Pilis–Dunakanyar Hírportál
  • Főoldal
  • Pilis-Dunakanyari Hírmondó
  • Programnaptár
  • Hírek járásonként
    • Szentendrei járás
      • Szentendre
      • Pomáz
      • Csobánka
      • Budakalász
      • Dunabogdány
      • Kisoroszi
      • Leányfalu
      • Pilisszentkereszt
      • Pilisszentlászló
      • Pócsmegyer
      • Szigetmonostor
      • Tahitótfalu
      • Visegrád
    • Pilisvörösvári járás
      • Pilisvörösvár
      • Pilisborosjenő
      • Pilisszántó
      • Üröm
    • Szobi járás
      • Szob
      • Kismaros
      • Kóspallag
      • Márianosztra
      • Nagymaros
      • Szokolya
      • Verőce
      • Zebegény
    • Váci járás
      • Vác
      • Sződliget
    • Dunakeszi járás
      • Dunakeszi
      • Göd
    • Esztergomi járás
      • Esztergom
      • Dömös
      • Pilismarót

Pilisvörösvári járás hírei

Pilisvörösvári járás

Sodró Eliza színésznő

Sodró Eliza színésznő

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Lételeme a játék, az egyszerre elmélyült és önfeledt játék. Tiszta lényeglátását leheletfinoman szövi bele szerepeibe, amelyek ezáltal valódi sorsokká formálódnak a színpadon. Hivatása hamar kiválasztotta, a My fair lady Elizája után elnevezett kislány gyakran édesapja zöldséges botjában tüsténkedett, mert már akkor vonzotta a szerepjáték: különböző emberekkel találkozva különböző tartalékokat emelt felszínre önmagából. Sodró Eliza a Foglyok című film Sárájaként elhozta a Magyar Mozgóképszemle legjobb női főszereplőjének járó díját. Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület interjúja.

Sodró Eliza gyermekkorát Pilisvörösváron töltötte, középiskolai tanulmányait a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban végezte drámatagozaton. Az érettségi után egy évet Berlinben élt. 2010-2015 között a Kaposvári Egyetem színművész hallgatója volt, egyetemi gyakorlatát a szombathelyi Weöres Sándor Színházban végezte, a Radnóti Miklós Színháznak 2016 óta tagja.   Klasszikus és kortárs darabokban egyaránt rendszeresen játszik. A filmek világa is közel áll hozzá: a Foglyok mellett a Toxikomába, a Lepkelányban, az Egynyári kalandban és a Rokonokban egyaránt láthatta a közönség. A POSZT-on 2017-ben elhozta a legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat.

 

Forrás:  https://szinhaz.org/interju/2020/07/22/ereztuk-hogy-utos-film-szuletik-interju-sodro-elizaval/

Színházi szerepei

·         Bernard Shaw: A szerelmesek házai [7]  - Blanche, Sartorius lánya (Radnóti Színház)

·         Závada Pál regényét színpadra alkalmazta Mohácsi István és Mohácsi János: Egy piaci nap - Közreműködő (Radnóti Színház)

·         Branden Jacobs-Jenkins: Gloria - Kendra/Jenna (Radnóti Tesla Labor)

·         Shakespeare: III. Richárd - Közreműködő (Radnóti Színház mögötti építkezés miatt jelenleg az előadás a József Attila Színházban látható)

·         Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című regénye alapján - Dale Wasserman: Kakukkfészek - Pilbow nővér (Radnóti Színház)

·         Feridun Zaimoğlu – Günter Senkel – Luk Perceval: MOLIÈRE – the passion - Céliméne ( Radnóti Színház)

·         Szövegséták Esterházyval - Közreműködő (Radnóti Színház)

·         Wajdi Mouawad: Futótűz – Antoine | Katona 2. (Radnóti Színház mögötti építkezés miatt jelenleg az előadás az Ódry Színpadon látható)

·         Michael Ende – Kárpáti Péter: Ofélia árnyszínháza – Eliza (Radnóti Színház, 2016.)

·         Csiky Gergely után Mohácsi István – Mohácsi János: Buborékok – Aranka (szerepátvétel)

·         Bulgakov Vecsei átiratban: Iván, a rettenet – Olga Nyaleszkaja logopédusz / cárné (Radnóti Színház, 2016.)

·         Goldoni: Terecske – Gasparina (Kőszegi Várszínház, 2016.)

·         Tóth Ede: A falu rossza – Bátki Tercsi (Szombathelyi Weöres Sándor Színház 2016.)

·         Robert Thomas: Nyolc nő – Catherine (Szombathelyi Weöres Sándor Színház 2016.)

·         Hugo: A király mulat – Blanka (Szombathelyi Weöres Sándor Színház 2015.)

·         Presser – Sztevanovity Dusán – Horváth P: A padlás – Süni (Szombathelyi Weöres Sándor Színház 2015.)

·         Shakespeare: Hamlet – Ophelia (Szombathelyi Weöres Sándor Színház 2015.)

·         Az a skót darab – Hecate (Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, 2015.)

·         Wedekind: projekt_LULU – Lulu (Manna Produkció, 2015.)

·         Shakespeare: Lear király – Cordelia (Radnóti Színház, 2015.)

·         Kipling – Dés – Geszti – Békés: A dzsungel könyve – Túna (Szombathelyi Weöres Sándor Színház 2014.)

·         Eugène Labiche: Olasz szalmakalap – Heléne (Szombathelyi Weöres Sándor Színház 2014.)

·         Ion Luca Caragiale: Zűrzavaros éjszaka – Zita (Szombathelyi Weöres Sándor Színház 2014.) Czukor Balázs – Khaled-Abdo Szaida: Cudar világ – Rolla (Szombathelyi Weöres Sándor Színház 2014.)

·         Weöres Sándor: Szent György és a Sárkány – Isbel hercegnő (Szombathelyi Weöres Sándor Színház 2013.)

·         Stephen Sondheim: Félúton a Fórum felé – Philia (Szombathelyi Weöres Sándor Színház 2013.)

·         Shakespeare – Benkó Bence – Fábián Péter: Viharok – Miranda (k2 társulat, 2013.)

·         John Kander – Fred Ebb: Cabaret (avagy az elveszettek) – Sally Bowles (Kaposvári Egyetem 2013.)

·         Móra Ferenc – Fábri Zoltán – Deres Péter: Hannibál tanár úr – Kati (Kaposvári Csiky Gergely Színház, 2013.)

·         A.P. Csehov: Sirály – A. Csehov árnyékában – Nyina (Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, 2013.)

·         F. Kafka – Bodó Viktor – Vinnai András – Benkó Bence – Fábián Péter: Morgenstern halála –Olga, Pepi, Mici, Giza, Kicsi nő (k2 társulat, 2012.)

·         Benkó Bence – Fábián Péter: Azt a csöndet nem tudjuk eljátszani – Krateyl Leila (k2 társulat 2012.)

·         Euripidész – Benkó Bence – Fábián Péter: Volt egyszer egy Helené – Kar (Kaposvári Csiky Gergely Színház 2012.)

Filmszerepei

·         Rokonok (2006) - Julis

·         Az ajtó  (2012)

·         Két szék között (2015)

·         Egynyári kaland  (2017) - Katarina

·         Tóth János  (2018–2019) - Szilvi

·         Foglyok  (2019) - Sára

·         Lepkelány (2019)

·         A mi kis falunk  (2020) - Saci

·         Toxikoma (2021) – Lili

Díjai és kitűntetés

·         POSZT  (2017) – A legjobb 30 év alatti színésznő  (A falu rossza)

·         Magyar Filmdíj  (2020) –  Legjobb női főszereplő (tévéfilm)  (  A Foglyok  )

·         Junior Prima díj  (2020) 

Forrás:  https://hu.wikipedia.org/wiki/Sodr%C3%B3_Eliza

 

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület interjúja:

Az Oscar-díjas Deák Kristóf által rendezett Foglyok erős film, a levegőben vibrált, hogy lesz visszhangja. (Egy budapesti családot a hatalom képviselői a saját lakásukban ejtenek foglyul magyarázat nélkül, az abszurd helyzet pedig számos váratlan fordulatot szül.) Számítottál személyes sikerre?

Szinte biztos voltam abban, hogy a film díjat kap, arra azonban nem készültem, hogy magam is részesülök az elismerésben. A díjátadó estélyén pont előadásom volt a Radnótiban, az Egy piaci napot játszottuk. Erről a darabról tudni kell, hogy szünet nélkül megy, és minden szereplő végig a színpadon van, ezért nem volt információm a díjátadó alakulásáról. Amikor lejöttem a színpadról, láttam, hogy üzenetem érkezett: díjat kaptam! Iszonyatos kapkodás kezdődött, még egy elegánsabb ruha sem volt nálam. Gabival, aki másodállásban a Radnóti Miklós Színház női öltöztetője, főállásban pedig „Jótündér”, áttúrtuk a lejátszott jelmezeket, végül találtunk egy vállalható darabot, magamra kaptam, és átsétáltam a Vígszínházba. Az ünnepség részről lemaradtam, már csak a koccintásokra értem oda, úgyhogy Osváth Gábor és Dreissiger Laci, (a film producerei) rögtönöztek nekem egy mini díjátadót, amin igyekeztem hitelesen meglepődni és meghatódni.

Kifejezetten közel állnak hozzád a drámai, történelem érintette szerepek. Egyetemistaként játszottál az Auschwitz működik című előadásban, ahol a francia Anna Frankként ismert Héléne Berrt alakítottad. A Foglyokban szintén kontrasztos szerepet osztottak rád.

Már a forgatókönyvből kiderült, hogy bár ez a film egy picit vígjáték is ügyesen lavírozik az öniróniából fakadó humor és a dráma között – én inkább a drámai szálat cipelem. Gondoltam is: na, megint a viccesek „viszik el a tejfölt”! Sárának végig erős morális dilemmája van, a mérleg egyik serpenyőjében van a család szeretete, a másikban a rendszerbe vetett hite, a két oldal azonban ebben a helyzetben erősen egymásnak feszül. A háttérben folyamatosan fokozódik a feszültség, mert semmilyen információt nem lehet tudni arról, hogy miért tartanak fogva minket a saját lakásunkban. Ilyenkor az ember ösztönösen spekulálni kezd: a félelemtől és a bizonytalanságtól beindul a fantázia, és a legrosszabb eshetőség tűnik a legvalószínűbbnek. Sára is beleesik ebbe a csapdába, végül majdnem végzetes helyzetbe sodorja a családját.

Lélektanilag mit adott neked Sára szerepe, illetve maga a film?

Megerősítette, hogy ha az ember benne van egy ilyen súlyos helyzetben, nem végig éli meg azt traumaként, mert nem lehet folyamatosan szenvedni. Jön egy zsilip, ami ilyenkor lezár, és mintegy külső, racionális szemlélőként tekintünk a velünk történő eseményekre, és önmagunkra. A másik, amin sokat töprengtem a történet kapcsán: a hazugság természete. Mi számít hazugságnak, mikor bűn, mikor megbocsátható? Legitim-e ha a családunkért, vagy a túlélésért hazudunk? Meddig lehet legyinteni a hatalom hazugságaira, és hogyan tudunk fellépni ellene?

Mindig ennyire elmélyülsz a szerepek lélektanában? Utána olvasol a kornak, amelyben épp játszol?

Igen, ezt a színészi munka fontos részének tartom. Mikor felépítek magamban egy szerepet, bizonyos dolgokat kölcsönadok neki a saját életemből, a többit pedig elképzelem. Ahhoz azonban, hogy a fantáziám jó nyomon induljon el, fontos ismernem a kort, illetve annak a világnak, annak a közegnek a működését, hatásait, amelyben az adott karakter él és mozog. A 20. század különösen izgalmas ilyen szempontból, hiszen a mai napig elevenen hat ránk, cipeljük terheit, lenyomata ott van a mindennapjainkban. Úgy gondolom, több színházi rendező felismerte ezt, nem véletlen hogy sok darab boncolgatja ezt az időszakot, mert bőven vannak kérdések, amelyekkel a kor kapcsán még ma is foglalkoznunk kell.

Mit gondolsz, egy darab sikerének a közönségben kiváltott katarzis a fokmérője?

Színészként a katarzist nem tudjuk garantálni, az mindig a nézőben születik meg. Hozzá tudjuk segíteni persze a darabon, a szerepeken keresztül, de tőle függ, hogy mit emel át abból a saját életébe, mit tart magára érvényesnek és mi az, ami segítheti feloldani a legbelsőbb blokkjait. Érdekes ugyanakkor az is, hogy egy-egy darab mindenkinek mennyire mást jelent, ezért nem lehet az mondani, hogy kizárólag így, vagy úgy lehet jó színházat csinálni. Erre nincs szabály. A nehézsége és szépsége ugyanaz: minden nézőhöz máshogy lehet utat találni.

