Kismaros Község Önkormányzat Képviselő-testülete2026. szeptember 14-én (hétfő) 18.00 órátóltestületi ülést tarta Dunakanyar Közösségi Színtér kistermében.
(2623 Kismaros, Kossuth Lajos út 22.)
Napirend:
Javaslat belterületen történő vadelejtésre vonatkozó megbízási szerződés megkötésére
Beszámoló a Kismarosi Kis Morgó Óvoda és Bölcsőde 2025/2026-os nevelési évben végzett tevékenységéről
Javaslat a Kismarosi Kis Morgó Óvoda és Bölcsőde 2026/2027-es nevelési évre vonatkozó munkatervének elfogadására
Költségvetési beszámoló, 2026/1. félév
2026. évi költségvetési rendelet II. számú módosítása
Javaslat szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó pályázat benyújtására
Javaslat a szociális célú tüzelőanyag ellátásról szóló rendelet megalkotására
Javaslat a 2025. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelés elfogadására
Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról
Két ülés között tett fontosabb intézkedésekről szóló polgármesteri beszámoló
Idén ősztől a Török / Morgó-patakot monitorozzák havi rendszerességgel Kismarosi és Szokolyai iskolások a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársának, Sevcsik Andrásnak és az iskolák lelkes tanárainak, Mikulán Nikinek és Embey-Isztin Gabriellának a vezetésével. A program 2025 októberében indult és a tervek szerint egy éven keresztül fog tartani. A vizsgálat célja a természetvédelmi értékek hosszútávú megóvása, melyek közül a legértékesebb, az igen szűk elterjedési területen élő, de itt még szép számmal előforduló Kárpáti Márna és élőhelye.
A program a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a szokolyai Cseh Péter Általános Iskola, és a kismarosi Vilcsek Gyula Általános Iskola együttműködésével valósul meg.
Hogyan segít bennünket a permakultúra a vízbiztonságban?
A Dunakanyar Kisközösség 13. előadása.
Az előadás során szó volt röviden a permakultúra alapjairól és hogy mit tanulhatunk a természettől a vízbiztonság kapcsán. Az előadó a saját munkáin keresztül, a belvárostól a Dunakanyaron át egészen mediterrán országok példáin át mutatta be a különböző vízgazdálkodási stratégiákat és technikákat. Megtudhattuk hogy miként tudjuk radikálisan csökkenteni a kertünk vízszükségletét. A terület adottságaitól függően milyen stratégiát és technikákat válasszunk ahhoz, hogy a szükségleteinket fedezni tudjuk. Miközben megismerkedhettünk az övárkok és a tavas rendszerek jótékony funkcióival, az is kiderült, hogy miként használhatjuk a természet mintázatait a hirtelen lezúduló, nagymennyiségű csapadék elosztására, megtartására.
Előadónk Lőrinczi István permakultúra tervező, a British Permaculture Association akkreditált tanára, a Perma Gang közösség vezetője. Az esemény a Víz Hete programsorozat részét képezi. A Víz Hete a Víz Koalíció kezdeményezése, amely a fenntartható vízgazdálkodás megvalósításáért dolgozik.
Már az ötödik éve ülünk össze húshagyó kedden mi, asszonyok a Patak vendéglőben. Nem volt tánc és dorbézolás, ellenben jóízű kvaterkázással telt az idő, miközben dalra fakadtak a vidám, jóhangú asszonyok. A népdalok mellé meglepetésünkre még kaptunk ízelítőt a régi kismarosi szerenádok közül is.
Közben megvacsoráztunk, néha-néha átültünk mások asztalához, és hallgattuk a jó híreket. De kizárólag azokat! Megtudtuk, hogy Szilvi dédi lett, hogy Borinak megszületett a második unokája, hogy Piroska unokája is mindennap várja a babáját, és üdvözöltük a legifjabb résztvevőt is.
A szokás réges-régről fakad. Sokáig nem is tudtuk, honnan ered. Egyszer aztán hallottam a rádióban, hogy a sváboknál ezen az egy napon csak az asszonyok léphetnek be a kocsmába. Kismaroson a 60-as évek végén tért vissza különös köntösben ez a hagyomány. Az invitálás mindig így szólt: belépés csak nőknek, és mindenki viseljen kalapot! Történt egyszer, hogy ez utóbbi félmondat lemaradt a meghívásról, és a meghívott vendég – aki új lakója volt a falunak – azt gondolván, hogy a település vezetője hivatalosan ekkor fogja köszönteni Kismaros asszonyait, illendően felöltözve megjelent a Patak vendéglőben. Elképzelheti mindenki, milyen arcot vágott, amikor meglátta a maskarába öltözött kalapos hölgyeket…
Egy szó, mint száz, békebeli este volt! Örültünk egymásnak, főleg a sok fiatalasszonynak és a jókedvű dalárdának. Megérdemlik, hogy legalább a keresztnevüket megismerjük: Katinka Kismarosról, a többiek – Orsi, Anett, Kriszti és Magdi – Szokolyáról, köszönjük! A köszönetből nem maradhat ki a szerenádok ismerőinek nagyasszonya, Andresz Zsuzsi (néni) sem. Külön köszönet a Patak vendéglőnek a finom vacsoráért és a frappáns, gyors kiszolgálásért.
Reméljük, jövőre újra találkozunk, és nem feledkeznek meg erről a hagyományról a Kismarosi Falumúzeum szervezői. De hát hogyan is feledkeznének meg, mikor a rendezvény újjáélesztői is Ők voltak!
Nagyon igaza van a költő Mécs Lászlónak:
„Ahány ember, annyi út,
össze, egybe sose fut.
Legfeljebb csók csattanáskor,
vagy pohár összekoccintáskor
pillanatra, soha máskor.
Pedig együtt lenni jó…”
-gy-
A képet Lessné Szabó Kinga készítette, a videókat Bacsáné Nádasi Szilvia
Február 25-én megtelt a Dunakanyar Közösségi Színtér nagyterme kamaszokkal.
Ha úgy tetszik rendhagyó történelemórának voltak tanúi. A Játszma a Halállal című kétszereplős darab Placid* atya azon életfilozófiájának állít emléket, hogy még a lágerben, a halál árnyékában is lehet hinni abban, hogy az élet szép. Nehéz erre rácsodálkozni a mai jólétben, amikor a legtöbb gyereknek nincsen nagyobb hiánya semmiben.
A csendből arra következtethetünk, hogy a mondanivalót megértették a diákok. Kaptak egy morzsányit abból, hogy a 100 éves koráig élt bencés szerzetes mekkora derűvel viselte a sorsát, és ezzel hogyan mutatott példát a rabtársainak.