilisvörösvár
    Iskola u. 49. 06/20 351-6371 ; 06/30 335 – 5693

  • BELLOVITS GERGELY

    H-2085 Pilisvörösvár, Görgey u. 28.

    06/ 20 357-6944,

    06/30 560-2693

    06/26 330-947

  • www.donau-power.com

    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/donau-power-zenekar

Die Adlersteiner - Zenekar

Die Adlersteiner - Zenekar

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

A zenekar-alapítás ötlete  Mirk Olivér  fejéből pattant ki, aki meg is kereste azokat, akikkel elképzelte a közös jövőt. Elsőre csak  Nick Balázs ,  Pfeiffer István  és  Hoós Dániel  mondott igent.

A többiek hívószavára, néhány nappal később lépett be  Török Sándor  és  Pfeiffer Norbert . Ekkor – 2007. június 4-én – kezdtük el a munkát.  Müller Máté  személyében a gitárosra sem kellett sokat várnunk, ugyanis az alapítás után fél évvel már a zenekar tagja volt, tehát gyakorlatilag ő is alapító tagnak számít. Így alakult ki a mostani 7 fős felállás. 2008 őszén, egy kis változtatás után született meg a zenekar jelenlegi neve. A rendszeres próbák során tanulunk meg új számokat, melyben óriási segítséget nyújt Mirk Tamás. Már eddig is sok helyen felléphettünk, többek között bálokon, fesztiválokon, születésnapokon, sördélutánokon, legénybúcsúkon, majálison, iskolai és óvodai rendezvényeken, felvonulásokon, helyt álltunk a “NIM” 2008-as döntőjében, valamint Németországba is többször eljutottunk.

Szeretnénk a pilisvörösvári zenei hagyományokat, kultúrát ápolni.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/die-adlersteiner-zenekar

Czeglédi Gizella - Festőművésznő

Czeglédi Gizella - Festőművésznő

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

1951-ben az Alföldön , Hajdúhadházon születtem.Tanítói diplomát szereztem rajz szakon.

Jelenleg Pilisvörösváron élek. Képeimet az életem meghatározó élményei alakítják.

A festést a pedagógus munka mellett kezdtem. Ma már csak a festéssel foglalkozom.

Több száz kép készült el , amelyeket különböző kiállításokon mutattam be. Egy részük a hozzátartozó verseimmel együtt külön kiadványban jelent meg Szavak és színek címmel. / A könyv postai úton utánvéttel is megrendelhető./ Egy ideje saját galériámban / Mű- hely Galéria/ láthatók.

Állandó kiállításom mellett folyamatosan bemutatjuk ismert és kevésbé ismert művészek munkáit.

A galériában havi rendszerességgel kulturális esteket tartunk. A magyar hagyományok megőrzését ” magyar táncház” -zal bővítettük.

A kiállítási lehetőségek a művészek számára , a képek megtekintése és a kulturális esteken való részvétel valamint a táncház az érdeklődő közönség számára ingyenes.

www.czegledigizella.hu



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/czegledi-gizella-festomuveszno

38. oldal / 54

  • 33
  • 34
  • 35
  • 36
  • 37
  • 38
  • 39
  • 40
  • 41
  • 42
Pilis–Dunakanyar

A Pilis és a Dunakanyar térségének független hírportálja – 6 járás, 32 település legfrissebb hírei egy helyen.

Járások

  • Szentendrei járás
  • Pilisvörösvári járás
  • Szobi járás
  • Váci járás
  • Dunakeszi járás
  • Esztergomi járás

Kiemelt települések

  • Szentendre
  • Pomáz
  • Budakalász
  • Visegrád
  • Pilisvörösvár
  • Vác

Hasznos linkek

  • Pilis-Dunakanyari Hírmondó (PDF)
  • Programnaptár (összes esemény)
  • Impresszum
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Kapcsolat
  • Oldaltérkép
  • Menetrendek
© 2026 Pilis–Dunakanyar Hírportál – Minden jog fenntartva
Honlapkészítő: Bartim Media 2026