 

Forrás részlet:  https://szinhaz.org/interju/2020/07/22/ereztuk-hogy-utos-film-szuletik-interju-sodro-elizaval/



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/sodro-eliza-szineszno

Peller Mariann műsorvezető és színész

Peller Mariann műsorvezető és színész

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Peller Mariann feleség, családanya, ismert és népszerű műsorvezető. Optimista és pozitív személyiség, aki, ha belép egy szobába, a helyiséget azonnal betölti a mosolya és az életenergiája. Olyasvalaki, akit nem lehet nem észrevenni.

Édesanyja Peller Anna énekesnő. Nővére Peller Anna színésznő.

Pilisvörösváron nőtt föl.  A középiskolát külkereskedelmi szakon végezte el. Elsőre nem nyert felvételt  a  Színház- és Filmművészeti Egyetemre , így folytatta a  külkereskedelmi tanulmányait, ám nem adta fel.  2005-ben felvételt nyert a  Színház- és Filmművészeti Egyetemre ,  ahol 2009-ben végzett ,  Bárdos András  osztályában Televíziós műsorvezető, rendező szakon. Már az első és a harmadik évben is levelet  kapott  Vitray Tamástól , amiben biztatta és megjósolta, hogy az első lesz, aki munkát kap a szakmában. Szakdolgozatát” Az Anya és a Poligámia avagy a dokumentumfilm és a fikciós tévéjáték készítésének összehasonlító elemzése” címmel írta.  

Saját bevallása szerint, már 14 éves kora óta televíziós munkáról álmodozott. A nagy lehetőséghez 2008 őszén jutott, ugyanis, ekkor debütált az RTL Klub-on a Fogd a pénzt és fuss! című játékkal. A műsor sajnos  megbukott, de Mariann a Reggeli című adásban kapott új lehetőséget. 2011. áprilisától minden péntek este látható volt a Tv2 Nagy Duett című showműsorában, ahol Bereczki Zoltán volt a partnere, és egészen a döntőig jutottak el, de csak a második helyezést sikerült elvinniük. Imád a barátaival lenni, ez tölti fel teljes mértékben. Saját bevallása alapján, állandóan fogyókúrázik. Szeret olvasni, színházba és moziba menni. A családja nagyon fontos szerepet tölt be az életében. Rajong az utazásokért, és szeret új helyeket felfedezni. Kedvenc országa Egyiptom, és minden vágya, hogy egyszer kijusson oda is. Hisz a reinkarnációban, és szerinte élete valamely részében biztos ott élt. 2011 őszén megkapta a háziasszony posztot, az ÖsszeEsküvők című műsorban.

2016 .  május 30-a  óta a  Petőfi Rádió   Talpra magyar!  című reggeli műsorának az egyik műsorvezetője volt  Harsányi Levente  és  Kardos-Horváth János  mellett.

2017. május 1-től egészen 2019. október 14-ig a  LifeTV  csatornahangja volt.

Forrás:  https://hu.wikipedia.org/wiki/Peller_Mariann_(m%C5%B1sorvezet%C5%91)

2017-ben kezdték el forgatni az „Utazás a lelked körül című műsorokat. Összesen négy évadot készítettek 77 adással ismert emberekkel. 

Október 25-től a Sláger FM-en hallható Peller Mariann mélyinterjú sorozata, a Lélekközösség. 

„Tartalmában és szellemiségében nem változik a műsor, csak felépítésében, alkalmazkodva a rádiós keretekhez. Továbbra is egy vagy két közismert vendéggel és szakértővel beszélgetünk az életünket érintő témákról a lélek szemüvegén keresztül”

– mondta el a műsorvezető, aki úgy érzi, a rádió hullámhosszán keresztül még meghittebb hangulatú beszélgetéseknek lehetnek fültanúi a hallgatók.

Peller Mariann, Lélekközösség című műsora minden hónap utolsó vasárnapján jelentkezik a 95.8 Sláger FM-en.

Forrás:  https://media1.hu/2020/10/19/peller-mariann-slager-fm-lelekkozosseg/



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/peller-mariann-musorvezeto-es-szinesz

Werischwarer Burschen - Zenekar

Werischwarer Burschen - Zenekar

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Bemutatkozunk

2006 decemberében összegyűltünk, hogy együtt kipróbálhassuk zenei tudásunkat. Két hónappal később már az első fellépésünkön is túl voltunk, a pilisszentkereszti Fánkfesztiválon húzhattuk a talpalávalót. A vastaps hatalmas élmény volt számunkra és ez ösztönzött minket a további közös munkára. Így kezdődött a Werischwarer Burschen története.

2007-től kezdődően nagyobb fesztiválokra is eljutottunk a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes jóvoltából, pl.: a siófoki Aranykagyló Fesztiválra.

Röpke két év alatt Magyarország számos pontján megfordultunk, ahol a dallamos sváb zenét bemutathattuk a táncoló közönségnek.

2009 elején tagváltás volt zenekarunkban, ekkor alakult ki a mostani felállásunk.

Még ebben az évben kiutaztunk Litvániába, Európa egyik legnagyobb folklórfesztiváljára, az Europeadére, ahol a magyarországi svábok képviseletében léptünk fel.

Fennállásunk óta több országba is eljutottunk, mint például Németország, Litvánia, Ausztria és Olaszország talán legszebb területére, Dél-Tirolba is.

Zenekarunk egyre több svábbálra, farsangi bulira, születésnapi zsúrokra és esküvőkre kap meghívást.

A hagyományos német és osztrák népzene mellett megtalálhatóak repertoárunkban a szlovák és szlovén dallamok, és egyre több magyar mulatós nóta, örökzöld sláger és rock’n’roll is feldolgozásra kerül.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/werischwarer-burschen-zenekar

Vörös Tibor - Trombitaművész

Vörös Tibor - Trombitaművész

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Vörösvári ki kicsoda…

…a zeneművészet világában? A fent olvasható címmel riportsorozatot indítunk útjára, mely a művészvilág, számunkra rejtett, vagy kevésbé rejtett csillagait mutatja be.

Elsőként egy olyan művésszel ismerkedhetnek meg, aki éppoly otthonosan mozog a komoly- és a könnyűzene világában is, s nem jelent gondot számára, ha a muzsika világklasszisaival kell együtt játszania.

Bemutatom Önöknek: Vörös Tibor trombitaművészt.   – Hogyan indult a trombitáskarriered?  – Kezdetben Hidas Gyuri bácsinál harmonikáztam, de az akkoriban nagyon népszerű Ötvös cirkusz hatására, egyre inkább vonzott a trombitálás. Így, az első év elengedhetetlen furulyaórái után végre teljesült a nagy álmom, és Németh János tanár úr növendéke lettem.

– Ő mennyiben befolyásolta a zeneiskola utáni pályádat?  – Nagyon jó oktató volt, és még most is az. Megszerettette velünk a zenét, ami a zeneiskolai oktatásban, véleményem szerint, a legfontosabb dolog.  – Az első elismeréseket igen fiatalon kaptad.  – Igen. Zalaegerszegen, az Országos Trombitaversenyen harmadik helyezést értem el. Kilenc éves voltam ekkor. Az általános iskola után felvettek a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, Török István trombitaosztályába. Délelőtt humán tárgyakat tanultunk, délután pedig zeneórákra jártunk, végül estig gyakoroltunk. Érdemes volt, mert az utolsó évben megnyertem a Concertino Praha Nemzetközi Trombitaverseny magyarországi selejtezőjét.

– Az érettségi után?  – Ausztriában, Grazban nyertem felvételt a Zeneművészeti Főiskolára. Ez volt a nagy koncertek és utazások első időszaka. Nagy élményt jelentett, mikor a pápa Eisenstadtban járt, és az iskolánk ötvenfős rézfúvós együttesét kérték fel a közreműködésre.

– Talán még ennél is nagyobb élmény lehetett a világ egyik legnagyobb karmesterével dolgozni.  – Ahogy mondod. Felvettek a Gustav Mahler Nemzetközi Szimfonikus Zenekarba, ahol a világhírű Claudio Abbadoval dolgozhattam együtt. Ezzel a zenekarral újabb utazások sora vette kezdetét Németországtól Belgiumig, Olaszországtól Franciaországig.

– A főiskolán is jutalmazták a teljesítményedet?  – Két alkalommal kaptam meg a legjobb hallgatónak járó ösztöndíjat, és Steiermarkban, ahol zeneiskolákban tanítottam, szintén elismerést szereztem. Aztán a hazai művésztanár és trombitaművész diplomának is megfelelő papírral a zsebemben, öt és fél év után, ’93-ban hazajöttem. Azóta a Budapesti Operett- és Musicalszínház zenekarában trombitálok. Ez a főállásom.  

Az itthoni repertoárdarabokon kívül rendszeresen turnézunk Németországban, Olaszországban, Japánban, a következő évtől pedig Amerika következik.

– És mellette?  – A vörösvári Cziffra György Zeneiskolában tanítok. Tíz növendékem van. Szerencsésnek tartom magam, hogy a komolyzene mellett, hagyományőrző-, sramli- és könnyűzenét is játszhattam olyan remek zenekarokkal, mint a Bravi Buam és a Donautaler Spatzen. Azután következett életem egyik legkedvesebb időszaka a mostani rock’n roll zenekarommal: a Boleroval. Nagyszerű dolog, ha az ember olyan társakkal dolgozhat, akik szakmailag is és emberileg is mögötte állnak. Velük is állandóan úton vagyunk, járjuk az országot. Vörösváron legközelebb augusztus 17-én lépünk fel, a gimnázium udvarán, a sörsátorban.

– A Boleroban gitározol és énekelsz. Muszáj volt megtanulnod, vagy egy újabb éned kívánt ez által felszínre törni?

– Már általános sulis koromban a trombita és a komolyzene mellett érdekelt a gitár és a rockzene. Hetedikesek voltunk, mikor a suliban rockzenekart alapítottunk. Gondolhatod, milyen óriási érzés volt 13 évesen, mikor egy közeli gimiben, a nálunk 5-6 évvel idősebb közönség csápolt a zenénkre! Az éneklés minden zenekarban szerepet játszott, de komolyabban a főiskolai évek alatt kezdtem foglalkozni vele, mikor néhány énekes barátom segített szakmai dolgokban.

– A legnagyobb fellépésetek?  – A legnagyobb élményem a minden évben megrendezésre kerülő Váci Világi Vigalom, ahol a Bolero zenekar, immáron a negyedik éve, hat-, hétezer ember előtt játszik a Dunaparton.

– Amikor épp nem utazol, és nem trombitálsz, mivel foglalkozol?  – Nevelem a két lányomat, Laura négy éves, Petra tizenegy hónapos, és nagy örömömre ők is imádják a zenét.

– Végül feltenném azt az ódivatúan frappáns kérdést: mit üzennél az olvasóknak?  – Hallgassanak minél több zenét, mert a zene a világon a legfantasztikusabb dolog!!!

Vörös Ildikó
(Forrás: Vörösvári Újság, 2002. augusztus)



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/voros-tibor-trombitamuvesz

Váradi Mónika Mária - szociológus

Váradi Mónika Mária - szociológus

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Személyi adatok

Név:  Váradi Monika Mária
Születési hely, idő:  Budapest, 1959. május 21.
Családi állapot:  hajadon
Végzettség, minősítés

1982 JATE BTK – Magyar-német szakos középiskolai tanár
1988 ELTE BTK – szociológia posztgraduális képzés
1997 MTA, Budapest – szociológiai tudományok kandidátusa

Nyelvtudás

Német (ír, olvas, előad)
Angol (olvas)

Munkahelyek

1981-1985 József Attila Tudományegyetem, Szeged – tudományos ügyintéző
1985-1987 Debreceni Orvostudományi Egyetem – intézeti gyakornok
1988-1993 MTA RKK Budapesti Osztály – tudományos segédmunkatárs
1993-1997 MTA RKK Budapesti Osztály – tudományos munkatárs
1997-2001 MTA RKK Budapesti Osztály – tudományos főmunkatárs
2001- MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Osztálya, Budapest – tudományos főmunkatárs

Felsőoktatási tevékenység

2005- az “Aprófalvak és aprófalusiak esélyegyenlőségéért” NKFP-kutatás képzési részében előadások tartása, Miskolci Egyetem

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység

1998- Magyar Szociológiai Társaság, Faluszociológiai Szakosztály, elnök

Kutatási területek

Oktatási esélyegyenlőség, integrációs oktatáspolitika.
Szegénység.
Helyi társadalmak átalakulása vidéki, aprófalvas térségekben, intenzív antropológiai módszereken alapuló kutatások.
Hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok, esélyegyenlőség.
A magyarországi német kisebbség, kisebbségi önkormányzatok rendszere, működése.
Határkutatások: változó határ, változó identitások, szomszédsági kapcsolatok.

Tanulmányutak

1991-1992 tanulmányút – Ausztria

Publikációk  Egy monográfia, egy könyv szerkesztése, 17 idegen nyelvű, 46 magyar nyelvű publikáció.

Publikációit megjelentető fontosabb folyóiratok: Tér és Társadalom, A Falu, Falu Város Régió, Regio, Holmi, Replika, Beszélő, The Hungarian Quoterly, Revue Geographique, Journal of Ethnic and Migration Studies, European Urban and Regional Studies

Hivatkozásainak száma 95.

A legfontosabb 30 publikáció

(szerk.)  Kistelepülések lépéskényszerben.  2008, Új Mandátum Kiadó, 661 oldal
“Mi itt csak kis dolgokat tudunk egymás mellé rakni”. In: Váradi Monika Mária (szerk.)  Kistelepülések lépéskényszerben.  2008, Új Mandátum Kiadó, 490-529. oldal
“Jó itt lenni”. Sümegcsehi – egy él(het)ő falu. In: Váradi Monika Mária (szerk.)  Kistelepülések lépéskényszerben.  2008, Új Mandátum Kiadó, 592-632. oldal. Társszerző: Glózer Rita

Kistelepülések és kisiskolák: közoktatási tapasztalatok a kistérségi társulásokban. In Kovács Katalin, Somlyódyné Pfeil Edit szerk.  Függőben. Közszolgáltatás-szervezés a kistelepülések világában.  Közigazgatási Olvasmányok, 2008, 155-182. oldal

Fontolva haladók: többcélú kistérségi társulás és közoktatás a Zalaszentgróti kistérségben. In Kovács Katalin, Somlyódyné Pfeil Edit szerk.  Függőben. Közszolgáltatás-szervezés a kistelepülések világában.  Közigazgatási Olvasmányok, 2008, 333-370. oldal  Hegyháti portrék.  2008, CODA Kutató, Fejlesztő és Tanácsadó Kft., Budapest. 336 oldal. Társzerzők: Kovács Katalin, Rácz Katalin

Szegénység, kirekesztettség. In Kovács Éva szerk.:  Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet . Budapest, 2007, Néprajzi Múzeum – PTE-BTK Kommunikáció-és Médiatudományi Tanszék, 69-87. oldal (Regio könyvek)
Increasingly Fossilised Labour Market Structures and Strategies of Livelihood: Chances of Disadvantaged Groups in the Labour Market. In Györgyi Barta – Éva G. Fekete – Irén Kukorelli Szörényiné – Judit Timár eds.:  Hungarian Spaces and Places: Patterns of Transition.  Pécs, 2005, Centre for Regional Studies, 289-306. oldal
Utóparaszti hagyományok egy mezővárosban. In Schwarcz Gyöngyi – Szarvas Zsuzsa – Szilágyi Miklós szerk.:  Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken.  Budapest, 2005, MTA Néprajzi Kutatócsoport – MTA Társadalomkutató Központ, 75-82. oldal. Társszerző: Kovács Katalin.
Ruptures in the Austro-Hungarian Border Region. In Vera Pavlakovich-Kochi – Barbara.J. Morehouse – Doris Wastl-Walter:  Challenged Borderlands. Transcending Political and Cultural Boundaries.  Ashgate, 2004, 175-192. oldal. Társzerző: Doris Wastl-Walter

Zárványosodó munkerő-piaci struktúrák és megélhetési stratégiák. In  A tudomány a gyakorlat szolgálatában.   A foglalkoztatási szint bővítésének korlátai és lehetőségei.  Budapest, 2004, Magyar Tudományos Akadémia, 36-55. oldal.
Coping with marginality: to stay or to go.  Journal of Ethnic and Migration Studies,  vol. 29 (2004) No. 5. 797-817. oldal. Társzerzők: Doris Wastl-Walter, Friedrich Veider.
L’ élargissement de l’Union Européenne: “voisinages anciens-novelles opportunités dans l’Union Européenne? L’exemple de la micro-région Moschendorf (Autriche)/ Pinkamindszent (Hongrie). Doris Wastl-Walter – Ulrike H. Meinhof ed.: Identites Et Mutations Le Long De L’ Ancien Rideau De Fer.  Revue Geographique, De L’Est  2003. 4. 185-194. oldal. Társzerzők: Doris Wastl-Walter, Friedrich Veider.
Eine Grenze verschwindet. Neue Chancen durch die EU-Erweiterung? Das Beispiel der Mikroregion Moschendorf/Pinkamindszent. In Föderalismus, Subsidiarität und Regionen in Europa.  Jahrbuch des Föderalismus 2003 , Nomos Verlagsgesellschaft Baden-Baden, 394-406. oldal. Társzerzők: Doris Wast-Walter, Friedrich Veider
Bordering silence. In Ulrike H. Meinhof ed.:  Living (with) Borders. Identity Discourses on East-West Borders in Europe.  Ashgate, 2002, 75-94. oldal. Társzerzők: Doris Wast-Walter, Friedrich Veider
A végek csöndje. Határ-narratívák az osztrák-magyar határvidékről.  Regio,  2002. 2. 85-107. oldal. Társzerzők: Doris Wastl-Walter, Friedrich Veider
Kutyaszorítóban: tanyás kisgazdaságok, kertész vállalkozások és az uniós csatlakozás. In  Utak és útvesztők a kisüzemi agrárgazdaságban   1990-1999 . Budapest, 2002, MTA Néprajzi Kutatóintézet – MTA Társadalomkutató Központ, 19-35. oldal. Társszerző: Kovács Katalin.
The Uneven Development of Suburbanization during Transition in Hungary.  European Urban and Regional Studies,  2001. No. 4. October 349-360. oldal.
A szuburbanizáció egyenlőtlen fejlődése az 1990-es évek Magyarországán. In Horváth Gyula – Rechnitzer János szerk.:  Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón . Pécs, 2000, MTA Regionális Kutatások Központja, 153-175. oldal. Társszerző: Timár Judit
Women’s Life Trajectories and Class Formation in Hungary. In Susan Gal – Gail Kligman eds:  Reproducing Gender. Politics, Publics, and Everyday Life after Socialism . Princeton, 2000, University Press, 176-200. oldal. Tásszerző: Kovács Katalin
Quo vadis? Protestanten einer ungarischen Marktstadt .  In Éduard Conte – Christian Giordano (Hg.):  Es war einmal die Wende .  Sozialer Umbruch der ländlichen  Gesellschaften  Mittel- und Südosteuropas . 1999, Centre Marc Bloch, Berlin, 83-149. oldal.
Német kisebbségi önkormányzatok. In Csefkó Ferenc – Pálné Kovács Ilona szerk.:  Kisebbségi önkormányzatok Magyarországon . Budapest, 1999, Osiris – MTA Kisebbségkutató Műhely – MTA Regionális Kutatások Központja, 265-284. oldal. Társzerző: Kovács Katalin.
Hová megyünk lakni? Szuburbanizációs minták és konfliktusok a Budapesti Agglomeráció budai oldalán. In Bartha Györgyi – Beluszky Pál szerk.:  Társadalmi-gazdasági átalakulás a Budapesti   Agglomerációban.  Budapest, 1999, MTA Regionális Kutatások Központja, 115-131. oldal.
Pinkamindszent (Allerheiligen). Verlustgeschichte einer Grenzgemeinde. Ein alternativer Forschungsbericht. In Peter Haslinger (Hrgs.)  Grenze im Kopf. Beiträge zur Geschichte der Grenze in Ostmitteleuropa . Wiener Osteurope Studien. Band 11. Peter Lang, Europäischer Verlag der Wissenschaften. 1999. 141-157. oldal.
Rendszerváltó kálvinisták .   Beszélő,  1998, május. 55-74. oldal.
Keskeny az ösvény. Esettanulmány a “Harmónia” Mgtsz. átalakulásáról.  Replika,  1998. 33-34. 121-137. oldal  Vörösvári történet. Egy német telepesfalu a 20. század első felében.  Pécs-Budapest, 1996, MTA RKK Regionális Kutatási Alapítvány.
The Transition in Hungarian Agriculture 1990-1993. General Tendencies, Background Factors and the Case of ‘Golden Age’. In Ray Abrahams ed.:  After Socialism: Land Reform and Social Change in Eastern Europe.  Providence Oxford, 1996, Berghahn Books, 51-85. oldal. Társzerzők: Bihari Zsuzsanna és Kovács Katalin
Restructuring Hungarian Agriculture: the Case of ‘Golden Age’ .  In A. Jansen – D. Symes eds.:  Agricultural Restructuring and Rural Change in Europe . Wageningen, 1994, Agricultural University, 136-153. oldal. Társzerzők: Bihari Zsuzsanna, Kovács Katalin.
Leben am Dorf an der Grenze. In Seger – Beluszky szerk.:  Bruchlinie Eiserner Vorhang . Böhlau Verlag, 1993, 225-264. oldal. Társszerzők: Doris Wastl-Walter, Kocsis Károly.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/varadi-monika-maria-szociologus

Ungarndeutsche Jungs - Zenekar

Ungarndeutsche Jungs - Zenekar

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Az UDJ jubileumáról

Április 30-án ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját az Ungarndeutsche Jungs (UDJ) zenekar. A kempingben tartott jubileumi rendezvényről és az együttes történetének elmúlt két évtizedéről beszélgettem otthonában Apollónia Györggyel. – A jubileumi buli tükrözte a zenekar elmúlt két évtizedét: a mindig változó felállás a különböző formációkat elevenítette fel időrendben. De hogy is kezdődött a történet?

– Szinte mindenki, aki Vörösváron ma sramlizenekarban játszik, annak idején Peregi Pista bácsinál tanult zenélni. 1984 és 1985 között mi is mindannyian Pista bácsihoz jártunk. Volt alkalmunk közösen is zenélgetni. 1986-ban alakult meg hivatalosan is az együttes: Holitska Norbi és a Braun Gyuszi volt a két harmonikás, Gechter Jancsi dobolt, Szép Attila és én trombitáltunk. Az együttes vezetője Szép Attila lett. 1990-ben Gechter Jancsi kiszállt. Az ő helyét Zwickl Márton vette át, akit mi csak “Papának” hívunk. A Start nevű zenekarban és elég sok más együttesben is megfordult azelőtt, mielőtt hozzánk csatlakozott volna. Ő más generáció, sok évvel idősebb, mint mi. A következő állomás 1995, amikor is bővült a zenekar egy taggal. Egy klarinétos, szaxofonos fiú csatlakozott hozzánk, a Csendes Zoli. Ez jelentős fordulópontot jelentett a zenekar életében. Zoli rengeteg bulit szervezett, nagy volt az ismeretségi köre. Sokfelé jártunk az országban. Ekkor jutottunk el az első sörfesztiválra is. A következő években több tagcsere is történt, de elmondhatom, hogy a zenekar történetében senkitől sem váltunk meg haraggal. Akik már nem játszanak velünk, mindig kisegítenek, ha szükségünk van rájuk. A mostani felállásunkban szinte mindenki játszik más hangszeren is, és mindenki énekel, ami nagy szerencse, mivel így nem kell egy embernek végig énekelnie az egész estét. A fő énekesünk Szép Attila, aki ezen kívül még gitározik, basszusgitározik és trombitál, Sax Norbert harmonikázik, Zwickl Márton dobol, Dóra László klarinétozik és szaxofonozik, Wieszt Árpád harmonikázik és basszusgitározik, én pedig trombitálok és gitározok.

– Hogy döntitek el, hogy ki milyen hangszeren játszik?

– Azzal telt az egész téli szezon, hogy kikísérletezzük, milyen felállással szólalnak meg legjobban a hangszerek. Emiatt cserélünk koncert alatt gyakran hangszert.

– Hány kazettátok, CD-tek jelent meg eddig?

– Az első kazettánkat 1993-ban adtuk ki. A következőből, 1995-ben CD is készült.

– Milyen a kapcsolatotok más vörösvári zenekarokkal?

– Mondhatom azt, hogy baráti viszonyban vagyunk. Ezt talán a jubileum mutatta meg a legjobban, amikor mindenki örömmel fogadta a meghívást. Mivel volt olyan zenekar is, amelyik éppen nem ért rá, a bulin végül is négy zenekar lépett fel. A Bravi Buam kezdte az estét, őket követte a Donau Power, a Lustige Spatzen, majd a Mondschein. Úgy érzem, nagyon jól sikerült az ünnep. Ezúton is köszönetet mondok a fellépő együtteseknek.

– Koncertekkel hogy álltok? Merrefelé léptek fel általában?

– Nagyrészt esküvőkön szerepelünk. Vannak kedvenc helyeink is, például a Vörösvári Camping, ahol mindig népes nézőközönség előtt játszunk. A húsvétvasárnapi buli különösen kellemes élményt jelentett számunkra. Nagyon izgultunk, hogyan fogadják majd az emberek az új felállást. Úgy érzem, nagyon jól sült el a dolog. Ha az információim jók, körülbelül 800 fizetővendég volt aznap.

– Külföldre szoktatok járni?

– Régebben gyakran jártunk külföldre. Volt olyan év is, amikor hétszer voltunk Németországban különböző fesztiválokon. Aztán itthon is elkezdett futni a szekér, és inkább az itthoni közönség igényeit kezdtük kielégíteni. Másrészről legtöbbünknek a munkahelyén problémát okoztak a külföldi szereplések.

– Ezek szerint a zenélés mellett mindnyájan dolgoztok is?

– Igen. Ilyen szempontból érdekes a mostani zenekar felállása. Zwickl Márton villanyszerelő, most már nyugdíjas. Szép Attila hentes, Wieszt Árpád fejlesztő mérnök, Sax Norbert a környék zeneiskoláiban tanít harmonikát, Dóra László a tűzoltózenekar főkarmestere, én pedig a piliscsabai zeneiskolában tanítok.

– Mik a jövőbeli terveitek?

– Szeretnénk visszatérni a gyökerekhez és minél több sváb zenét játszani. Úgy érezzük, ezt igényli most a közönség.

– Ha egy mondatba kellene megfogalmaznod, hogy milyen volt a hátatok mögött lévő húsz év, mit mondanál?

– Gazdag és fárasztó, teli szép dolgokkal és rossz dolgokkal, mindennel, amit az élet hoz magával.

– A jubileum kapcsán mit üzentek a közönségeteknek?

– Húsz évig még biztosan számíthatnak ránk; mi is számítunk rájuk.

Kókai Márton

(Vörösvári Újság, 2006. augusztus)



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/ungarndeutsche-jungs-zenekar

Schwabenkraft - Zenekar

Schwabenkraft - Zenekar

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

HŰEN A HAGYOMÁNYOKHOZ

Nem volt nehéz megtalálni az Iskola utcai házat, ahol a Schwabenkraft zenekar hetente összeül próbálni. A hagyományokat tisztelő és követő együttes próbájának hangjai a hagyományos parasztház alagsorából messzire hangzottak.

Városunk második legfiatalabb zenekara 2009 októberében alakult. Mai felállását a 2010-ben bekövetkezett tagváltás után nyerte el. A zenekar tagjai fiatalok, diákok, egyetemisták, akik évek óta zenélnek, illetve többen táncolnak a nemzetiségi tánccsoportban is. Sokan közülük több zenekarnak is tagjai egyszerre, pl. az “a Tempo” zenekarnak, illetve a Német Nemzetiségi Fúvószenekarnak. A zenekar tagjai: Siklósi Krisztián (szárnykürt, trombita), Feldhoffer Péter (szárnykürt, trombita), Gulyás Gergő (tenorkürt, harsona), Ziegler István (bariton, harsona), Manhertz Walter (harmonika), Fetter Krisztián (gitár), Sárvári Kristóf (tuba, basszusgitár), Török Zoltán (dob).

Az elmúlt években számos bált, esküvői menetet zenéltek, játszottak születésnapokon, szüreti felvonulásokon, sördélutánokon Vörösváron, Budakalászon, Tarjánban, Száron, Mányban. Sőt, egy 50 éves házassági évfordulóra is hívták őket idén. A mányi és a szári tánccsoportot rendszeresen kísérik, velük már két alkalommal kijutottak az Europaede Fesztiválra, tavaly Észtországban a száriakkal egyedül képviselték Magyarországot. Az idén Olaszországban, Padovában jártak a mányi táncosokkal. Egyik komoly eredményük is ehhez fűződik: őket kérték fel az öt zenekar közül, hogy kísérjék az egyszerre táncoló öt magyar táncegyüttest. Büszkék arra is, hogy 2012 májusában Mányon a Grazer Spatzen nevű, 30 éves múlttal rendelkező osztrák zenekar koncertjén őket kérték fel előzenekarnak, illetve a koncertjük után megrendezett bálon is ők zenéltek.

– Hogyan alakultatok?

Többek fejében megfordult, hogy alapítani kellene egy zenekart. Kezdetben voltak kisebb próbálkozások, de kellett egy kis idő, mire megvalósult az elképzelés. Az akkori alapító tagok közül sajnos már nincsen mindenki köztünk. Szívünk szerint minden zenélő fiatalnak javasolnánk, hogy próbálja ki, milyen zenekarban zenélni, mert az az igazi, amikor közösségben tud játszani a zenész.

– Vörösvár országosan kiemelkedő a zenekarok számát tekintve. Nem lehet könnyű érvényesülni a sok együttes között.

Bár sok zenekar van, egyik sem konkurense a másiknak, mert nem teljesen ugyanolyan stílust képviselnek. Sőt, kifejezetten sok segítséget is kaptunk például a Bravi Buamtól. Igyekszünk a régiek tanácsaiból építkezni.

 – Ti milyen stílust képviseltek?

Mi megközelítőleg eredeti hangszereléssel próbáljuk játszani a régi sváb zenéket, ebben látjuk a különbséget köztünk és a többi zenekar között. Az egyik különleges hangszerünk a szárnykürt, amiből nagyon kevés van – nemcsak a helyi, de általánosságban a magyarországi német zenekaroknál, nálunk pedig kettő is! Kicsit lágyabb hangja van, mint a trombitának. A régi, eredeti zenéket szárnykürttel játsszuk, a modernebbeket trombitával. Harmonikásunk pedig a hagyományos gombos harmonikán is játszik, így adunk saját stílust, hangzást a számainknak.

Természetesen játszunk rock and rollt, magyar és osztrák slágereket is, hiszen egy bálban erre is szeret táncolni a közönség, de viszonylag keveset, nagyobb hangsúlyt fektetünk a sváb zenére.

– Mik a közelebbi-távolabbi céljaitok?

Igyekszünk sokat és komolyan próbálni, hogy egyre jobbak lehessünk. Ezen kívül célunk az is, hogy a régi kottákat újra feldolgozzuk. Sok számot ezek közül nem játszanak már, szeretnénk őket szép lassan elővenni. Olyan stílust szeretnénk kialakítani magunknak, amiből az országban kevés van, és szeretnénk a hagyományokat maximálisan követni.

Komáromi-Bauknecht Hajnalka



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/schwabenkraft-zenekar

Sándor Jolán - Színművész

Sándor Jolán - Színművész

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Mit tegyen az öregedő tisztviselő, aki 30 éve dolgozik ugyanannál a cégnél, ugyanannál az íróasztalnál, és egy nap porig alázzák, vérig sértik, nevetségessé teszik egy bájos és dúskeblű titkárnő kegyeiért való ártatlan vetélkedésben? Elcsattan két pofon, tintásüveg dől, hősünk cvikkere törik. Testi sértés ez a javából. De nincs esélye a főnök fiatal, gazdag, nagystílű unokaöccsével szemben. Amikor protestál, elégtételt követel, a főnök szélesre tárja az ajtót: “Tessék, el lehet menni, úgy is meg akartam magától szabadulni, akár egy régi, kiszolgált bútordarabtól.”

A szerencsétlen kistisztviselő megalázottan kullog el. Otthon persze nem meri elmondani a történteket; filléres gondokkal küzdenek, éppen most akarják kiadni egyik szobájukat albérletnek.

A Kosztolányi Dezső novelláinak művészi magasságát, lélekábrázolását helyenként megközelítő színdarab ettől kezdve azonban egyre inkább feloldódik a jellem- és helyzetkomikumok és poénok özönében. A cégvezető rádöbben arra, hogy egyszerűen nem nélkülözhetik a cégnél Virágot – ő a megalázott kisember -, a főnök unokaöccsét lelkiismeret-furdalás gyötri, mert időközben rájött, menynyire szereti a kisöreget; mindenki azon mesterkedik, hogy visszaédesgesse őt az irodába.

A történet vége természetesen abszolút hepiend. Virágot visszaveszik az irodába, a főnök pertut ajánl neki, az unokaöcs bocsánatot kér tőle, sőt elnyeri Virág úr leányának kezét. Ásó, kapa, nagyharang. Kész operett. (Írják is egy helyütt Hunyadyról: nem operettet írt, de operett eszközökkel.)

Hunyady Sándor valójában drámai műként írta meg a történetet, de a siker érdekében nem akarta következetesen felvállalni a társadalmi konfliktusok őszinte feltárását, színpadi ábrázolását. Az 1935-ben a Pesti Színház világot jelentő deszkáin bemutatott darab ennélfogva természetesen zajos sikert arat. Azonnal filmet is készítenek belőle, amelyben Kabos Gyula, Ráday Imre, Gombaszögi Ella és Perczel Zita játssza a főszerepeket. A film tovább távolodik a 30-as évek valóságától, hiteles ábrázolásától. Könnyű bohózattá laposodik. Kabos pojácaként dadog, hadar, grimaszol végig a filmben. Légüres térben mozog a figura.

Ezért is érdemel meg minden dicséretet a Moór Anna Amatőr Színjátszó Kör augusztus 14-i előadása, a Vörösvári Napok nyitórendezvényén. Sándor Jolán rendező értő kezekkel nyúlt a darabhoz, és a vígjátéki köntöst többször fellebbentve láttatni engedi a szívszorító valóságot: a kisemberek napi gondoktól terhes világát, a munkanélküliség fenyegető rémét, a megaláztatások és önzések, a törleszkedés és a gőg mindennapi kutyakomédiáját.

És a közönség vette a lapot, nemcsak a poénokat tapsolta meg, hanem a szívszorítóan szánandó gesztusokat, mondatokat, félszeg mozdulatokat is.
Ebben az előadásban nem a humor, hanem az ember volt a főszereplő.
Egri Béla játéka színészi remeklés. Egyszerű eszközökkel, fölösleges gesztusok nélkül olyan életszerűen ábrázolta az önbecsülésétől megfosztott kistisztviselő szerepét, hogy időnként megfagyott a levegő, és a nézők torka összeszorult. Hirtelen mindenki ráeszmélt arra, hogy ez most már nem a múlt század harmincas éveiről szól: hanem rólunk, mostani valóságunkról, ahol az ember egyik napról a másikra elvesztheti munkáját, családját, életének értelmét és végül emberi tartását is.

Ezért válthatott ki tapsot Ludvig Károly pár mondatos színpadi megjelenése is, aki egy állásért esedező munkanélkülit alakított. A megalázkodó, “bocsánat, hogy élek”-kisembert torokszorítóan jelenítette meg.

Kiemelkedő alakítást nyújtott Gallai Anita is a gépírókisasszony szerepében. A férfi nézők fejében bizonyára megfordult az előadás közben, hogy “de jó lenne egy kicsit fölmenni a színpadra udvarolni neki”, ahogy azt szinte az összes férfi szereplő tette. Hitelesen alakította Szép Zsolt a főnök szerepét, az unokaöccsét játszó Szép Domán pedig a tőle megszokott eleganciával formázta meg a kissé bohém, ficsúros fiatalembert. Dicséretet érdemel persze minden további szereplő színpadi játéka, lelkes igyekezete is.

A társulat nagyot lépett előre e darabbal. Gratulálunk Sándor Jolánnak és színtársulata minden tagjának. Kíváncsian várjuk újabb előadásukat!

Fogarasy Attila

Szereposztás:

Virág: Egri Béla
Virágné: Hug Anna
Baba, a lányuk: Fetter Viktória/Fetter Fruzsina
Nagymama: Nánási Szilvia
Salgó, Virág főnöke: Szép Zsolt
Pali, Salgó unokaöccse: Szép Domán
Gizike, gépírókisasszony: Gallai Anita
Fekete: Ludvig Károly/Lantos Csaba
Gyula, szolga: Pinczés István/Nemes Dávid
Borcsa, mindenes: Kruppa Klaudia
Kereskedősegéd: Mázsár Fanni
Rendezte: Sándor Jolán
2009. augusztus

Liliomfi harmadszor

Március 7-én immár harmadik alkalommal adta elő nagy sikerrel a pilisvörösvári Moór Anna Amatőr Színjátszó Társulat a Művészetek Háza színháztermében Szigligeti Ede “Liliomfi” című vígjátékát.

A helyi műkedvelő színészek Sándor Jolán irányításával, rendezésében most is kitettek magukért, a színháztermet betöltő víg közönség igen jól szórakozott.

A szórakozás mellett ezúttal a jótékonyság is szerepet kapott: az előadás támogatójegyeiből származó bevételt, 85 000 forintot a látássérültek helyi egyesületének nyújtotta át a színtársulat.
Fogarasy Attila

2009. március

Vörösvári színjátszók vendégszereplései

A Sándor Jolán vezette Moór Anna Amatőr Színjátszó Társulat folytatja sikeres vendégszerepléseit Liliomfi című előadásával. A február 14-i csévi előadás után, 28-án megismétlik korábbi pilisszentkereszti fellépésüket, március 7-én pedig ismét Vörösváron, a Zeneiskola színpadán láthatjuk őket a darabbal.

A vörösvári fellépés ezúttal jótékonysági célt szolgál. Bár az előadás ezúttal is ingyenes, 1000 forintért támogatójegyet vehetnek az érdeklődők (a Városi Könyvtárban, ill. az előadás helyszínén). A támogatójegyekből befolyó bevételt a látássérültek javára ajánlja fel a társulat.

A Társulat új darabot is betanul az idén: Hunyadi Sándor “Lovagias ügy” című színjátékát. A bemutató nyárra várható.

A Társulat gyermek színjátszói a Legényke és a csodaág című darabbal készül. A zenés darabbal Gyermeknapra készülnek.

* * *

A Társulat keres olyan vörösvári helyiséget, ahol a színdarabok díszleteket hosszú távon raktározni, tárolni tudja. Sándor Jolán társulatvezető számít a vörösvári polgárok segítőkészségére.

F. A.
2009. február

A lusta kisrigó

Fáj a begyem, meg a hátam,
fáj a nyakam, fáj a lábam,
csipegetni csoröm is fáj,
szárnyra kelnék, szárnyam is fáj,
lépni sem tudok

– panaszkodik a kis rigó a víg madárdaltól hangos erdoben, ámde hogyan is hihetnénk egy olyan mesejáték címszereplojének, amelynek “A lusta kisrigó” a címe. A lustaság ugyanis a hazugság melegágya. A mi kis rigónk is inkább ágyban marad betegséget színlelve, csakhogy ne kelljen szüleivel együtt férgekre vadásznia. Hogy ennek a hazugságnak mik lesznek a következményei, s hogy az erkölcsi tanulság levonásához miként járul hozzá egy rigóhúsra áhítozó ravaszdi róka, azt mindenki megtudhatja, ha a Vörösvári Napokon megtekinti a Vásár téri általános iskola 3. a osztályának eloadását.

A mesejátékot Sándor Jolán színmuvészno rendezte, aki korábban már többször is sikerrel vitte színre ezt az üde kis darabot, s megnyerte vele a Weöres Sándor Országos Színjátszóversenyt is.

Sándor Jolán a Népszínháznak, a Gyory Kisfaludy Színháznak és legutoljára a Nemzeti színháznak volt a tagja. A muvészno 2001-ben költözött Pilisvörös-várra. A gyerekeknek nagy szeretettel és örömmel tanította be a nyári szünetben a darabot, ami nem volt könnyu, hiszen a nyaralás miatt, hol az egyik, hol a másik szereplo hiányzott a próbákról. Ezért többszörös szereposztásban tanulták meg a gyerekek a szöveget.

Schäffer Lorincné osztályfonöknek egyik kedvenc mesejátéka ez az eredetileg zenés darab, otthon lemezen meg is van, s amikor a gyerekei kicsik voltak, sokszor meghallgatták. Éppen ezért ajánlotta fel segítségét és osztályának közremuködését a színre vitelben, amikor Sándor Jolán felkereste az iskolát a rendezés ötletével.

A tervek szerint az augusztusi premier után a darabot többször elo kívánják adni óvodásoknak, iskolásoknak, s elárulták: további mesejátékok is vannak a tarsolyukban.

F. A.
2004. július



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/sandor-jolan-szinmuvesz

Réthy Zoltán - Költő

Réthy Zoltán - Költő

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

Mottója:
“Lehessek én a Pilis aján
Ringó bölcsők felett a dal…”

Életrajzi adatok:

Kolozsvárott született, iskoláit itt végezte. Az Orvostudományi Egyetemre is itt járt. Az I. világháború következményei miatt az utolsó szigorlatait a budapesti Orvostudományi Egyetemen tette le. Itt avatták doktorrá. Utána rövid ideig a budapesti Belklinikán volt cselédkönyves orvos. (Kolozsvárról 1919-ben jött el.)

1921. aug. 9-én választották Pilisvörösvár körorvosává. Itt működött egyhuzamban 56 éven keresztül. Itt élt, s alkotott, írt tudományos munkákat és két kötetre való verset.

1922-ben nősült, felesége Zsombory Piroska, aki a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem kémiai tanszékén harmadéves hallgató volt. Kezdetben a Fő u. 90. sz. házban a Spiegelberger család és a Safáry gyógyszertár között laktak. Az orvos-lakás (a mai gyógyszertár) 1929 augusztusában lett kész.

1923-ban megalapította a “Stefánia” Anya- és Csecsemővédő Intézetet. A 30-as években megalakítja az Ányos Pál Irodalmi Társaságot. A II. világháború után a Szociális Otthon orvosa lett, s az is maradt haláláig. (1977. X. 2.) Nyugdíjazása utána munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta. Temetésén többek között Puszta Sándor költő is búcsúztatta.

Gyermekei: Éva (1924.) vezető röntgenasszisztens, Zoltán (1925.) gépészmérnök, László (1929.) 2 év az Orv. Tud. Egyetemen.

Emlékezés dr. Réthy Zoltánra

A Pilis költője, a betegek gyógyítója, a szenvedők segítője feküdt abban a koporsóban, amelyet 1977. október 4-én legalább hatszázan vettek körül. A végtelen tisztlet és szeretet fejeződött ki a három búcsúbeszédben. Olyan orvost búcsúztattak, aki a leghosszabb ideig működött Pilisvörösvárott.

Dr. Réthy Zoltán nehezen jött el szülőföldjéről, Erdélyből, annak is a fővárosából, Kolzsvárról. Hogy önként jött el vagy menekülnie kellett, nem tudjuk, de még idős korában is gyakran emlegette a kolozsvári Házsongrádi temetőt Bartalis János költő-barátja temetése kapcsán. Talán ő is oda kívánkozott, s az ősi földben szeretett volna nyugodni.

Bár képzeletben a verseiben gyakran vissza-visszatér szülőföldje, de már az új táj szeretete csillog soraiban.

A Pilisek alján

Tájkép
Itt nincsen géme a kutaknak
És nincs gulya, se délibáb.
Itt tárnát takar a dolomit
És kormosak a kislibák.
Itt nem hullámzik búzatenger,
Nem kelepel a szélmalom,
De kora reggel a Pilisek
Benéznek minden ablakon.

A Pilisek
Virágcsokorral várt reám is
A Pilis hegye és a völgy,
Már ismer rétje s erdejében
Ágyat terít a fű s a tölgy.
A Hóját és a Törökvágást
Én megkerestem itt is már,
A Nagykevély a Fellegváram
S szívemben szunnyad Kolozsvár.
Kálvária
Szelíd fenyők közt áll a Krisztus,
A lábánál piros virág,
Innen a szem Budáig lát el
És szebbnek látszik a világ.
Szebbek innen a zsuppos házak,
Ki bennük él, boldog magyar,
S a Pilisek koszorúja
Nem sírt, de álmokat takar…

Égtájak

Az én Napom a Hargitánál
Indul keleten utoljára
És délen aranysátrat borít
Apám repkényes sírjára.
Észak felől zúgó szellő
Kárpátokból hoz hangokat,
Nyugatra nem tekintek, Nyugat
Nekem idegen föld marad.

Temérdek munka vár rá. Lux doktor már 1915-ben meghalt, azóta Weinek doktor mint helyettes körorvos (bányatelepi orvos) látta el a falu betegeit. 1926-ban ő is meghalt. Ettől kezdve dr. Réthy Zoltán egyedül kezeli a község betegeit. A bányatelep orvosi ellátását Weinek doktor halála után Szabó Árpád végezte.
Dr. Réthy Zoltánt már az orvosi praxisa kezdetén (1921.) a csecsemőhalandóság foglalkoztata legjobban. Ezért 1923-ban megalapítja a “Stefánia” Anya- és Csecsemővédő Intézetet. De miután épület egyelőre nem állt rendelkezésre, a kicsik gyógyítását és gondozását ideiglenesen a Templom téri óvodában végezte.

Templom
Harangja eljár hajnal tájban
a falu mindkét végére
És elhívogat minden hívőt
Rorátés csendes misére.
Az égi postát innen küldik
Az emberek az Istennek,
Míg kriptájában Madách ősök*
Békét álmodva pihennek.
*(helyesen: Majtényi)

Plébános*
Nem tart kutyát, nyitott kapu s szív
Fogadja azt, ki betér,
És senki olyan szép-őszintén
Nem ejti ki e szót: testvér.
Testvére ő az elesettnek,
Segít, ha bűnt s nyomort lát, –
Ilyennek képzelte az Úr is
Zord századunk apostolát.
*(Ohmüllner Márton plébános)

Vasút
Két állomást köt össze sínje
Két fekete, gonosz vonal
A város poros szövőszékét
A kis falusi otthonnal.
Itt szürkületkor nem csukják be
Fehér lányok a kaput.
Kendőt kötnek s a jutagyárba
Elviszi őket a vasút.

Bányászok
Az ő ekéjük görgő csille,
Keresztjük barna szénrakás,
A szántóföldjük akna mélye,
S a föld alatt az aratás.
De nekik nincsen pacsirtájuk,
Mely vígan szántja az eget,
Az ő daluk a bánya sípja
S feketék a reggelek.

Éjjeli műszak
Találkozunk az éjszakába,
Súrolják egymást útjaink,
Az én kezemben műszertáska,
Övében csáklya s a lámpa ring.
Műszakra járunk. Őt a tárna,
Engem a vajúdó kínja vár,
Köszöntjük egymást: Jószerencsét!
S kitér utunkból a halál.
A “siferesek”
Olyanok ők az emberek közt,
Mint madárban a verebek:
Amit a bányák elhullatnak,
Ők minden morzsát felszednek.
Reggeltől estig kint a hányón
Megtelik szénnel egy-két zsák,
Meleg levessel üres tányér
És nagy hanggal a kis kocsmák.

A csecsemőhalál, az alkohol és a tüdőbaj: ez volt harcának színtere. Nem volt könnyű. A családok zömében 8-10 gyerek kívánkozott életre, és ő érettük áldozta életét.

A kor változásait sem felejti el megénekelni. Ír a nagy királynőről, Mária Teréziáról, aki megvédte a szegény embert a kiváltságosok ellen, s aki egyszer a híres vendégfogadóban (mai községháza) szállt meg egy éjszakára.

Községháza
A vén falak közt téli éjjel
A múlt ráz rozzant ablakot
És keresi a nagy királynőt,
Ki egyszer régen itt lakott.
Most szegény ember ezer gondja
Lakja a termek polcait
És itt írják be egy nagy könyvbe
Az új világ magyarjait.

Az évek a sok munka miatt gyorsan teltek. A gyakori szülések, hova néha a szülésznő is meghívja, a napi rendelések, s gyógyítások, az éjszakai bezörgések, a haldoklók vigasztalása és a gyakori “jöjjön gyorsan, doktor úr!” egész embert követeltek, és ő nem tudta minden éjszakáját átaludni.

Közben a tudományos munkáját is végezte. Sorra jelentek meg a cikkek, tanulmányok, egészségnevelő, felvilágosító célzattal. S miközben dolgozik, hazaszeretet csendül ki újabb verseiből.

Foglalkoztatta a küzdelem a káros szenvedélyek ellen. Szót emelt, beszélt, írt az alkoholizmus, a dohányzás ellen a Pest megyei orvosnapokon, a visegrádi kórházban, az üléseken elnökölve és az előadói emelvényen. S mindig a napi élet, a gyakorlat érdekelte. Szerette a fiatalokat és meg is énekelte őket:

Iskola
Ezer és kétszáz csöpp fejecske
Magyar ábécét tanul ott
S Petőfi lelke cirógatja
A sok kis kócos nebulót.
Megállok néha ablakuknál
Titokban, észrevétlenül
S együtt mondom velük a leckét:
Hazádnak rendületlenül…

Körmenet
A büszke térdek meghajolnak,
A sok kis kéz virágot hint,
A földre szállott Isten mellett
Hitet teszünk szívünk szerint.
Egy utat jár a falu népe,
Egy nyelven egy imát dalol,
A lengő zászlók erdejében
Egy lett a Pásztor és Akol.

Búcsú
Nagyboldogasszony oltárképén
Kezet csókol a napsugár,
S ki tengeren túlvándorolt ki
Lélekben az is hazaszáll.
Fehérre meszelt házikókban
Megsült a kacsa s a kalács,
Gyerekre vár a hinta lova,
Legényre a leány s a tánc.

Esküvő
Előbb a gyárba jártak együtt,
Aztán vasárnap a táncba is,
S egy nyári este nyitva hagyta
A kertkaput a kis Maris.
Nem lesz már többé apjuknak se
Haragvó szóra több oka,
A pap elé hajnalban mennek,
Mert úton van a kisbaba.

Az újszülött
Az egyik ágyban két buksi lány
Alussza szőkén álmait,
A másikban az édesanyját
Gyötörgeti a harmadik.
Az apa vizet hoz a kútról,
A tűzre rőzseágat tesz,
A bábaasszony büszkén így szól:
Nem megmondtam, hogy fiú lesz!
Stefánia
Az első út Isten házába
A második ide vezet,
S én mint pap megáldom őket,
Ötszáz anyát és gyermeket.
Megáldom őket szívvel, szóval,
Ne legyen arcuk szomorú,
Boruljon rajtuk szép virágba
A magyar töviskoszorú.

Bár nincs róla hírünk, hogy ifjú korában részt vett-e az I. világháború harcaiban, de ő így ír mégis:

Frontharcosok
Imserjük egymás görcsét, gondját,
Ki volt huszár, ki őrmester,
Elmennénk ma is úgy, mint régen,
Ha menni kéne még egyszer.

Aztán lassan, de biztosan szárba szökken a vetése. Csökken a csecsemőhalálozás, szűnőben a tüdőbaj, és szeretetotthont kapnak a magatehetetlen öregek. 1940-ben megszűnt, illetve bezárt a kőszénbánya, s a Szt. János tó melletti bányakonzumot szeretetotthonná alakítják át, s itt 1977-ig, haláláig dr. Réthy Zoltán kezeli az Otthon betegeit.

És végül magáról ír:

A költő
Ködöt pipáló Piliseknek
A költő is lakója lett.
Amerre jár, ott felragyognak
A csillagok, a lányszemek.
Esténként ketten nézegetjük
A jegenyévé vált csodát,
És álmainkban patakokban
Csorognak kéklő ibolyák.

Én ezt kerestem
Én ezt kerestem: asszonyt, otthont,
Kicsiny fészket az ősi fán,
Bölcsők dalában megtaláltam
Az én dalom s az én imám.
Én ezt kerestem: munkát, gondot,
Hát gond után egy jó napot,
Én megköszöntem minden este,
Amit az élet megadott.

Falusi fészek
Ahol mint fecske fészket raktam,
Ahol daloltam a tavaszt,
Ahol barackfát ültetgettem,
Mint földimádó ősparaszt,
Ahol a három kis fiókám
Szemembe nézni megtanult,
Szívemről oltott rózsaágon
Virágát bontja már a múlt.

Az én falum
Kicsiny fészkünknek ereszt adtál,
Fiókáknak ringó bölcsőt,
Tavasz után a nyárt meghoztad
S a nyárban édes gyümölcsöt,
Ágyat vetettél éjszakánknak,
Hol a boldogságról álmodtunk,
Áldott legyen az országút is,
Mely hozzád vezet, kis falunk…

Szűkebb szakterülete: orvosi lélekan. A Magyar Psychológiai Szemlében, a Psychológiai Tanulmánykban, az Egészségügyi Munkában, az Egészségügyi Felvilágosításban, a Medicus Universalisban… stb. cikkek, tanulmányok sora jelzi a pálya állomásait.

Publikációi: (amire a család emlékezett):
1. A lelki tevékenység dinamizmusáról (Magyar Psychológiai Szemle XX. kötet, 3. szám, 1963.)
2. Az akaraterő dinamizmusának hajtóerői. (Psychológiai Tanulmányok. VIII.Akadémiai Kiadó Bp., 1965., 33-48. old.)
3. Érzéklet, érzelem és élmény (Magyar Psych. Szemle, XXIII. Kötet, 3. sz., 1966.)
4. A betegségszínlelés pszichológiai vonatkozásai III. Pest megyei orvosi napok, 1966.
5. Iatrogen károsodások a neurosisok területén. IV. Pest megyei orvosi napok, 1969.
6. Egészségügyi Felvilágosítás. 1969. X. 6.
7. Az atypusos heveny alkoholmérgezések orvosi ellátásának kérdése. (Medicus Universalis 1970. 3. évf. 2. sz.)
8. A szociális otthoni gondozás időszerű kérdései. (Egészségügyi Munka 1970. 17. sz. 248-68.)
9. A betegségbe menekülés lelki okai. (Eü. Munka 1971. 18. sz. 115-117.)
10. A betegotthonok gondozási feladatairól (Eü. Munka 1973. 20. sz. 81-86.)
11. Psychológiai problémák a nőgyógyászati gyakorlatban. (Magyar Nőorvosok Lapja 1973. 36. sz. 59-65.)
12. Egészségügyi Felvilágosítás (1975. 16. sz. 132-133.)
13. Az idős kor néhány problémájáról (Eü. Felvilágosítás 1975. 19. sz. 225.)
14. Az időskorúak lelki gondozásáról (Eü. Munka 1976. 23. sz. 70.)
15. Dr. Lóránd Sándor Jubileiumi Emlékkötet; 1978.
“Én így imádkozom” legszebb verseinek gyűjteményes kötete (Ányos K. 1938.)

“Vitézek” vagy hasonló volt a második kötete, de abból egyetlen példányt sem sikerült a faluban megtalálni.

Az “Én így imádkozom” kötetben a gyermekeiről írt versen a legszebbek:

Évike emlékkönyvébe
Rózsabimbóm, Kisleányom,
Életedet én megáldom:
Amerre jársz, napsugaram
Tavaszokban mosolyt arass,
Amerre visz földi útad,
Szíved nyisson zárt kapukat.
Éjed lásson fehér álmot,
Ébredésed vidámságot,
A nappalod lágy kenyeret,
Szelje neked a szeretet.
Aki ránéz két szemedre,
Tiszta lelked olvassa le,
S kire szemed reánevet,
Felejtse el a könnyeket.
Minden perc és minden óra,
Vezessen az örök Jóra,
Vezessen az örök Széphez,
Barna földről kéklő éghez.
Rózsabimbós, Kisvirágom,
Légy boldog a nagyvilágon!

A két fiam
Egyik mokány kis legényke,
Rá se néz a fehérnépre,
Ha megbántják, el nem tűri,
Azon menten visszaüti,
Csákóját fejébe vágja
S menni készül a csatába.
De a másik sose játszik
A többivel katonásdit,
Szereti a békát, csendet,
Ha megsértik, inkább enged
És titokban, ha nem látják,
Széjjelosztja uzsonnáját.

Mind a kettő apja-fia:
Egyik elszánt pacifista,
Másik dacos, kemény székely,
Nem egyez a testvérével, –
Mintha csak azt jelentené:
Lelkem szakadt bennük ketté.

Egy német nemzetiségű községben dívott babona (Egészségügyi Felvilágosítás 16. sz. 132-133. 975. Dr. Réthy Zoltán körzeti főorvos, Pilisvörösvár, Pest megye):

Munkájának összefoglalása: A Budapest közelében levő Pilisvörösvár községben még a harmincas évek során is ismert volt egy helyi sajátosságnak mondható kuruzsló eljárás, amelyet a falu német nemzetiségű őslakossága “braucholás”-nak nevezett. Lényege az ún. lázcédula (“Fieber-Zettl”) alkalmazása volt, amelyre a javasasszony szertartás kíséretében három bűvös szót írt fel, s amelyet a betegnek (főleg lázas és sírógörcsös gyermeknek) 9 napig kellett a nyakban, cérnára fűzve viselni, és utána elolvasás nélkül a tűzbe dobni. Ez, a ma már megszűnt babonás gyógymód még a német óhazából származik, s Magyarország más községében nem volt ismeretes.

Feloldozás

Az életemnek mindent megbocsátok:
A harcokat, a könnyeket,
A nappalt és az éjszakákat,
Álmokba sikkadt perceket.
Legyen feledve minden dallam,
Amit a földnek énekelt a szám,
Legyen temetve minden emlék,
Mit bimbózott a bűnök tavaszán.
Én megbocsátom életemnek
Hogy hittem neki, mint a gyermek
És piros szívet faragott meg
Muzsikáló játékszernek.
Én megbocsátom: fegyvert adott
Munkára termett két kezébe,
Hogy hősnek akart keresztelni,
Hogy vitt ki véres harcterekre.
Céltábla voltam nyílt hegyháton,
Ez sem volt más, csupán tréfa, –
Elmondhatom az életemnek:
Azért boldog is voltam néha.
Feloldozlak: most menj békével,
Én megbocsátok neked mindent,
S ha útra kelek, megbékélve
Hagyhatlak téged éltem itt lent.
Én megbocsátok minden sóhajt
És minden elsírt könnyeket,
De jaj!
Azt sosem tudom elfeleni,
Mikor az anyám értem könnyezett…

Keresztúton  c. versében benne van a teljes érzelemvilága:
… A nevedben követelünk
Egy fehérebb, jobb világot,
Kenyeret az éhezőnek
Elnyomottnak szabadságot.
A gyermeknek meleg otthont,
A munkásnak igazság-bért,
Adjon, kinek Isten adott
S ne kérdezze senki: Miért!
Vég nélküli kersztúton
Visszük mi is a keresztet:
Támadj fel a szíveinkben
Megfeszített, szép szeretet!

Részletek Puszta (Katona) Sándor: A Stefánai 10 éves jubileumára c. verséből, melyet dr. Réthy Zoltánnak írt 1933-ban:
1., 4., és 8. szakasz:
Mint szél hord magot s ahol leejti,
Virág lesz, bokor, jegenye-sudár,
Úgy hulltál ide Erdély ős szívéből
s második hazád lett Pilisvörösvár.
Tíz éve áll a Stefánia háza,
Tíz éve él benn a szeretet,
Tíz éve, Istenem, izmos magyar jövő,
Megmentettél mennyi gyermeket!
Megtartani mindegyes magyart,
A gyermeket, bennük leszünk nagyok.
Hallod, orgonál a Pilis rengetege,
S csendülnek jövőbe zengő kardalok!

Hite, belső énje és gondolatvilága tárul elénk a “ Meggyónom nektek ” c. verséből:
Testvéreim, én nektek megvallom, gyónom:
Néha szégyellem úri mivoltom.
Vasalt kalapom, gallérom prémjét,
Új lakkcipőmnek tükörszín fényét,
S félek, nehogy nyakkendőm selymét
Sorsukat szitkozva megirigyeljék
Azok, kik rongyosan, éhesen fázva
Találkoznak az utca sodrába.
Szégyellem lakásom három szobáját,
S mikor csizmás vendégek csodálják
Az antik órát, szőnyeget, vitrint,
Nem látják ők a munkát, gyötrelmet, kínt,
Amivel dolgoztam, hogy enyém legyen,
Ők csak a csillárt látják és szégyellem
A polcon hivalgó ezüstös táclát,
Kávés csészémnek márkás zománcát.
Szégyellem testvér mindezt, mert tudom:
A Mester egykor nem ezen az úton
Járta a vérző, könnyező világot,
S barátai voltak ácsok, meg halászok.
Szeretnék néha ruhámra egy foltot,
Elkerülni messze fényűző boltot,
Szeretnék én is a szegények jogán
Átjutni egyszer a keskeny tű fokán.
Járni, mint Ő járt: tisztán, egyszerűen,
Asztalán nem volt pecsenyés menü sem,
Szobája felett virágos mennyezet, –
Egymaga vitt egy fekete keresztet,
Nem volt igénye cirkusz és színház
S ma mégis megváltó Istennek hívják.
Testvér, én nektek megvallom, gyónom:
Szégyellem néha úri mivoltom…
Ezt a versét dr. Szentiványi Róbert plébánosnak ajánlotta.
1977. október 2-án hunyt el, s okt. 4-én temették el a vörösvári temetőben. Búcsúzzunk el az ő szavaival:
…Álmunk felett őrséget állnak
A Pilisek, a szép hegyek,
Érezzem magam úgy, mint otthon,
Erdélyben, hogyha elmegyek.
Fogarasy-Fetter Mihály

Dr. Réthy Zoltán körzeti orvos
Pilisvörösvár Város Díszpolgára  »



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/rethy-zoltan-kolto

Puszta Sándor - Költő

Puszta Sándor - Költő

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

A Magyar Irodalmi Lexikon (1965. Akadémiai Kiadó, Bp.) így ír a költőről:

Puszta (Katona) Sándor Görgetegen született 1911. okt. 28-án. A budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. (Erről a Kortárs magyar írók kislexikona /1959-1988. Magvető, Bp., 1989./ másképp tájékoztat: A Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsésztudományi karán szerzett filozófia-művészettörténeti doktorátust.)

(Pilisvörösvári pappá szentelése után ebben a községben volt káplán 1937-ig. – Szerk.)

1937 óta Leányfalun volt (haláláig) plébános. Versei és prózai írásai 1932-től jelentek meg a fővárosi (Élet, Vigília, Új Idők, Kelet Népe, stb.), erdélyi (Pásztortűz, Vasárnap) és felvidéki (Magyar Minerva, Új élet) folyóiratokban; 1945 óta csak fordításokat publikált a Vigíliában. Népi hangú tájverseket írt, s ezeket Móricz Zsigmond rendkívül lelkes szavakkal üdvözölte.

Művei: Búzaszentelés (versek, Székesfehérvár, 1934.); Jegenyék. Üzenem a nyárnak (versek, Pilisvörösvár, 1936.); Gyümölcsoltó (versek, 1937.); Pók a tükrön (versek, 1938.); Líra a művészetben (tanulmány, 1940.); Vadludak (versek, 1940.); Versek (1940.); Levelek Anonymához (1941.); Rapszódiák könyve (versek, 1941.); Hegyre menet ritkulnak a fák (versek, 1969.); Bronzveret (versek, 1971.); A fények rézsút esnek (versek, 1976.); Személyre szólón (versek, 1978.); Cinkenyom (versek, 1981.); A tű foka (vál. Versek, 1984.).

Irodalom a költőről:

Kállay Miklós: Nemzeti Újság, 1932.; Kiss Jenő: Erdélyi Helikon, 1935.; Rónay György: Vigília, 1939.; Bartalis János: Kelet Népe, 1940.; Móricz Zsigmond: Kelet Népe, 1942.; Lengyel Balázs: Verseskönyvről-verseskönyvre. Líránk a 70-es években (Magvető 1982., 390-392. old.) kritikájában kétkedve írja: “… tudom tudtod nélkül – hajszálunk se hull, – de számolod-e a hulló fejeket?” (mondja a költő). Aki írta, természetesen nem papköltő, hanem költő.

Puszta Sándor költeményeiben egy egész világ tárul fel. Belőlük villan elénk Hirosima és a századvég, illetve ezredvég válságos útkeresée, az emberért, az emberiségért, a népért és hazájáért aggógó szorongása, de egyszersmind emberi és művészeti hitvallása is. Emberi és költői útja – saját vallomása szerint – kaland és megkísértetés, harc és küzdelem, vesztés és siker, melyhez hozzátartoznak a sebhelyek, valamint a megtalált mélység, s a kihordott szépség és a rokontalan magány ünnepei.

Móricz Zsigmond 1942-ben így ír róla:

“Puszta Sándor a legnagyobb rejtély volt előttem évekig. Ez a rejtély most megoldódott… mégiscsak költő lett. Idezüllik közénk… Ez a hang egészen az övé, tiszta és megdöbbentő. Ha elődöt keresek: Vörösmarty és Arany. A Dunántúl zengése és az Alföld áhítata.” Gazdag képzeletvilágú s eredeti költő. Újító és megőrző, jellegzetesen egyéni lírája az “örök és korszerű” szintézise.

Kezdetben forróvérű, robbanólelkű ősmagyar igric. Éget a hőfoka. Aztán a pap szólal meg megbékélten. Ünnepélyesen és misztikusan. Néha kihallatszik a somogyi táj csodálása (majd a Pilisek üzenete s végül a legányfalusi környezet. – Szerk.)

Előszó Puszta Sándor: A fények rézsút esnek. Versek. (Ecclesie Könyvkiadó Budapst, 1976.) c. kötetében.

Minket leginkább a vörösvári káplánház csöndjében született versei érintenek. Barátja volt dr. Réthy Zoltán orvosnak, a költőtársnak és Vass Mártonnak, a templomi ének megújítójának és karmesternek.

Papsága mély hittel átélt és gyakorlott hivatás, de költészete nem mondható csupán “papköltő” címmel. Korlátoktól, előítéletektől mentesen fejti ki mondanivalóit korról, magyarságról, emberségről erős sodrású szuggesztív hangú költeményeiben. Drámai látása távol áll minden kiábrándultságtól és pesszimizmustól. Népies hangvitelű, a természet szépségeit dicsérő, életörömöket sugárzó, a szülőföld iránti hűséget megvalló érzékletes tájversek és életképek, háborúellenes alkotások és misztikus rapszódiák egyaránt helyt kapnak versesköteteiben. Krisztus kínszenvedéseihez fűzött széljegyzetei, az öregedés gondjait, az élettől búcsúzó ember fájdalmát, tépelődését, reménykedését és megnyugvását kifejező versei is felvillannak.

Ki hegyre megy …

Ki hegyre megy, annak

Kardok közt kell járni

S odafönt a csúcson

Keresztnek kell állni.

Az jut csak oda fel,

Kit Isten keresztel.

De nem babérággal,

Tövissel, kereszttel.

Százezer kard éle

Fog szívébe vágni.

Mégse engedj, Uram

Félúton megállni!

Hegyre menet ritkulnak a fák

Hegyre menet ritkulnak a fák

a félút árkán leülök

a fejem tiszta s a szívemben

már lázadón nem hevülök

Kószáltam hajdan, haj, hány égtáj

hány vidék várt, fogadott

hány ismerős és hány közömbös

parolát, kezet hány adott

A kapott sebek láza tüzel

szorít még a lánc helye

Szívem nehéz a népemmel és

hazámmal csordig tele.

Donum

kaptál egy arcot

apád anyád arca

kaptál egy nevet

hordozd becsülettel

kaptál egy kezet

ne ereszd el, ne ereszd el

kaptál egy szívet

igazíts rajta ha tudsz

kaptál egy világot

javíts rajta ha tudsz

kaptál egy életet

viseld el ha tudod

kaptál egy napot

még mindent jóvátehetsz

Részletek Puszta Sándor dr. Réthy Zoltánnak írt “A Stefánia 10 éves jubileumára” című verséből:

Mint szél hord magot s ahol leejti,

Virág lesz, bokor, jegenye-sudár,

Úgy hulltál ide Erdély ős szívéből

s második hazád lett Pilisvörösvár.

Tíz éve áll a Stefánia háza,

Tíz éve él benn a szeretet,

Tíz éve, Istenem, izmos magyar jövő,

Megmentettél mennyi gyermeket!

Megtartani mindegyes magyart,

A gyermeket, bennük leszünk nagyok.

Hallod, orgonál a Pilis rengetege,

S csendülnek jövőbe zengő kardalok!

1938. nyarán látogattam meg őt, a már akkor ismert jó nevű költőt és büszke voltam, hogy nemcsak Somogy szülöttével és leányfalu remetéjével, hanem a Pilisek költőjével is kezet szoríthattam és elbeszélgethettem. (Szerk.)

A költő néhány verse: A fények rézsút esnek” kötetből.

A Pilisek alól írottak:

Olvad a hó

Olvad a hó. A Pilis hosszú álom után

Dörzsöli szemét. Nevetnek dalos csermelyek.

Hóvirág nyíl s mint cigánypurdék pőrén

Fogócskáznak friss tavaszi szelek.

Újholdkor, mint süldőlány homloka,

Tele lesznek apró kiütésekkel a fák,

Levelet hajt néma szerelmük

S vadmalacok szopnak alattuk anyát.

Még bundán hál a pásztorlegény, de bűvös

Ujjai alatt fűzág bont már víg sípot.

Valami csiklandósat álmodik a föld,

S a csalitosban szólnak a rigók…

Jószerencsét  (részlet)

S rámköszöntött férfiasan

Egy bányász az útkanyarban.

Muzsikált a hangja szét,

Zendített: Jószerencsét!

Imádság volt ez a pár szó,

Békét hintő, andalító,

Fényt-derítő, szent zene.

Régen elmúlt, most is érzem,

Véremben ben lüktet mélyen,

Mintha folyton zengene.

Adjon Isten! Feleltem rá,

Jószerencsét mi kettőnknek,

Kik járjuk a tárna mélyet

S ránkhuhog a vaksi éj.

Adjon Isten! Jószerencsét!

Neked testvér, nekem testvér,

Adjon Isten! Jószerencsét!

Minden házba mi befér…

Béke

Hajlik a hold arany ága

hold aranya a faágra

hajlik az ág a gyümölccsel

játszik a fény a szívemmel

Pilisekből jön az este

pár csillagot ejt szívemre

a szívemre, levelekre

teríti az őszi csendre

ráteríti a világra

csupa arany minden ága

csupa csend és csupa illat

a szívem meg csupa csillag

Halk nyári számadás  (részlet)

Tárult égen még csatázik

Villámaival az ég.

Itt-ott borzas tócsák ringnak,

Tetejükön buborék.

Heves volt a nyári zápor,

A sok lomb, úgy lóg a fán,

Mint száradó, nedves ruhák,

Dróton, nagymosás után,

Mit zöld vízben öblögettek

Égi sajtár fenekén,

A Pilisek gőzölögnek,

Ömlik a vad nyári fény.

Lent aratók uszálya ring,

Tűnő dallam, szétomol,

Aztán újra egybefogja

Arany kotta: kévesor.

Halhatatlanság

A Pilisaljból, egészen föl-ig,

Bűvölő kakukkszó kísért.

Dalukban, lehet bűn vagy babona

Mégis az öröklét kísért.

Lent még kötődtem. De kezdem

Megszokni, itt fönt, a csúcson állva.

Csupán az első öt-hat perc

Szokatlan a halhatatlanságba…

Egyéb versek

Csőszéknél voltam provideálni

(provideálni = szent úravalót kiszolgálni)

Hálás vagyok minden új csodának,

Rádiónak, fénynek s roppant bámulom,

Hogy ujjam a falon csak végighúzom

S villany cikáz át a sötét szobámon.

Rajongója vagyok az embernek is,

S szeretem, ha örül, ha táncol,

Vagy agyának titkos csarnokából

Új felfedezést, szikrát villant elő…

Tegnap mégis azt mondtam, semmi ez!

Tegnap mégis azt mondtam, kevés!

Jó, hát próbálom, megmagyarázni:

Csőszéknél voltam tegnap provideálni.

A csőszné, szegény, feküdt az ágyon,

Ha ágynak lehetne azt is mondani,

Rongyok között. A farkasordító hideg

A csöpp meleget az ablakon hordta ki,

Úgy volt beragasztva egy papírdarabbal.

Beléptem. Felharsant a kardal:

Enni kért hat apró gyerek.

Elszégyelltem magam s először

Gagyogtam: fiaim, én nem enni hoztam,

Hanem az Istenkét, aki

Beteg anyukátok fogja meggyógyítani.

Pedig nálam volt az Örök Kenyér!

Az Isten volt velem – s nem tudom, miért

Kicsit féltem az éhes nebulóktól.

Borzasztó szegénység… A portól

Letenni sem tudtam a szent Testet,

Csak úgy gyóntattam meg a beteget.

Óh, – szólt – most boldog vagyok.

Uram Bácsalmásra ment tegnap, gyalog

Egy rokonunkhoz, ki tartozik nekünk.

Pénzt hoz. Jó az Isten, lesz majd kenyerünk…

Lassan, pihegve mondta a nagy szókat:

Ő nem hagyja el a benne bízókat!

Csak néztem, néztem ügyefogyottan

S megrendülten arcán a pirosló bimbókat,

Mikből a láz rózsái fakadtak. Sötétedett.

A bútorok ijesztő színt kaptak –

S kért, ne menjek, kicsit még maradjak,

Hisz nemsokára hazaér az ura…

S eltervezgetett, meggyógyul s búcsúra

Lalikának új csizmát csináltat.

Borka megkapja Julis ruháját, a használtat,

S az őszi kommencióból jut majd tűzifára…

Figyeltem, nem megy-e fel láza?

S a haldoklóval egyedül egy földes szobában,

(A gyermekeket átvitte a szomszéd)

Elgondolkodtam a furcsa, furcsa sorson.

S ne haragudjatok, ha ki is mondom:

Bántam a villanyt, mi ömlik és zuhog

Cukrászdákba, hallba, színházba és bárba,

Villámhirdetésre jut s a Citadellára,

De egy csepp nem jut e szobába!

Bántam a vonatot, mi luxuskocsikkal

Előkelőn vágtat Svájcon, Tirolon

S nem veszi fel a szegény csőszné urát

Hogy hat gyerekének egy falatot hozzon!

Bántam mindent, mit kitalált az ember,

Hogy szebb legyen a kultúra, a háza,

S magyar tanyákon édesanyák halnak

S egy fokkal sem megy le, egynek se a láza!

Bántam mindent, mit adott az Isten,

Mért oly gőgös, önző a világ,

Mért nem jut minden asztalra kenyér,

Egyiknek csak tövis, másiknak csak virág!

Mért nem osztozunk igaz sorssal rajta

Mért nem érezzük a haldoklók lázát –

Bocsánat Asszonyom, egy estélyi ruhából

Megfoltozhatnánk hat Boris rongyocskáját

Álltam, álltam a haldokló mellett,

Míg fáradt szemét lázasan lehunyta,

Imádkoztam… S talán Bácsalmásról

Épp most indul gyalog vissza az ura…

Tíz éve halt meg Puszta Sándor

A katolikus szellemű irodalom folyamatosságát a XX. század eleje óta jórészt a líra tartotta fenn hazánkban. Harsányi Lajos és Sik Sándor század eleji fellépése óta – melyhez az első világháború után Mécs László is csatlakozott – többen jelentkeztek, akik kiteljesedett életművükkel, eredeti költői tehetségükkel erősítették a katolikus szellemiséget. Ilyen költő volt az 1911-ben született Puszta Sándor is – egyike a katolikus líra legvonzóbb egyéniségeinek.

Annak idején prózairodalmunk óriása, Móricz Zsigmond fedezte fel az irodalmi hajlandóságú fiatal lelkészt. Puszta mint leányfalusi plébános egészen a nagy író haláláig közvetlen és jó kapcsolatan állt Móriczcal. Móricz helyesen ismerte föl, hogy a fiatal papköltő életének központjában a magyar táj és ember áll. A hazai táj, mint állandó mozgatóerő és téma folyamatosan dúsította Puszta fiatalkori költészetét. Az évszakok változásai, az erdők és mezők hamisítatlan, színes világa ott dobogott verseiben – s a természet átfogó rajzán, világán túl mindig ott találta a legfőbb Jót: magát az Istent.

Puszta Sándor későbbi korszakaiban még erőseben fejezte ki a mindenséggel s a szűkebb hazával való mély kapcsolatot. Belülről fakadó humanitása, az emberiség féltése a nehéz történelmi időszakokban a legszebb megfogalmazásokra serkentették.

Külön fejezetet érdemel a magyar földdel való összeforrása: az Alföld, a Dunántúl, a Pilis közvetlen érintése többet jelent számára, mint egyszerű természeti leírás: az élő ember világának átfogó gondolataival jelentkeztek.

Verseiben egész életén át harmonikusan megfértek egymással: a költő és a lelkipásztor. Soha konfliktus nem keletkezett e két funkciója köztöt, egyik a másikat támogatta abban, hogy Krisztus evangéliuma maradéktalanul eljuthasson az emberekhez. Lírája számos hívet szerzett számára, nemcsak a katolikus, hanem a más beállítottságú emberek körében is.

Halálának 10. évfordulóján kegyelettel és tisztelettel emlékezünk értékes életművére és emberi alakjára egyaránt.

Szeghalmi Elemér

Új Ember 1993. tavaszán

1995. november 21., kedd /Pest megye (cikk)

Leányfalu plébános-költőjére emlékezett

Évfordulót ünnepeltek nemrég Leányfalun a Puszta Sándor Kör tagjai. Pizzákné Horváth Juliannával, az önkormányzat igazgatási előadójával beszélgettünk a költőről:

– Puszta Sándor nagyon szeretett Leányfalun élni. 1937-ben költözött ide, ahol plébánosként dolgozott haláláig. A falu lakosai is tisztelték, felnéztek rá, nemcsak úgy, mint plébánosukra, hanem mint nagy tudású íróra is. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem engedjük emlékét feledésbe merülni. Megalakítottuk a kört, vállalva, hogy felkutatjuk és gondozzuk hagyatékát s szellemiségét – mely túlmutat Leányfalun – legalább itt megőrizzük.

Bár a tizenegy fővel alakult csoport még az életmű feltárásának kezdetén tart, létszáma mégis hetven, és a tagokat lépten-nyomon meglepetések érik.

– Milyen meglepetések?

– Négy regényt is találtunk a hagyatékban, s több kötetnyi kiadatlan verset, de több szalagra való hanganyagot is, mely prédikációt tartalmaz. Megtudtuk, hogy 1945-ben letartóztatták, mert a háború alatt bolsevikellenes beszédet tartott. Hívei azonban aláírásokat gyűjtöttek, tiltakoztak, így elérték, hogy szabadlábra helyezzék. Könyvei csak 1969-től jelenhettek meg.

– Milyen rendezvényeket szervezett a kör?

– Megrendeztük a Puszta Sándor-szavalóversenyt az általános iskolában. Jövőre is sort kerítünk rá. Nyár elején Budapesten irodalmi délutánt szerveztünk, melyen Tóbiás Áron irodalomtörténész emlékezett meg a költőről. Puszta Sándor-emléklapot is alapítottunk. Szeretnénk létrehozni egy emlékszobát, ahol állandó kiállítás keretében bárki megtekinthetné a hagyatékot.

Puszta Sándor közel állt az emberekhez, prédikációival nagy tömegeket mozgósított. A pusztába kiáltó című regényét most készül kiadni a Literátor szerkesztősége. A helybeliek anyagilag támogatják a kört, de várnak minden dokumentumot, anyagi segítséget, hogy minél teljesebb legyen ez az életmű, és elfoglalja őt megillető helyét Puszta Sándor, akinek emberi és költői nagyságát Móricz villantja fel leginkább Rapszódiák című könyve méltatásakor: “Ez a hang az övé, harang és tilinkó, orgona és kolompolás, de tiszta és megdöbbentő. Itt nincsenek Mécs-asszociációk, Ady-relikviák, Falu Tamás-enyhülések. Ez valahogy kiszaladt belőle. Ha elődöt keresek, Vörösmarty és Arany. A Dunántúl zengése és az Alföld áhítata. Örülök neki. Valaki jött.”

Törő István

Pest Megyei Krónika, 1995. XI. 21.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/puszta-sandor-kolto

Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes

Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

A pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes 1954-ben alakult Hidas-Herbst György vezetésével. Első jelentős fellépésük 1955-ben volt a Nemzeti Színházban. 1957-ben pedig nagy sikerrel szerepeltek a Gyulai Nemzetiségi Fesztiválon. Első koreográfusuk Tímár Sándor volt, majd a hatvanas években a legendás hírű Lányi Ágoston vette át a művészeti munka irányítását.

A hatvanas évekre tehetők az első külföldi fellépések is Ausztriában és az egykori NDK-ban. Az együttes később számos turnét tett Németországban és több más európai országba (Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Litvánia) is elvitték a magyarországi németek hírét.

Az együttes legnagyobb hazai sikerét 1981-ben azzal aratta, hogy harmadszor is megnyerte a Soproni Nép-táncfesztivált, így végleg hozzájuk került a jelentős szakmai elismerést jelentő vándordíj.

Az egyik legnagyobb külföldi sikerüket 1982-ben a hesseni tartományi fesztiválon érték el, ahol a közönség tombolva fogadta a vörösvári táncosok fellépését.

Az együttes hazai és külföldi sikerei a magyar állam elismerését is kivívták. 1984-ben, majd 1989-ben nívódíjat kapott, 1987-ben pedig a Kulturális Minisztérium a Kiváló Együttes címet adományozta a tánccsoportnak.

A nyolcvanas évektől kezdve az együttes a tengerentúlra is eljutott: 1993-ban meghívást kapott az Amerikai Egyesült Államokba, a Dunamenti Svábok Találkozójára. Táncosaink Clevlandben, Chicagóban és Detroitban szerepeltek kirobbanó sikerrel. 1995-ben a gyermek tánccsoport vendégeskedett Millwaukee-ban. 1998-ban a táncegyüttes brazíliai turnén járt, 2000-ben pedig a babarciakkal együtt Ausztráliában szerepelt.

Wenczl József 1961-ben id. Hidas György buzdítására kezdett táncolni az együttesben, ő szerettette meg vele a szép német táncokat és népdalokat. 1965-ben Budapesti Központi Nemzetiségi Táncegyüttesnek is tagja lett, ahol megismerkedett más népek táncaival is. A vörösvári együttesnek továbbra is tagja volt, 1969-ben átvette a gyermekcsoport vezetését.

1969-ben beiratkozott a Kulturális Minisztérium által szervezett német nemzetiségi néptáncoktatói szakra, amelyet 1973-ban sikeresen elvégzett. Ekkor a tánc mellett már a koreográfia is érdekelte, s bejárta Tolnát-Baranyát, a magyar-országi németek körében gyűjtve népdalokat, néptáncokat, hagyományokat. A gyűjtőutakon látottakat azután beépítette koreográfiáiba. 1974-ben vette át a felnőtt tánccsoport vezetését.

Wenczl József az együttes alapítóinak legbecsesebb eszméit megtartva, de önálló koreográfiával és a német nemzetiségi tánc iránti elkötelezettségével megteremtette az együttes igazi arcát.

A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes 2006. október 30-án Közhasznú egyesületté alakult. Új vezetőség került megválasztásra: Breier Anita elnök, Blind Andrásné alelnök, Schreck Krisztina titkár személyében. Wenczl József a táncegyüttes tiszteletbeli elnöke, koreográfusa és művészeti vezetője.

Az egyesületté alakulás annak érdekében történt, hogy még színvonalasabban képviselhessük a német nemzetiségi hagyományokat Pilisvörösváron és a többi sváb településen – országhatáron belül és kívül egyaránt. A jövőben szeretnénk pályázni különböző rendezvények lebonyolításának megvalósítására és új népviselet beszerzésére is.

A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes 2006. október 30-án Közhasznú Egyesületté alakult. Új vezetőség került megválasztásra:  Breier Anita  elnök,  Blind Andrásné  alelnök,  Schreck Krisztina  titkár személyében.  Wenczl József  a táncegyüttes tiszteletbeli elnöke, koreográfusa és művészeti vezetője.

Az együttesnek jelenleg 4 csoportja van:

Felnőtt csoport:                       33 tag
Haladó gyermek csoport:         16 tag
Kezdő gyermek csoport:          34 tag

Így jelenleg 83 taggal működik az egyesület.

Az egyesületté alakulás annak érdekében történt, hogy még színvonalasabban képviselhessük a német nemzetiségi hagyományokat Pilisvörösváron és a többi sváb településen – országhatáron belül és kívül egyaránt. A jövőben szeretnénk pályázni különböző rendezvények lebonyolításának megvalósítására és új népviselet beszerzésére is.



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/pilisvorosvari-nemet-nemzetisegi-tancegyuttes

Pilischer Sramli - Zenekar

Pilischer Sramli - Zenekar

Részletek
Kategória: Pilisvörösvár
Megjelent: 2026. szeptember 27

– egy amatőr zenekar profi lelkesedéssel-
“Wir sind Freunde der Musi'”

A zenekar 1985-ben alakult 4 fővel, (ebből 3-an ma is aktív tagok), a jelenlegi felállásban 1995 óta játszunk együtt.

Megvásárolható hanganyagok: (Biem Artisjus)

  • Pilisszka dolina (1995): a pilisi szlovák népdalokból válogatott dallamok, két asszonykórus közreműködésével. MC
  • In Pilischer Tal (2000): sváb, német nyelvű hagyományos népdalok, polkák, keringők zenekari feldolgozásban. CD, MC
  • Pilischer Sramli 1995-2000.: az előző két kiadvány “gyönszemei”, a zenekar válogatásában CD

Repertoár:

A helyi és környékbeli sváb valamint szlovák kisebbség hagyományos népzenéi, indulók, polkák, keringők tánczene (tangó, bigin, bossanova, szirtaki ) foxok, csárdások, mulatós nóták örökzöld, rock&roll-ok, a 60-70-es évekből

Jövő:

Manapság tervezzük egy 3 hanganyag kiadását, igyekszünk minden zenekarral jó kapcsolatban maradni az együttzenélés örömével, valamint kedves közönségünket mind többször visszavarázsolni az élő sramli- és tánczene fénykorába, a 60-70-80-as évekbe. Ezt konkrét célunknak is kitűztük, hiszen manapság a médiákból nagyon sok, a zenei tudást nélkülöző, a népzenét kifigurázó, táncolhatatlan zenei-elegy van forgalomban, mely megnehezíti az igényes élő zenét játszó muzsikusok életét.  Elérhetőségek:  Stocker Zoltán: 20/9203-784
Feldhoffer János: 20/322-1975
Spanberger Zsolt: 70/212-3478

Referenciák:

  • Csabai Kolbászfesztivál Farsangi bál Baja
  • CBA napok Budapest Hősök tere
  • “Donauschwaben Musikabends”, a Musikland Utazási Iroda szervezésében
  • Svábbálok, szilveszterek: Pilisvörösvár, Budakalász, Pilisborosjenő, Nagytétény, Csobánka, Budafok
  • Pest megyei Szlovák Kisebbségi Önkormányzatok báljai

Ezeken kívül számos jó hangulatú esküvő és sördélután az elmúlt 15 évből.
Büszkék vagyunk, hogy számos zenész kolléga esküvőjét tehettük zenénkkel színesebbé, maradandóbb élménnyé.

Pilischer Sramli



Forrás: https://pilisvorosvar.hu/varosunk-elete/varosinformacio/pilisvorosvar-informacio/hires-vorosvariak-muveszek-tudosok/pilischer-sramli-zenekar

37. oldal / 54

  • 32
  • 33
  • 34
  • 35
  • 36
  • 37
  • 38
  • 39
  • 40
  • 41
Pilis–Dunakanyar

A Pilis és a Dunakanyar térségének független hírportálja – 6 járás, 32 település legfrissebb hírei egy helyen.

Járások

  • Szentendrei járás
  • Pilisvörösvári járás
  • Szobi járás
  • Váci járás
  • Dunakeszi járás
  • Esztergomi járás

Kiemelt települések

  • Szentendre
  • Pomáz
  • Budakalász
  • Visegrád
  • Pilisvörösvár
  • Vác

Hasznos linkek

  • Pilis-Dunakanyari Hírmondó (PDF)
  • Programnaptár (összes esemény)
  • Impresszum
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Kapcsolat
  • Oldaltérkép
  • Menetrendek
© 2026 Pilis–Dunakanyar Hírportál – Minden jog fenntartva
Honlapkészítő: Bartim Media 2026